Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1890. október 8
13 értekezlet azt az eszmét, hogy egyetemes egyházi alapjaink gyarapítása végett, az evang. ref. testvéregyházzal karöltve és az annak átiratában különösen a sorsjegy-kölcsön tiszta jövedelmének felosztására nézve kifejtett elvek elfogadása s megtartása mellett sorsjegy-kölcsön létesíttessék, a felhívó testvéregyház iránti hálás köszönettel magáévá tette, a sorsjegy-kölcsön létesítésére az evang. ref. testvéregyház kiküldött bizottságával együtt leendő közreműködés czéljából, báró Radvánszky Béla és Zelenka Pál társelnökökből és Fabiny Teofil, Ivánka Imre, báró Radvánszky Géza, Dr. Samarjay Károly és Perlaky Elek tagokból álló bizottságot küldött ki s felkérte az egyetemes felügyelőt, hogy határozatáról ugy b. Vay Miklóst, mint Tisza Kálmánt értesíteni szíveskedjék. Egyetemes felügyelő jelentvén még, hogy ő e megbízásnak megfelelt, az egyetemes közgyűlés maga részéről is legmélyebb elismerését és köszönetét fejezvén ki az evang. ref. testvéregyház iránt hitrokoni szeretetének s testvéries érzületének ez ujabb fényes bizonyítéka folytán, kijelenti, hogy egyetemes felügyelőnek ez ügyben követett eljárását helyesli, a történt intézkedéseket jóváhagyólag tudomásul veszi s egyúttal az értekezlet által kiküldött bizottságot maga részéről is felhatalmazza, hogy az evang. ref. test véregyház kiküldötteivel együtt, a sorsjegykölcsön létesítése czéljából az egyetemes egyház nevében minden szükséges lépést megtehessen s a sorsjegy-kölcsön tárgyában az egyetemes egyházat kötelezőleg szerződhessék s egyezkedhessék, azzal a világos megszorítással azonban, hogy ily szerződés vagy egyezkedés által egyetemes egyházunkra, annak egyes kerületeire, egyházaira vagy tagjaira bármi tekintetben sem fizetési, sem biztosítási kötelezettség nem hárítható. 22. (Sch.) A m. évi jegyzőkönyv 28. pontjánál olvastatott az egyetemes levél- és könyvtárnok jelentése, mely szerint a foliansalaku, bekötött kéziratok és okmányok rendezéséhez fogott s azokat, a mennyiben az I.—IV. számú szekrények legalsó osztályában elhelyezve voltak s vannak, átnézte, a nyomtatványoktól elkülönítette s lehetőleg chronologikus rendben össze állította. Jelenti továbbá, hogy sok érdekes adatot tartalmaznak, különösen a 18-ik századra vonatkozólag, ezen iratok. Ezek köze tartozik az 1691. évi Leopoldina explanatioval kezdődő s az 1791-ik évi synodaliákkal végződő, több mint 150, részben vaskos kötetből álló okiratgyűjtemény, mely a III. Károly és Mária Terézia korával foglalkozó történetbuvárnak, az az időbeli «tristissima faciès ecclesiae» hü ecsetelésére bő anyagot nyújt. A számtalan hangya szorgalommal gyűjtött kormányrendelet, a százakra menő gravaminalis felterjesztések, az első vallásügynökök gondosan megőrzött levelei és felterjesztései, a Komann, Ottlik, Hruskovitz, Csernyánszky féle pöriratok, Gamaufnak 12, illetve 13 foliansból álló dunántuli s első sorban soproni okmánytára, oly nagy becsűek, hogy nem áldhatjuk eléggé egyházunk azon jóltevőit, kik, fáradságot s áldozatot nem kiméivé, egyetemünket e becses ereklyékkel gazdagították, melyeknél csak azt sajnáljuk, hogy eddig kellően elenchizálva nincsenek. Jelenti végre, hogy a könyvtár ez évben is tetemesen gyarapodott. Vétel utján megszereztett Dr. M. Luthers Werke 8. és 13. kötete. Ajándékba kaptuk a következőket: Böhm Károly: Tapasztalati lélektan 1888, Logika 1889. Weber Sam. Monographie der evangelischen Gemeinde A. C. Béla 1888. Gyuratz Kézi Agenda 1889. Ugyanaz a szabad kőmivességről 1886. Raab: A keresztény egyház rövid története 1888. Belohorszky G. Vallásoktatás 1890. Ifj. Jeszenszky Károly: Régi hangok 1890. Frühwirth Liturgia. Pukánszky, Héber olvasó könyv 1888. Szlávik M. Bölcsészettörténet 1889. A dunántuli kerül, zsinati előmunkálata 1890. Kovács A. A budapesti reform, theol. akadémia törvényei 1889. A dunántuli gyámintézeti ünnepély utóhangjai 1888. Poszvék. Die Hilfsanstalt im Dienste der vaterländischen evang. Kirchenpolitik, Festrede 1888. Végül említi az egyet, levél- és könyvtárnok, hogy a protest, irodalmi társulat kiadványaiból mind eddig csak a következőket vette u. m. Protestáns szemle II. évfolyam 1. és 2. füzet 1890. A m. prot. irodalmi társaság évkönyve 1890. Károli Emlékkönyv 1890. Az egyet, gyűlés fenti jelentést tudomásúí veszi s a levél- és könyvtárnoknak köszönetet szavaz. 23. (Sch.) Ugyanazon jegyzőkönyv 29. pontjánál az egyet, tanügyi bizottság beterjeszti következő általános évi jelentését: Az E. T. bizottság a mult 1889/1890-iki iskolai évben egyik legbuzgóbb tagját vesztette el, a mennyiben mélt. Ostffy Pál ur, kúriai biró, ki a bizottság tanácskozásaiban 4
