Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1887. október 5
6. A tanügyi bizottság áll: a) elnök- s elnökhelyettesből és jegyzőből; b) ezeken kívül 20 tagból, kiknek legalább fele budapesti lakos legyen. 7. A tanügyi bizottság összes tagjait az egyetemes gyűlés választja. Az elhalt vagy kilépett tagok helyett a következő egyetemes gyűlés új tagokat választ. 8. Hatásköréhez tartozik általában ugyanaz, mi az egyetemes közoktatási bizottság hatáskörébe van átalánosságban utalva, a mennyiben az eljárás a rendes administratio keretébe tartozik. 9. Különösen pedig következők tartoznak a közoktatási bizottság ezen állandó működésű részének hatáskörébe: A) az egyetemes fölügyelőt és egyetemes gyűlést az elemi, közép- és felső iskolák fölötti fölügyelet hatályos gyakorlatában támogatni, s e végre elnökei vagy egyes küldöttei által az iskolákat meg is látogatni; E) az egyetemes gyűlés, közoktatási bizottság, egyetemes fölügyelő által hozzáutalt ügyekben véleményt adni ; C) tanügyi dolgokban javaslatokat készíteni; D) a tanügyi bizottság az elemi iskolákra nézve az eddigi hatáskörben működik, különösen figyelemmel kiséri azok viszonyait, anyagi és kulturai állapotát, gyűjti s összeállítja a statisztikai adatokat, a mutatkozó hiányokra nézve javaslatokat tesz s ügyel a tankönyvekre; E) a középiskolák tekintetében eljár az 1883. 30. t.-cz. szerint a felekezeti főhatóságot illető sürgős vagy más hatóságnak fönn nem tartott teendőkben. Nevezetesen : a) előterjesztéseket tesz a tanrendszer s tantervre szükségesnek látszó változtatásokra nézve ; b) ügyel, hogy a tankönyvek egyház- és hazaelleneset ne tartalmazzanak s véleményt ad a tankönyvek megfelelő volta iránt. E czélra a használni kivánt tankönyvek a bizottságnak bemutatandók ; c) intézkedik a párhuzamos osztályok mellőzhetése tárgyában (törv. 17. §.) ; d) javaslatot készít a fegyelmi szabályrendeletről s azon időnként teendő változtatásokról (törv. 18. és 38. "§.); é) érettségi vizsgálatoknál a kormányképviselő általi bizonyítvány megtagadás esetén, eszközli a vizsgálatot s határoz a bizonyítvány kiadása vagy megtagadása iránt s határozatát fölterjesztés végett az egyetemes fölügyelőhöz teszi át; /) véleményezi, hogy a tanárok vállalhatnak-e olv tisztséget vagy megbízást, mely őket tanári hivatásuk betöltésében akadályozhatná (törv. 32. §.); g) államsegély iránti tárgyalásoknál közreműködik s ügyel az 1883. évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 10. és az 1884. évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 14. pontjaiban foglalt föltételek megtartására A segélyezési ügy az ő útján, általa tüzetes vélemény kíséretében terjesztendő az egyetemes gyűlés elé ; h) gyűjti s összeállítja a statisztikai adatokat, mi végre az iskolai jelentések hozzá beküldendők; 1) őrködik, hogy az 1883. 30. t.-cz. 71. §-ában és az 1868-iki föntartott törvények s gyakorlat semmiben sérelmet ne szenvedjen s ha ilyet tapasztalna, az egyetemes fölügyelőnek bejelenti. 10. A tanügyi bizottság a felsőbb iskolákra nézve figyelemmel kiséri azok állapotát, viszonyait, összeállítja s földolgozza a statisztikai adatokat, a szükségesnek vélt intézkedésekre nézve javaslatokat készít. 11. A tanügyi bizottság az egyetemes közgyűlésnek működéséről, a tanügy állásáról, az összes iskoláknak állapotáról, viszonyairól és pedig külön az elemi, külön a közép és külön a felsőbb iskolákról évenként jelentést tesz. 12. A tanügyi bizottság két szakosztályban, szükség esetén a két szakosztály teljes ülésében működik. A szakosztályok egyike az elemi, másika a többi iskolák ügyeit tárgyalja. 13. A szakosztályi üléseknél, ha az elnök vagy helyettese akadályozva vannak a megjelenésben, vagy hasonló eset a bizottság jegyzőjére nézve áll elő, a jelenlevők az illető ülés tartamára elnököt s jegyzőt választanak. 14. A tanügyet általában érdeklő ügyek, valamint az évi jelentés, mindenkor a bizottság teljes ülésében tárgyalandók, úgyszintén azon ügyek, melyeket a szakosztály a teljes ülés elé utal, vagy melynél a teljes ülés a szakosztályt csak véleményadásra szólítja föl.
