Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1887. október 5

4 az egyetemes gyűlés Mossóczv Lajosnak, ki évek hosszú során ;ít a pozsonyi egyház buzgó fölügyelője, a theol. akadémiai nagybizottságának megala­kulása óta tagja volt, és Jakobev Józsefnek, az ernyedetlen szorgalmú egyetemes pénztárnoknak gyászos elhunyta fölötti részvétének jegyzőkönyvében kivan kifeje­zést adni. (V.) Fölvétetvén ugyanazon jelentés 9—ik pontja, melyben egyetemes fölügyelő a «Magyar protestáns tudományos irodalmi társaság» alakítására vonatkozó mozgalomról tesz említést, egyetemes fölügyelő lelkes szavakban kiemeli az alakítandó irodalmi társaság nagy horderejét; minek folytán az egyetemes gyűlés, örömmel értesülvén az üdvös mozgalomról s haj­landó lévén az alakítandó «Magyar tudománvos irodalmi társaság» működését erkölcsileg és anyagilag támogatni, a társaság czéljainak hathatós előmozdítását az összes egyházak és hitrokonok buzgóságába ajánlja s maga részéről a szabad ren­delkezése alat 1: álló alapból kifizetendő 500 írttal a társaság pártfogó tagjai közé belép. 5. (V.) Ugyanazon jelentés 12-ik pontjában jelentetvén, hogy Jakobey József egve­temes pénztárnok elhalálozása folytán az egyetemes pénztár kezelése ideiglenesen Mikolik Gvula ellenőrre bizatott, ez intézkedés jóváhagyólag tudomásúl vétetik. 0. (V.) Egyetemes fölügyelő bemutatván az eperjesi ág. liitv. ev. kerületi kollégium pártfogásának kérvényét az iránt, hogy az eperjesi főgymnasium részére igénybe vett állam­segélyre nézve kötött szerződés jóváhagyassék, a kérvény és szerződés kiadatik véleményezés végett a tanügyi bizottság­nak, jelentése még a gyűlés folyama alatt elváratván. (V.) Olvastatván a mult évi közgyűlés jegyzőkönyve, annak 5 —ik pontjánál, mely szerint az egyetemes gyűlés az erdélyrészi ágostai hitvallású ev. egyházkerületből kivált s önálló esperességé alakult egyházaknak a tiszai egyházkerülethez s ez által egyetemes egy­házunkhoz csatlakozását tudomásúl vette és a csatlakozásra nézve a tiszai kerülettel létesített megállapodást jóváhagyta, — a tiszai egyházkerület püspöke bemutatja a vallás- és közokta­tásügyi m. kir. miniszternek 1887. évi szeptember hó 21-én 33613. sz. a. kelt és hozzá intézett következő leiratát: «O cs. és ap. kir. Fölsége f. é. augusztus 22-én Schönbrunnban kelt legfölsőbb elhatározásával legkegyelmesebben tudomásúl venni és megerősíteni méltóztatott az erdélyi brassómegyei ág. hitv. evang. magyarajkú tizenegy, névszerint: Hosszúfalu, Bácsfalu, Türkös, Csernátfaiu, Tatrang, Zajzon, Pürkerecz, Apácza, Krizba, Újfalu és Brassó-Belonva egyházköz­ségek az erdélyi ág. hitv. ev. egyházkerület kapcsolatából kiválása és a tiszai ág. hitv. ev. egyházkerülethez való csatlakozása tárgyában, a magyar ág. hitv. evangélikusok négy egyház­kerülete által 1886. évi október hó 13., 14. és 15. napjain tartott egyetemes közgyűléséből 5. jegyzőkönyvi pont alatt hozott és a tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület által 1886. évi augusztus hó 18. és 19. napjain tartott közgyűlés jegyzőkönyvének VII. pontja alatt foglalt határozatokat helybenhagyó határozatát, az említett egyházkerületi közgyűlés határozata azon részének kivételével, mely- a házassági fölmentvényekre és a házassági törvényszékek szerve­zésére vonatkozik. Egyszersmind O Fölsége a föntebb érintett legfölsőbb elhatározással engemet leg­kegyelmesebben fölhatalmazni méltóztatott, hogy a magvar minisztertanács 1887. évi április hó 2-án 8—ik jegyzőkönyvi pont alatt hozott határozata értelmében a szükségessé vált további teendők teljesítését eszközölhessem, jelesül, hogy a tiszai ág. hitv. ev. püspökséget a házas­sági fölmentvények és a házassági törvénykezést illetőleg a megfelelő útbaigazítással elláthassam. A hivatolt minisztertanácsi határozathoz képest a következők közlését tartom szükségesnek. Midőn a Magyarország és Erdély egyesítésének részletes szabályozásáról szóló 1868. XLIII. t.-cz. 14. "-a által a vallásfelekezetek, egyházak és egyházi hatóságok jogai fön­tartattak, az evangelikus egyháznak csak az akkoron'hatályban volt törvényes jogai biztosít­tattak; a brassómegyei magyar esperességnek a tiszai evangelikus egyházkerületbe történt bekebelezése által azonban ezen esperesség az erdélyi evangelikus egyház kötelékéből ki és a tiszai egyházkerület kiegészítő részévé válván; ennek folytán a brassómegyei esperesség hívei a magyarországi ágostai hitvallású evangelikus egyház híveinek és ezen egyház egye-

Next

/
Oldalképek
Tartalom