Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1888. október 10
— i7 — i6 éves ii; 17 éves 23; 18 éves 25; 19 éves 18; 20 éves 19; 21 éves 6; 22 éves 3; 23 éves 2; 24 és több éves 3. — A képezdével közvetlen kapcsolatban lévő gyakorlóiskolával csak egy intézet birt, a többi 4 e czélra a helybeli evang. gyülekezet elemi iskoláit használta. — A tannyelv volt 4 intézetben magyar, i-ben német-magyar. A gyakorlóiskolákban a tanítás 3 intézetben magyar, i-ben német-magyar, i-ben magyar és tót nyelven folyt. — A tanítóképző növendékei közül fizetett: fölvételi díjat 33; tanpénzt 8; könyvtárra és tanszerekre 25; mellékgyakorlatokra 45; tanpénzmentes volt 50; ösztöndíjas 47. Az ösztöndíj legmagasabb értéke volt 55 frt 50 kr., a legkisebbé 4 frt 20 kr.; ösztöndíjul kiosztatott összesen 856 frt 70 kr. A növendékek közül élelmeztetett tápintézetben: egészen ingyen 48, olcsón 41. — Az intézetek anyagi viszonyait 3 igazgató tünteti ki, 2 csak a tanítóképző fentartására külön befolyt bevételeket és kiadásokat mutatja ki. Ezen adatok szerint volt a tanítóképzők jövedelme összesen 19,572 frt 32 kr. Származott ezen jövedelem: tőkepénzekből, minőt 2 intézet tüntet ki 151,178 frt 26 kr. értékben, 7852 frt 38 kr. kamatjövedelemmel. Községi segélyekből befolyt 200 frt; egyházi segélyekből 6296 frt 73 kr.; egyéb segélyekből 3130 frt 71 kr.; a tanulók hozzájárulásából 2092 frt 50 kr., mely jövedelmek összege mint fennebb 19,572 frt 32 kr. — A tanítóképzők kiadásai voltak: a tanszemélyzet fizetésére 11,101 frt; fűtés, világításra s egyéb szolgálatra 1281 frt 88 kr.; tanszerekre és könyvtárra 448 frt; tanulók élelmezésére 3693 frt 56 kr.; vegvesekre 1854 frt, — mely kiadások összege 18,378 frt 44 kr. —• Az év folyamán általános tanítói oklevelet nyert 36, és pedig: mint épen végző növendék 22; mint olyan, ki más képezdéből jött képesítőre 1; egy vagy több évi gyakorlat után oklevelet kapott 9; oklevelet kapott olyan, ki a képezdei tanulmányokat magán úton végezte 3; nem magyar ajkú képesíttetett az 1879. évi XVIII. t.-cz. értelmében i intézeti.— A képesítés 1 intézetben német-magyar; a többiben magyar nyelven történt. III. A középiskolák állása az 1887/88 ik iskolai évben következő volt: A tisztelettel mellékelt 15 táblázat szerint volt a magyarhoni ág. hitv. evang. egvház kebelében és főfelügyelete alatt az 1887/88-iki iskolai évben 11 nyolczosztálvú főgvmnasium, 1 hatosztályú, 5 négyosztályú gymnasium, 1 hatosztályú reáliskola, összesen 18 középiskola. Ezen tanintézetek közül 10-ben a tannyelv tisztán magyar, 5-ben a főtannyelv a magyar, a segédtannyelv pedig a német, 2-ben a főtannyelv a német, a segédtannyelv a magyar, i-ben a főtannyelv a magyar, de segédtannyelvei a tót és a német. A 18 középiskola közül 13-at tisztán az egyházi hatóságok tartanak fenn, államsegélyben részesül 5. E tanintézetek közül alapíttatott a XVI. század első felében 3 (a selmeczbányai fő-, a beszterczebánvai algymnasium és a késmárki lyceum); a XVI. század második felében alapíttatott 1 (a soproni főgymnasium); a XVII. század első felében r (a pozsonvi lvceum); második felében 1 (az eperjesi főgymnasium, illetőleg collégium); a XVIII. század második felében 2 (a miskolczi és aszódi algymnasiumok); a XIX. század első felében 5 (a szarvasi, budapesti főgymn., a felső-lövői tanintézetek és a bonyhádi algymnasium) : a XIX. század második felében 5 (a rozsnyói, iglói, nyíregyházai főgymn., a rimaszombati egyesült protestáns főgvmn., és a békés-csabai algymnasium). A budapesti és iglói főgymnasiumoknak egy-egy párhuzamos első (A. és B.) osztálya van. A középiskolákban a tanulók száma osztálvonként volt : az első osztályban a tanév elején 919, a tanév végén 846; a második osztályban a tanév elején 682, a tanév végén 647; a harmadik osztályban a tanév elején 578, a tanév végén 564; a negyedik osztályban a tanév elején 510, a tanév végén 493; az ötödik osztályban a tanév elején 383, a tanév végén 369; a hatodik osztályban a tanév elején 336, a tanév végén 324; a hetedik osztályban a tanév elején 331, a tanév végén 303; a nyolczadik osztályban a tanév elején 354, a tanév végén 336, s így volt összesen a nyolcz osztályban a tanév elején 4093 (47-tel több, mint a mult évben), a tanév végén 3882 (33-al több, mint az előző évben). A tanulók között nyilvános volt a tanév elején 3900, magán 193; a tanév végén nyilvános volt 3738, magán 144. A tanév végén a magántanulók a létszám 3*6%-kát teszik. A tanulók közül egész tandíjat fizetett a tanév elején 3668, a tanév végén 3533; fél tandíjat fizetett a tanév elején 163, a tanév végén ugyancsak 163; tandíjmentes volt a tanév elején 177, a tanév végén 171. A középiskolai tanulók között vallásra nézve volt a tanév végén : ág. hitv. evang. 1986 (51-1 °/ 0); evang. reform. 488 (12-5°/ 0); unitárius 3; római kath. 702 (18%); görög kath. 20 (o'5°/ 0); görög keleti 52 (i"3 0/ l }); mózes hitű 631 (16*2%). Anyanyelvre nézve volt a tanulók közt az év végén magyar 2648 (68°/ 0); német 887 (22'8°/ n); román 17 (0-4%); tót 311 (8°/ 0); szerb-horvát 17 (0*4°/ 0); ruthén 1, más nyelvű (angol) 1. A tanulók nyelvismeretét tekintve, csak az iskola főtannyelvét beszélte 1426 (367°/ 0); csak az első segédtannyelvet 214 (5'57 0); a magyar nyelvet általában 3777 (97'3%), s így a magyar nyelvet
