Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1886. október 13

" / e) határoz a felvételt megtagadó határozatok elleni folyamodások felett (törv. 13. §.); f) a minisztériumhoz terjesztendő véleményt ad több osztályból való vizsgálatra bocsátás iránt, s ide terjesztetnek fel a magánvizsgálatokra vonatkozó jegyzőkönyvek (törv. 14. és 15. §.), s intézkedik a párhuzamos osztályok mellőzhetése tárgyában (törv. 17. §.); g) javaslatot készít a fegyelmi szabályrendeletről s azon időnként teendő változtatásokról (törv. 18. és 38. §.); h) érettségi vizsgálatoknál a kormányképviselő általi bizonyítvány megtagadás esetén, eszközli a vizsgálatot s határoz a bizonyítvány kiadása vagy megtagadása iránt, s határozatát felterjesztés végett az egyemes felügyelőhöz teszi át; i) véleményezi, hogy a tanárok vállalhatnak-e oly tisztséget vagy megbízást, mely őket tanári hivatásuk betöltésében akadályozhatná (törv. 32. §.); k) államsegély iránti tárgyalásoknál közreműködik s ügyel az 1883. évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 10. és az 1884. évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 14. pontjaiban foglalt feltételek megtartására. A segélyezési ügy az ő útján, általa tüzetes vélemény kíséretében terjesztendő az egyetemes gyűlés elé; /) gyűjti s összeállítja a statisztikai adatokat, mi végre az iskolai jelentések hozzá beküldendők; ni) őrködik, hogy az 1883 : 30. t.-cz. 71. §-ában és az 1868-iki fenntartott törvények s gyakorlat semmiben sérelmet ne szenvedjen s ha ilyet tapasztalna, az egyetemes felügyelőnek bejelenti. 10. A tanügyi bizottság a felsőbb iskolákra nézve figyelemmel kiséri azok állapotát, viszonyait, összeállítja s feldolgozza a statisztikai adatokat, a szükségesnek vélt intézkedésekre nézve javaslatokat készít. 11. A tanügyi bizottság az egyetemes közgyűlésnek működéséről, a tanügy állásáról, az összes iskoláknak állapotáról, viszonyairól és pedig külön az elemi, külön a közép és külön a felsőbb iskolákról évenként jelentést tesz. 12. A tanügyi bizottság két szakosztályban, szükség esetén a két szakosztály teljes ülésében működik. A szakosztályok egyike az elemi, másika a többi iskolák ügyeit tárgyalja. 13. A szakosztályi üléseknél, ha az elnök vagy helyettese akadályozva vannak a megjelenésben, vagy hasonló eset a bizottság jegyzőjére nézve áll elő, a jelenlevők az illető ülés tartamára elnököt s jegyzőt választanak. 14. A tanügyet átalában érdeklő ügyek, valamint az évi jelentés, mindenkor a bizottság teljes ülésében tárgyalandók, úgyszintén azon ügyek, melyeket a szakosztály a teljes ülés elé utal, vagy melvnél a teljes ülés a szakosztályt csak véleményadásra szólítja fel. 15. A szakosztály elé tartozó ügyek, a körülményekhez képest, teljes ülésben is tárgyalhatók. 16. Az évi jelentés tervének elkészítése s a statisztikai adatok gyűjtése s feldolgozása a bizottsági jegyző feladata. 17. Ha a bizottsági jegyző állása megüresedik, jegyzőt a legközelebbi egyetemes gyűlésig, az elnök helyettesít. 18. A statisztikai adatok, eljárásához szükséges felvilágosítások és felebbezések tekintetében, valamint a vizsgálatokat tárgvazó intézkedésekre nézve, a bizottság közvetlenül érintkezik; egyebekben előterjesztéseit, kérelmeit az egyetemes felügyelőhöz intézi.» A fennebbi szabályzatban körülirt tanügyi bizottság tagjainak megválasztása tekintetében felhivatnak a kerületek, hogy javaslataikat még a gyűlés folvamáo tegyék meg. 12. (V.) Ugyanaz a jegyzőkönyv 10. pontjánál jelenti az egyetemes felügyelő, hogy a párbérsérelmek tárgyában az ev. ref. hitv. testvérekkel együttesen a kormányhoz még 1884. évben felterjesztett sürgető feliratra mindezideig sem érkezett válasz. Tudomásúl szolgál. 13. (V.) Ugyanaz a jegyzőkönyv 11. pontjánál, mely alatt kimondatott, hogy az illetéktelen keresztelési sérelmek orvoslása a vallás- és közoktatásügyi miniszternél kérvényileg szorgalmaztass ék, felvétetett az elnöki jelentés illető pontja, mely szerint a beadott kérvényre