Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1886. október 13
20 Eredmény, a mely a gyámintézet életképességét és fejlődését hirdeti. Ámde ez mind nagyon kevés. Huszonnyolcz lelkész s ezek közt 12 lelkésztanító évi 200—400 frt fizetés mellett nyomorog. Ötvenegy tanító küzd a nyomorral 76—200 frt évi jövedelem mellett. Nyolczvanöt egyház görnyed 140,000 frt adósságteher, évi 11.200 forint kamatteher alatt. Kilenczvennégy egyház építkezik s ehhez 257,000 íorintot tevő segélyért esdekel. Sürgős és elodázhatlan teendője gyámintézetünknek, hogv a nevezett lelkészeknek legalább már 500 frt, a tanítóknak pedig 300 frt jövedelmet biztosítson évente, hogy az egyházi adósságok törlesztése és az építkezés szükségelte összeget teremtse elő onnan, a honnan tudja, illetőleg annak felét magára vállalván, azt 10 év alatt törlesztené. Szükség van e szerint évenkint: 28 lelkész fizetésének 500 frtig biztosítására ...... 8956 frt 51 tanító fizetésének 300 frtig » 6228 » 9 egyház évi hiánylatának elenyésztetésére 3872 » 19056 frt Ezenkívül 10 évig: 85 egyház adóssága törlesztésére . . . 7021 » » » » 94 egyház építkezési szükségleteire . . .12879 » Az egymás után következő 10 év alatt évenként . . . . 38956 frt s ezenkívül a folyó bajok enyhítésére, missiói pontok gondozására, új építkezésekre, intézetek istápolására legalább . . 6000 » szükséges volna e szerint 449 5 6 frt évenkint, vagyis a kerek 900,000 lélekre, minden egyes lélek után évenként átlag 5 kr. Évi jövedelmünk azonban csak 3000 frt, e felett is 4 fokozaton történik intézkedés. Egyes lélek után átlag meg csak 9 3/ 10 0 krt kaptunk eddig. Alapszabályainkat főleg azért módosítottuk, hogy nyíljanak mindnagyobb mérvben a jövedelmi források s a jövedelemnek kiosztása czéltudatosan, rendszeresen történjék. A mult évi közgyűlés a kerületek tárgyalásán keresztül ment alapszabály-javaslatnak végleges szövegezésével a központi bizottmányt bizván meg, mi azt szövegeztük, aláirtuk s mellékelve bemutatjuk oly kérelemmel, hogy azt a régi alapszabály 21-ik pontja értelmében «szentesíteni», illetőleg ezen javaslat 27-ik pontja értelmében ((megerősíteni» méltóztassék. A régi alapszabály elvi intézkedéseit, egynek kivételével változatlanúl meghagytuk. Meghagytuk azt: 1. Hogy a gyámintézet nem különvált önálló, hanem a közegyházzal szerves viszonyban álló egyházi intézet. Mint ilyen az egyház közigazgatásának mind a 4 fokozatán szerves gyámintézetet s azt minden fokozaton az illető egyházi hatóság (közgyűlés) alá helyezi. 2. Hogy a gyámintézet a létező egyházakat és intézeteket segíti, ott, a hol szükséges új egyházak alakítását elősegíti. Alaposan kiván segíteni. Addig ad segélyt, a meddig arra szükség van. Ezt a czélt azonban részletezve s oly módon fejtettük ki, hogy a missiói pontokat, elerőtlenedett egyházakat, templomot, iskolát, lelkész vagy tanítólakot építő s a múltban nagyobb adósságba merült egyházakat segélyezi, árvaházakat és felsőbb leánytanodákat istápol és a G. A. egylet czéljait is előmozdítja. 3. Hogy a gyámintézet a hívek kényszerítése nélkül, egyedül a keresztyéni szeretet önkénytes áldozataival kívánja e e^élját valósítani. Azt azonban ki kellett mondanunk, hogy a kérelem e czélra minden egyházban kötelező, vagvis, hogy minden egyház offertoriummal, templomi perselvlyel és házanként körbe bocsátott gvújti íveken kéri a híveket adakozásra. Jövedelmi forrásokúi jelöltük még a gyermekek, nők körében s egyes örömalkalmakkor eszközlendő gyűjtést. 4. Hogy a gyámintézet jövedelme felett egyenlő arányban intézkedő társak az egyház, esperesség, kerület és egyetem, vagyis, hogy a nevezett testületek mindegyike a bevétel V 4-ed részt lelett rendelkezik. Kivittük azonban ezen osztályból az offertoriumokat és a női ifjúsági egyletek V 4-ed rész adományát, a melyek osztatlanúl az egyetem jövedelmét képezik: az offertoriumok főösszege szerencsétlenül járt egy egyház, az egyleti adományok pedig árvaházak és felsőbb leányiskolák felsegélyésére szolgálván. 5. Hogy a gyámintézetí gyűlések jegyzőkönyve a közigazgatás minden fokozatán, az illető egyházi közgyűlése elé terjesztendő jóváhagyó tudomás végett.