Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1889. október 16

33 hogy az eszmét helyesli, a protestáns szellemtől áthatott kimerítő memorandumért köszönetet mond s fölkéri Schneller Istvánt, hogy az eszme életbeléptetése és gyakorlati keresztülvitelére vonatkozólag részletes javaslatot készítsen s azt további intézkedés végett egyenesen a közoktatási bizottság elnökéhez terjeszsze be. Tudomásúl vétetik. 62. (Gy.) Az egyetemes felügyelő előterjeszti, hogy 1887-ben a vallás- és közoktatásügyi miniszter közölte vele annak a körrendeletnek tervét, melyet ezennel bemutat s felszólítá, hogy tudassa arra vonatkozó észrevételeit. A bemutatott s a pénzügyminiszter által kibocsátani szándékolt körrendeleti terv, mely a lelkészeket és tanítókat, javadalmaik után terhelő egyenes adók, vízszabályozási járulékok és más az egyenes adók módjára beszedendő követeléseknek miként leendő behajtására vonatkozik, felolvastatván, ennek I-ső pontja szerint, a ref. egyházra nézve oly intézkedés terveztetik, hogy ily adók befizetése iránt, az adóbehajtó közegek első sorban az illető egyházak gondnokaihoz, mint az egyházak vagyonjogi képviselőihez fordúljanak s az esedékesség napján ezekhez intézzék a felhívásokat, ezeknek lévén kötelességök a belhivatalnokok által élvezett földek adóját akként beszedni, hogy az egyházi hivatalnokok díj levelében világosan kikötött földekről az adót s minden ilynemű közterhet mindenkor az illető egyházgyülekezet viselje, ellenben az egyházi hivatalnokok jövedelmének emelésére a tagosítás vagy úrbéri elkülönítés alkalmával, vagy másképen adományozott és díj leveleikben kitéve nem volt földek adójának viselésére az illető hivatalnokok köteleztetnek; hogy továbbá ha az egyház gondnokaihoz intézett felhívás sikertelen, azok intendők meg s a végrehajtás is ellenök vezetendő. Ugyanezen körrendeleti terv II. pontja szerint az ily adók, a többi hitfelekezeti lelkészek és tanítók javadalmai után, rendszerint a javadalmas lelkésztől vagy tanítótól követelendők. E körrendeleti terv felolvasása után előterjeszti továbbá az egyetemes felügyelő, hogy közölvén azt a püspökökkel és felügyelőkkel, nyilatkozataik alapján, melyek megfeleltek az eme kérdésre vonatkozólag az 1872. évi egyetemes közgyűlésen, a jegyzőkönyv 53-ik pontja szerint hozott s a körrendeleti tervezet I. pontjának megfelelő határozatnak, fölterjeszté észrevételeit, legutóbb azonban az egyetemes gyűlés e tárgyra vonatkozó véleményének közlése iránt kerestetett meg, s ennélfogva megtette jelen előterjesztését. Ezen előterjesztés folytán az egyetemes gyűlés kijelenti, hogy miután a körrendeleti tervezetnek a reform, egyházra vonatkozó intézkedései megfelelnek azon álláspontnak, mely az 1872-ik évi egyetemes közgyűlésen már határozatilag megjelöltetett, egyházunkra is a tervezet I. pontjának intézkedéseit, melyek ellen semmi észrevétele sincs, kívánja alkalmazni s elhatározza, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter erről fölterjesztés útján értesíttessék. 68. (V.) A dunántúli egyházkerület azt az indítványt terjesztvén elő, hogy a használatban levő énekeskönyv reformálása tárgyában egyetemes intézkedés történjék s ennek kapcsán a bányai egyházkerület részéről, annak bejelentése mellett, hogy saját egyházai érdekében az énekeskönyvek tökéletesítése iránt intézkedett, hasonczélú indítvány tétetvén, az egyetemes gyűlés, bár teljesen méltányolja a bányai egyházkerület elhatározását, hogy saját vegyes nyelvű egyházainak sok .tekintetben megváltozott szükségletére való tekintettel, új énekeskönyv készíttessék, egy egyetemes érvényű énekeskönyv készíttetésének és a használatban levő énekeskönyvek reformálása tekintetében egyetemes intézkedésnek szükségét ez idő szerint még nem látja. 64. (V.) Ugyanazon kerület fölterjesztett indítványa, hogy az államsegélyt élvező tanintézetek az egyházi pénztárból segélyben ne részesüljenek, a selmeczi lyceumra nézve jelen jegyzőkönyv pontja alatt elntézést lelvén, az egyetemes gyűlés e tárgyban elvi határozatot szükségesnek nem tart. 9