Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1887. október 5
— 2 6 — 37. (H.) Ugyanazon jegyzőkönyv 40. pontjánál jelenti az egyetemes tanügyi bizottság, bogy megbízatásához képest elolvasván a békéscsabai algymnaziumnak, Békés-Csaba városa által 1858. november 10-én kelt alapító oklevelét, meggyőződött arról, hogy a békéscsabai evang. egyházközség a 43,000 frtnyi alapítványt csakugyan csak addig élvezheti, míg algvmnaziumot tart fönn. Ennek folytán az egyetemes gyűlés ezennel megadja a nevezett tanintézetet föntartó egyháznak az engedélyt arra, hogy államsegélyért folyamodhassék. 88. (Sch.) Ugyanazon jegyzőkönyv 41-ik pontjánál, mely a magyar agenda ügyére vonatkozik, Czékus István tiszakerületi püspök jelenti, miszerint az általa átvett agenda szerkesztése folyamatban van. Örvendetes tudomásul vétetik. 39. (V.) Ugyanazon jegyzőkönyv 42-ik pontjánál, mely alatt a tanügyi bizottságnak a községi, állami és idegen felekezetű tanintézetekbe járó növendékek vallásoktatása tárgyában úgy a tantervre, valamint a fölügyeletre nézve előterjesztett nézete, illetőleg javaslata jóváhagyatott és a vallásoktatók díjazása ujolag az illető egyházak, esperességek és kerületek áldozatkészségébe ajánltatott, a dunáninneni egyházkerület azt az óhaját íejezvén ki, hogy az egyetemes gyűlés e fontos kérdést napirenden tartsa és a vallásoktatók hiányos javadalmazásából eredő bajokat orvosolni igyekezzék, kimondja az egyetemes gyűlés, hogy a panaszlott bajokon csak az egyetemes alap létesítésével vél segíthetni, miért az egyetemes alap eszméjét ez indoknál fogva is ujolag a hitsorsosok buzgó pártfogásába ajánlja. ß i . v 40. (Gy.) Ugyanazon jegyzőkönyv 43-ik pontjánál, mely szerint fölterjesztés határoztatott az iránt, hogy a kormány az anyakönyveknek az állam hivatalos nyelvén való szerkesztéséről törvényhozás útján intézkedjék, olvastatott a m. kir. miniszterelnöknek ezen fölterjesztésre, 1887. évi augusztus i-én 1871. e. sz. alatt kelt válasza, melyben tudatja, hogy bármennyire kívánatos az anyakönyveknek, közokirati jellegöknél fogva az állam hivatalos nyelvén való szerkesztése s üdvözli is az egyetemes egyház erre irányzott hazafias törekvését, mind a mellett, figyelembe véve az 1868. évi nemzetiségi törvény 14. §-ának azon határozatát, mely szerint az egyházközségek, egyházi fölsőségük törvényes jogainak sérelme nélkül, magok határozhatják meg, mily nyelven vezettessenek az anyakönyvek, a m. kir. kormány azon meggyőződésben van, hogy tartózkodnia kell oly intézkedéstől, mely a nemzetiségi törvény megsértésének magyaráztathatnék s hogv a felekezeti illetékes hatóságok hivatvák e téren intézkedni. Tudomásúl szolgál. 41. (Gy.) Ugyanazon jegyzőkönyv 44-ik pontjánál, az egyetemes lelkészvizsgáló bizottság, a legközelebbi rendes egyetemes közgyűlésen való új megalakításig terjedő időre következőleg alakíttatott meg: Ezen egyetemes bizottság dunántúli kerületi osztályának tagjai: világiak: Bognár Géza és dr. Schreiner Károly; egyháziak: Gyurácz Ferencz és Brunner János; tanárok: Müllner Mátyás és Poszvék Sándor; dunáninneni kerületi osztályának tagjai: világiak: dr. Samarjay Károly és Dohnányi Lajos ; egyháziak : Ritter Károly és Baltik Frigyes ; tanárok : Trsztyenszky Ferencz és Csecsetka Sámuel; bányai kerületi osztályának tagjai: világiak: Zsilinszky Mihály és Haviár Dániel ; egyháziak : Bachát Dániel és Doleschall Sándor ; tanárok : Breznyik János és Händel Vilmos; tiszai kerületi osztályának tagjai: világiak: Brósz Jonát és Schmidt Gyula; egyháziak : Stehlo János és Nóvák Mihály ; tanárok : Hörk József és Szlávik Mátyás. 42. (Gy.) Ezen ponttal kapcsolatban a tiszai kerület püspöke jelenti, hogy az egyetemes lelkészvizsgáló bizottság tiszai kerületi osztálya előtt a lelkészi vizsgát sikerrel letették: Geyer Miklós, Maternv Imre, Okályi Adolf, Schulcze Otto és Lipták Tivadar; a 8 tot^a. - ... " HÍÍÍ • Íflfi , ÍlÉ ;r I ' V'.* I
