Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1886. október 13

Ezen javaslat nyilatkozattétel czéljából az egyházkerületekhez leszállíttatni határoztatik. 24-. (H.) Ugyanazon jegyzőkönyv 19. pontjánál olvastatott az egyetemes könyv­és levéltárnoknak évi jelentése, melyben előadja, hogy az egyetemes levéltár átvizsgálásában, illetőleg rendezésében eljutott egészen az 1873. évig bezárólag s örömmel jelenti, hogy a czédula-catalogusban jelzett iratok közül egy sem hiányzik. Tapasztalta azonban azt, hogy vannak a levéltárban oly hézagok, melyeket pótolni kellene. így nevezetesen hiányzanak egé­szen a gyámintézeti közgyűlési jegyzőkönyvek, kerületi és egyetemes névtárak, sőt az egyes kerületek jegyzőkönyvei is csak hézagosan, az egyetemes gyűlési jegyzőkönyvek pedig csak egy-egy példánvban vannak meg. Találkozik azonban a levéltárban nem egy közérdekű ok­irat; így például herczeg Hohenlohe nagyváradi kanonoknak b. e. Mária Dorottya főherczeg­nőhöz intézett s e buzgó protestáns nőt apostasiára birni törekvő levelei, továbbá b. e. Sze­berénvi János püspöknek pozsonyi fogságában irott eredeti naplója, valamint azon protestáns küldöttségnek naplója is, mely a patens ügyében Bécsben megfordult. — Ujabb okiratot a a levéltár ez évben csak egyet kapott: nevezetesen Szinovicz Lajosnak sajátkezűleg irt önélet­rajzát, a boldogultnak fényképével együtt. A könyvtár e folyó évben is több kötettel szapo­rodott. Ehez járultak nyomtatásban megjelent munkáikkal Bachát Dániel, Doleschall G. E., Falvay Antal, Hörk József, Melczer Gyula és Stelczer Frigyes. Előfizetett pedig a könyv­tárnok, egyetemes felügyelő ur beleegyezésével, Bod Péter legközelebb megjelenendő egy­házi történelmi művére. Kéri végre az egyetemes gyűlést, hogy a szükséges kiadások fede­zésére ez évre is bizonyos összeget utalványozni méltóztassék. Az egyetemes gyűlés figyelemmel s elismeréssel hallgatta végig az érdekes s ügybuzgóságról tanúskodó jelentést s a levéltárnok kérelméhez képest a szükséges kiadások fedezésére ez évre is, úgy mint tavai, 50 frtot utalványoz. A mi az egye­temes jegyzőkönyveket illeti, ezekre nézve határozza, hogy ezentúl az egy eredeti példányon kívül még három példányban adassanak át a levéltár számára. A hiányzó névtárak, kerületi és gyámintézeti jegyzőkönyveket illetőleg, fölkéri magát az ügy­buzgó lévéltárnokot, hogy azokat a magok illető helyein beszerezni s ekkép a levéltárat kiegészíteni igyekezzék. Végre pedig megújítja előbbi határozatát s felhívja az irodalommal foglalkozó hitsorsosokat, hogy eddig kiadott vagy ezúttal kiadandó műveikkel az egyetemes könyvtárat gyarapítani szíveskedjenek. 25. (Sch.) Ugyanazon jegyzőkönyv 20. pontjánál olvastatott az egyetemes tan­ügyi bizottságnak a mult 188 f >/ 6. tanévről szóló évi jelentése az arra vonatkozó statisztikai táblázatok beterjesztése mellett. Ezen táblázatok szerint volt a magyarhoni ág. hitv. evang. egyház kebelében és felügyelete alatt az 1885/6-iki iskolai évben 10 nyolczosztályú fő-, 2 hatosztályú, 5 négy­osztályú gymnasium, 1 hatosztályú reáliskola, összesen 18 középiskola. Ezenkívül volt 1 jogakadémia, 1 theologiai akadémia, 2 hittani intézet s 5 tanítóképző intézet. Összesen volt tehát 27 közép és felső iskola. A fenálló tanintézetek közúl a tannyelv 20-ban magyar, 3-ban (felső-lövői gymnasium, reáliskola és tanítóképző) német és magyar, i-ben (Igló) főtannyelv magyar, segédnyelv német, i-ben (Pozsony) a gymnasium két alsó osztályában magyar-német, a többi osztályokban magyar, i-ben (Beszterczebánya) az első gymnasiumi osztályban a magyar mellett segédtannyelvek a német és a tót, i-ben (Késmárk) az algym­nasiumban magyar-német, a felgymnasiumban magyar. Az összes tanintézetek épületeiben van 139 osztály, 148 tanterem, 80 gyűjtemény-, könyv- és szertár, 262 tanár-, növendék- és szolgaszoba, összesen 490 szoba és helyiség. Az összes tanintézetek könyvtáraiban van 200,351 kötet könyv és kézirat (4224 kötettel több mint az előző évben); természetrajzi gyűjteményeiben 125,225 darab (18,775 darabbal több, mint a mult évben); természettani szertáraiban 8098 szer (148 szerrel több mint az előző évben); földrajzi, régiségi és éremtáraiban 31,149 darab (1669 darabbal több, mint a mult évben). Testgyakorló van 14, azonban a testgyakorlatot minden középiskolában tanít­ják, s e czélra, a hol testgyakorló nincs, a városi vagy társulati testgyakorló intézeteket használják. Az összes intézetekben van, az idegen felekezetű vallástanítókon kívül, 158 rendes, 18 segéd, 48 mellék-tanár, összesen 224 tanférfi. A tanszemélyzet évi fizetése volt 201,523 frt 15 kr. (8329 frt 95 krral több, mint a mult évben). A legkisebb rendes tanári fizetés van Miskolczon 600 forinttal, a legnagyobb Budapesten, hol az 50 frtos ötödéves pótlékok be­számításával 1450 forínrtól 1750 forintig emelkedik a tanári fizetés, de az állami tanárok

Next

/
Oldalképek
Tartalom