Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1885. szeptember 30

a fennebb említett azon gyülekezeti határozat képezi, melyben az egyetemes gyiilés határozatához való köteles alkalmazkodás megtagadtatik ; hogy ugy azon gyülekezeti határozatnak indokolásában, valamint a fölterjesztésben, ezen indokolással egyezöleg, oly állítások is foglaltatnak, melyekkel kétségbe vonatik az egyetemes gyűlésnek, a m. é. egyet. gyül. jkv. 58-ik pontja szerinti határozatában is kifejezett hatásköre; állíttatik továbbá, hogy a niult évi határozatnál a felebbező állításai vétettek alapul ; hivatkozás történik a legfelsőbb autonom hatósággal szemben, a gyülekezet autonómiájára s oly nézetek nyilváníttatnak, melyek autonomicus szervezetünk kellő működésére s egyházi hivatalnokaink jogi állására nézve veszélyesek volnának, ha érvényesülnének. Igy p. o. ha megállhatna, hogy a jogérvényre nem emelkedett gyülekezeti határozatnak tényleges keresztülviteléből jog keletkezhetnék a felsőbb forum iránti engedetlenségre és ha megállhatna, hogy valamely gyülekezet, általa kétségtelennek vélt jog alapján, tényleg birtokon kívül helyezheti lelkészét és tanárát, ha az a jogot kétségbe vonja is és ha ekkép a vitatott birtokon kívül helyezés jogának érvényesítése birói Ítélettől függ is, és ha megállhatna, hogy a legfelsőbb autonom forum azon végérvényes határozata, melylyel az illető hivatalnok helyzetének jogtalan megzavarását képező, ily birtokon kívül helyezést megsemmisíti, s az ekkép megzavart állapot helyébe, az előbbinek helyreállítását rendeli el, végrehajthatlan : ily elvek érvényesülése csak káros lehetne. Kifejti ezután a bizottság jelentésében, hogy a felterjesztés felvilágosítást tényleg sem nyújt, a csatolmányok épen a leglényegesebbnek látszó kérdésekre nézve hiányosak s utal arra, hogy, ha ez így nem volna is, annak bizonyítása, hogy a vitázó szerződő felek közül melyiknek van igaza, nem tartozik közigazgatási útra és hogy épen ezért jelenté ki az egyetemes gyűlés, miszerint a vitás jogi kérdés eldöntése, békés kiegyenlítés vagy birói eljárás útjára tartozik. Minthogy pedig az egyetemes gyűlés az iglói egyház határozatában ellenmondással is vádoltatik : figyelmeztet a bizottság arra. hogy nagy ellenmondás van abban, midőn a megsemmisített gyülekezeti határozat helybenhagyása, az egyház és társadalom békéje érdekében, azok részéről kéretik, kik, a békés kiegyenlítésnek még lehetőségét is, határozatilag kizárták. Ezeknél fogva a bizottság, hivatkozva arra, hogy az iglói egyház, az egyetemes gyűlés határozatára nézve követett eljárásával, az egyetemes gyűlés határozatának teljesítését tényleg felfüggesztette és hogy ily eljárás megengedése a legfelsőbb autonom forum végzéseit megfosztaná jogszerű hatályuktól : kijelenti azon véleményét, hogy az iglói egyház felterjesztése jogosulatlan s alaptalan s előterjeszti ezen véleményének megfelelő határozati javaslatát. A mi pedig Jeszenszky Pálnak, az egyetemes gyűlés határozatának végrehajtását szorgalmazó, kérvényét illeti, a bizottság azon véleményben van : hogy az iglói egyház felterjesztése tárgyában javasolt határozat elfogadása esetén, külön határozathozatalnak erre nézve annál kevésbé van helye, mert, a mennyiben az egyetemes gyűlés határozatában említett békés kiegyenlítés megkísértése, a jelenleg hozandó határozat daczára elmaradna, a határozat végrehajtása iránt, első sorban az illető alsóbb autonom hatóságokhoz kell fordulni. Ezen jelentés tudomásul vétetvén, a bizottsági javaslat elfogadásával, az egyetemes gyűlés következőleg határozott : A szepes-iglói egyháznak fölterjesztése, mint jogosulatlan s alaptalan visszautasíttatik, elvárván az egyetemes gyűlés, hogy a szepes-iglói gyülekezet, a mult évi egyet. gyül. jkv. 58-ik pontjában foglalt határozathoz, kötelességéhez képest, késedelem nélkül alkalmazkodik. 49. (V.) U. a. jkv. 61. pontja olvastatván, mely alatt az új elemi iskolai épület felemelése és az új középiskolai törvény követelményeinek teljesítése folytán súlyos anyagi terhekkel küzdő pozsonyi egyházgyülekezet javára az egyházkerületek gyűjtés megindítására kérettek fel, jelentik a kerületek, hogy a gyűjtést megindították, de még be nem fejezték. Jelentésük tudomásul vétetik. 50. (V.) Olvastatván a m. é. jkv. 62. és 65. pontjai, melyek szerint Geduly Eleknek az egyházkerületek ujabb beosztása tárgyában beadott indítványa, másrészt a dunántúli kerületnek — egyházunk testületi szervezhetése czéljából zsinat egybehivását szorgalmazó indít-