Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1885. szeptember 30
nebb — 336,700 frt 97 kr. és 32 db arany. Egy tanuló képeztetése tehát átlag tanintézeteinknek 78 frt 61-3 krba kerül. Azon örvendetes körülmény, hogy a töke a lefolyt tanévben is tetemesen gyarapodott, nem látszik igazolni azon itt-ott felmerült aggodalmat, hogy az államsegélynek kilátásba helyezett megnyerhetése, a tanintézetek pártfogóságainak áldozatkészségét csökkenteni fogja. A mi a tantervet illeti, azon gynmasiumoknak, melyek államsegélyben részesülnek, a miniszteriális tantervet kellett elfogadniok, a teljesen autonom gymnasiumaink azonban, már az elmúlt iskolai évben megtették az előleges intézkedéseket, hogy az egyetemes gyűlés által megállapított tantervet egész terjedelmében életbe léptethessék. A szervezetre nézve legjelentékenyebb változás a felső-lövői tanintézeteknél fordul elő, a mennyiben ezen intézetek a realgymnasiumra vonatkozólag a bifurcationalis rendszert fogadták el, mely szerint a tisztán reálirányban a növendékeket, nem lévén egyetemes gyülésileg megállapított reáliskolai tantervünk, a miniszteriális reáliskolai tanterv szerint képezik, a tisztán gymnasiumi irányban azonban, az egyetemes gyülésileg megállapított tantervhez ragaszkodnak. Jelentésünkben azonban az adatokat ez intézetekre vonatkozólag egyszerűen a reálgymnasium jelzése alatt vezettük be. Közép- és felső-iskoláink az elmúlt iskolai évről is nyomatott iskolai értesítőket adtak ki, melyek egynémelyikében figyelemre méltó s a tudomány színvonalán álló értekezések közöl vék. Végül sajnálattal kell megemlítenünk, hogy némely tanintézeteink igazgatói az adatok kiállításánál és beküldésénél a kellő buzgóságot nem tanúsítják. E mellett az évi értesítőket, melyek egyéb a rovatokban ki nem tölthető adatokat, u. m. a tantervet, a tananyagbeosztását, a használt tankönyvek jegyzékét, a tanszerek szaporodását, az intézetre tett kegyes adományokat stb. közlik, csak többszöri sürgetésre küldik be. Kívánatos volna, ha a méltóságos és főtiszt, egyetemes gyűlés határozatilag kimondaná, hogy a tanintézetek igazgatói, nemcsak a pontosan kitöltött statisztikai táblázatokat, hanem azokkal egyidejűleg az évi nyomatott értesítőt is küldjék be, — a mennyiben pedig jövőben egyik vagy másik tanintézet nyomatott évi értesítőt nem adna ki, ez esetben köteleztessék Írásbeli jelentés beküldésére, mely jelentésben a tanterv, a tananyag felosztása, a használt tankönyvek jegyzéke, a tanszerek szaporodása, a magánvizsgálatok és osztályösszevonások esetei és a tanév folytán az intézetre tett kegyes adományok bennfoglaltassanak. Ami a népiskolai viszonyokat illeti, az 1883/84-iki iskolai évre vonatkozólag, van szerencsénk azokat a méltóságos és főtiszt, egyetemes gyűlésnek a tisztelettel mellékelt két táblázatban bemutatni. Ezen táblázatok szerint volt a magyarhoni ágostai hitv. evang. egyházegyetemben 854,628 lélek után 148,052 tanköteles gyermek, még pedig 75,271 fiú és 72,781 leány, s ezekből ismét 6—12 éves 55,907 fiú, 53,608 leány; 13—15 éves 19,364 fiú, 19,173 leány. A tanköteles gyermekek az evangelikus lélekszám 17-3%-át teszik. A tanköteles gyermekek közül járt, az idegen illetőségű és vallású gyermekek kivételével, a helybeli elemi iskolákban 50,872 fiú, 47,612 leány, összesen 98,484 gyermek ; ismétlő iskolákban 11,006 fiú, 11,185 leány, összesen 22,191; helyben vagy bárhol idegen elemi iskolákban 1874 fiú, 1868 leány, összesen 3742; idegen ismétlő iskolákban 762 fiú, 507 leány, összesen 1269 ; felső nép- vagy polgári iskolákban 425 fiú, 580 leány, összesen 1005; magánintézetben 306 fiú, 378 leány, összesen 684; középtanodákban 1658 fiú, 103 leány, összesen 1761. Járt tehát iskolába összesen: tanköteles fiú 66,903, a tanköteles fiúk 88'0%-ka; tanköteles leány járt 62,233, a tanköteles leányok 85*5%-ka, vagyis járt összesen 129,136 gyermek, tehát a tanköteles gyermekek 87'2°/ 0-ka. Iskolába nem járt: fiú 8368, leány 10,548, összesen 18,916, vagyis a tanköteles gyermekek 12'8°/ 0-ka. — Első helyen áll az iskoláztatás a dunántúli egyházkerületben, hol a tanköteles gyermekek 93°/ 0-ka járt iskolába, ezt megközelíti a tiszai egyházkerület, hol 91*3°/ 0, a bányaiban 85"3°/ 0, a dunáninneniben 80°| 0 járt iskolába. Egyházközségeink helybeli népiskoláiba idegen illetőségű vagy vallású járt : fiú 3129, leány 2798, összesen 5927. Az összes iskolába járók fél napot mulasztottak összesen 639,013-at, s így egy tanulóra esik 4*9 félnak mulasztás. Mulasztásokért megbüntettetett 2138 szülő. Tanító volt a négy egyházkerületben 1551; ezek közíil képesített 1324 (8ö'3 0/ 0) y nem képesített 227 (14-7°/ 0) ; rendes tanító 1316 (84-8%); segéd 235 (15-2%). Jutott egy tanítóra átlag 83 ^ tanuló. Iskola volt összesen 1375, még pedig egyházközségi 1319, községi vagy állami 56. — Az 1319 egyházközségi iskolák közül az egyházközség tulajdonát képezte 1217, bérelt volt 102; jó karban volt 1165, rossz karban 154. Az iskolai épületekben volt: tanterem 1518. Jutott egy tanteremre 85 tanuló. Volt még az iskolai épületekben: tanítólak 1331. — Az iskolai épületek mellett volt: faiskola 619, testgyakorló 213. Az iskolák
