Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1889. október 16

18 önálló kis- és nagyiparos, kereskedő, vállalkozó s más ilyenféle 1254 (32'6°;

0); állami és községi tisztviselő 543 (14*1° 0); magán tisztviselő 301 (7'8°|..); más értelmiségi 912 (23• 7

0 0) ; személyes szolgálatból élő munkás, napszámos, szolga s más ilyenféle 93 (2'4°|

0). A tanulásban tett előmenetelt tekintve, a 3838 megvizsgált tanuló közül: minden tantárgyból jeles osztályzatot kapott 338 (8'8°|

0), minden tantárgyból legalább jó osztályzatot 890 (23-2°o), minden tantárgyból legalább elégséges osztályzatot 1766 (46°

0), egy tantárgyból elégtelen osztályzatot 394 (10-2%), két tantárgyból elégtelen osztályzatot 223 (5'8°

0), több tantárgyból elégtelen osztályzatot 227 (5'9°|

0). Rendkívüli tárgyakat tanúit 3729 nyilvános tanuló közül: franczia nyelvet 159 (4°i

0), latin nyelvet reáliskolában (Felső-Lövőn) 5 (OT°

0), tót nyelvet 34 (0*9°j

0), gyorsírást 283 (7'5°|

0), rendkívüli rajzot 509 (13-6° „), műéneket 1299 (34'8°j

0), zenét 228 (6*l°j

0), kardvívást (Késmárkon) 38 (1%). Érettségi vizsgálatra jelentkezett összesen 312 tanuló. A jelentkezettek között volt: az intézetben végző 306, másutt végző 6. Ezek közül írásbelit sikerrel tett 300 (96'1°

0), szóbelit 249 (79-8

u|

0). A vizsgálatot kiállott 249 tanuló közül: egyszerű érettségi bizonyítványt kapott 208 (83'5°|

0), jeles bizonyítványt 41 (16'5°|

0). Az érettségi vizsgálatot megállottak közül készült menni: theologiai pályára 29, bölcsészeti pályára 16, jogi pályára 42, orvosi pályára 31, mérnöki pályára 15, építészeti pályára 3, gépészeti pályára 1, vegyészi pályára 6, gazdasági pályára 38, erdészeti pályára 12. bányászati pályára 1, kereskedői pályára 8, alsóbb hivatalnoki pályára 30, katonai pályára 9, művészi pályára 4, határozatlanúl ment el 4. A középiskolákban volt tanár összesen 236. Ezek közül : rendes tanár 143 (60'6°

0), helyettes tanár 14 (5'7

a|

0), bejáró óraadó 15 (6'3°j

0), más tárgyat nem tanító hitoktató 46 (19 4°/o), rendkívüli tárgyak tanítója 18 (7*6°/

0). A rendes tanárok közül volt: okleveles 95, nem okleveles 48 (kik az 1883. évi középiskolai t.-cz. értelmében birnak tanítási jogosítottsággal); helyettes tanár volt okleveles 3, nem okleveles 11; bejáró óraadó volt okleveles 11, nem okleveles 4 ; más tárgyat nem tanító hitoktató volt : egyházilag képesített 45, nem képesített 1; rendkívüli tárgyakat tanító volt okleveles 10, nem okleveles 8. A rendes tárgyakat tanító tanárok közül a magyar nyelvet tökéletesen beszélte 204, csak némileg 6, nem beszélte 1. A rendkívüli tárgyakat tanítók magyar nyelven valamennyien beszéltek. Az intézetek oktatási czéljaira szolgálnak: osztály- vagy tanterem 117, természetrajzi terem 17, természettani terem 15, vegyészeti terem 7, rajzterem 11, téli torna 4, könyvtári helyiség 31, tanári tanácskozási helyiség 14, igazgatói helyiség 7. Nyári tornatér van 13. A tápintézetek birnak 56 helyiséggel Egyéb helyiségek száma 136 Mindezen termek és helyiségek száma 428. A tanítási eszközöket és könyvtárakat tekintve, van a középiskolákban: természetrajziakból, és pedig: állattanhoz fali ábrákban 836, állatokban és ismertető alkatrészekben 50,762 darab; növénytanhoz fali képekben 572, szárított gyűjteményekben 43,841 darab; ásványtanhoz mintákban és fali képekben 2997, ásványokban 25,236; vegyes apróságokban 3177 darab; természettanhoz fali képekben 196, eszközökben 3971; vegytanhoz van vegyszerekben 1792, eszközökben 2834; földrajzhoz van térképekben 1062, földgömbökben 60, egyebekben 188. Az intézetek éremgyűjteményeiben van 29,945 darab. A szabadkézi rajzhoz van füzetekben 1588, mintákban 6746; a mértani rajzhoz füzetekben 571, mintákban 1106, eszközökben 501. Testgyakorlathoz van termekben 686, szabadban 1208 eszköz. A tanári könyvtárakban van önálló szakmunkákból 82,341 mű, 145,165 kötet; tudományos folyóiratokból 970 mű, 4702 kötet; vegyesekből 11,852 mű, 30,331 kötet, s e szerint van a tanári könyvtárakban összesen 95,163 mű, 180,198 kötet. Az ifjúsági könytárakban van 5899 tankönyv és 29,299 ifjúsági olvasmány. Mindezen könyvtárakban tehát van összesen 215,396 kötet. A középiskolák fentartására fordított bevételek származtak: 1. az intézeti házakból, melyeknek becsértéke 606,052 frt, házbér egyenértéke pedig 31,210 frt (a házbér egyenérték 5-1°

0 jövedelemnek, s az összes bevételek 8-4°[

ö-ának felel meg); 2. származtak a bevételek az intézetek másnemű ingatlanaiból (u. m. bérházakból, szántóföldekből stb.), melyeknek összes és együttes becsértéke 217,227 frt, évi jövedelme 10,472 frt (az ingatlanok 4'6°

0-ot jövedelmeztek, s az összes jövedelmek 2'8°

0-át); 3. származtak a jövedelmek az intézetek tőkepénzeiből, alapítványokból, értékpapírokból, melyeknek együttes mennyisége 1.164,044 frt, kamatjövedelme 57,963 frt (a tőkék átlag 4

,9°[

0-ot jövedelmeztek, az összes jövedelmeknek 15'4°

0-át); 4. származtak a jövedelmek az állam pénztárából 40,990 frt (a jövedelmek 1 l°j

0-a) ; 5. a vallási alapokból (egy intézetnél, Pozsony) 100 frt; 6. a tanulmányi országos alapból (egy intézetnél, Selmeczbánya) 150 frt; 7. a polgári községek segélyéből (7 intézetnél) 5260 frt (a jövedelmek l'4°|

0-a) ; 8. egyházi segélyekből 46,652 frt (a jövedelmek 12'6°|

0-a); 9. beiratási díjakból 8297 frt (a jövedelmek 2"2°|

0-a); 10. tandíjakból 73,765 frt (a jövedelmek 19'9°|

0-a); 11. egyéb forrásokból (úgymint tornadíj, tápintézeti díj, mellékgyakorlatokért fizetett díj, ado-