Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1884. október 8

— 24 — * bocsátó miniszterhez, a végre, hog}' az ily leletek felvétele a lelkészektől ne kivántassék meg, fölterjesztés intéztetik : egyetemes felügyelő jelenti, hogy a felterjesztés megtörtént, de válasz mind ez ideig nem érkezett. Tudomásul szolgál. 56. (Gy.) Olvastatott az Omaszta József, Solcz András és Jeszenszky Pál felebbezései tárgyában, a fennebbi 5-ik pont szerint véleményes jelentés és javaslattételre kiküldött bizottság jelentése és felvétetett először annak Omaszta József ügyvéd felebbezésére vonatkozó első pontja, mely szerint az a bányakerületi superintendens 54/884. számú határozata ellen van intézve s az egyetemes felügyelőnél adatott be és mint nem a maga rendes utján érkezett beadvány visszaadandó volna. A bizottsági javaslat elfogadtatván, minthogy Omaszta Józsefnek fellebbezése a bányakerületi superintendensnél lett volna benyújtandó s általa felterjesztendő, e helyett azonban közvetlenül az egyetemes felügyelőnél adatott be : ennélfogva, mint nem a maga rendes utján érkezett beadvány fellebbezőnek visszaadatik. 57. (Gry.) Felvétetett továbbá ugyanazon bizottsági jelentésnek azon része, mely Solcz Andrásnak, a bányakerületi 1869. évi közgyűlés, 57.jkvi pont alatt foglalt határozata elleni felfolyamodására vonatkozik. A bizottságnak ezen felfolyamodásra vonatkozó javaslata elfogadtatván, Solcz Andrásnak felfolyamodása, miután az ügy közigazgatásilag már elintéztetett s ez uton újra nem tárgyalható, elutasíttatik. 58. (Gry.) Felvétetett végre a felebbezések tárgyában kiküldött bizottság jelentésének Jeszenszky Pál felebbezésére vonatkozó része, melyben, a bizottság előadván, hogy a fellebbezés a tiszai egyházkerület közgyűlésének 1884. aug. 20-án 23. jkvi pont alatt hozott határozata ellen adatott be, melylyel a szepesi XIII. városi esperességnek a szepes-iglói egyház Jeszenszky Pálra vonatkozó határozatát helybenhagyó végzését, szintén helybenhagyta: véleményét és javaslatát az ügyiratok tanulmányozása és vizsgálata alapján, indokolt határozati javaslatban mutatja be. Az előterjesztett határozati javaslat elfogadtatván, következő határozat hozatott. Tekintve, hogy a fellebbezéssel felterjesztett ügyiratok szerint a szepesiglói gyülekezet, azon hivány alapján, mely felebbező Jeszenszky Pálnak az 1866. évi deczember hó 23-iki közgyűlési határozat alapján adatott ki, s a mely szerint nevezett Jeszenszky Pál tanári tisztén kivül egyszersmind a tót-ajku lelkészi teendőkkel bizatott meg és pedig ez utóbbiakkal azon fenntartással „mig a gyülekezet másként nem intézkedik" — jogosultnak ismerte magát, nevezett tanárt lelkészi teendőitől felmenteni, fizetését e minőségben megszüntetni s őt a paplakban birt lakása elhagyására kötelezni ; Jeszenszky Pál ellenben az egyház ezen jogát, el nem ismeri s az említett záradék érvényének megszűnésére, s a coordinatióban említett második papi állásban való véglegesítésére hivatkozik, sőt a hiványnak az alapúi szolgáló közgyűlési jegyzőkönyvvel való meg nem egyezését, e jegyzőkönyv felmutatását kérve, vitatja: tekintve e szerint, hogy hiványi viszonyból eredő jogi kérdés képezi eldöntet tárgyát s igy az elj aras es eldöntés nem közigazgatási útra tartozik, hanem a mennyiben az említett szerződő felek közt békés megállapodás nem létesül, az egyházi biróság van hivatva szabályszerű törvényszéki eljárás útján határozni ; tekintve végre, hogy a hivány, bárminő legyen is helyes értelmezése, szerződési jeleggel bir, igy az egyház, mint egyik szerződő fél, nem lehet egy személyben fél is, biró is, meg határozatát foganatosító hatóság is : ezeknélfogva az egyetemes gyűlés, a jelen ügyben, közigazgatási uton hozott határozatokat, a mennyiben azok a fennforgó jogi kérdésre vonatkoznak, nevezetesen az iglói gyülekezet 1884. évi február hó 24-én hozott határozatának azon részét, melyben Jeszenszky Pál lelkészi teendői megszüntetésének kimondásán túlmenve, végrehajtható hatósági intézkedésképen, annak felmentését, illető fizetése elvonását s a paplakból való kiköltözését rendeli el s mindezekre határidőt tűz ; továbbá — a mennyiben az egész határozattal együtt ezen intézkedéseket is helybenhagyják — a szepesi városi esperesség s a tiszai egyházkerület határozatait, mint illetékteleneket semmiseknek s hatálytalanoknak nyilvánítja, s elrendeli ennek folytán Jeszenszky