Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1884. október 8
dunántuli egyházkerület részéről előterjesztett azon sérelmes ügyre nézve, hogy a kath. ünnepek alk mával tartatni szokott körmenetekhez az evang. vallású katonák is kirendeltetnek : egyetemes felügyelő jelenti, hogy a nevezett bizottság ülést mind ez ideig nem tarthatott. Tudomásul vétetvén, a bizottság jelentése elváratik. 47. (V.) Ugyanazon jkv. 42. pontjánál, mely alatt egyetemes felügyelő felkéretett, hogy a hallei egyetem rectori hivatalát, mint a Kassai-Kubinyi-Temlin-féle ösztöndijak felett rendelkező hatóságot, az ösztöndijaknak szorosan az alapítványlevelek értelmében, azaz egyedül a szorosabb értelemben vett Magyarországból származó ifjak részére leendő adományozása végett keresse meg : elnöklő egyetemes felügyelőjelenti, hogy a nevezett rectori hivatalhoz átiratot intézett ugyan, de választ nem nyert. Tudomásul szolgál. 48. (H.) Olvastatott a tanterv és az államsegélyért folyamodni kivánó gymnasiumok ügyében, a 10. és 16-ik pontok alatt kiküldött bizottság következő jelentése: A bizottság összehasonlítván az egyes egyházkerületek részéről a f. évi jan. 14. és következő napjain tartott egyetemes nagy bizottság tantervi munkálatára beérkezett észrevételeket, ezek alapján az egyetemes nagy bizottság által készített tanterv általában az összes kerületek által elfogacltatik, azon módosítással azonban, hogy a vallástan tanítása az I—IV. osztályokban az acsai tanterv szerint történjék, mig az V—VIII. osztályokra nézve a tananyag a jelen tanterv szerinti bővítéssel fogadtatik el. A vallás tanítására nézve megjegyeztetik, hogy egyházunk szempontjából ezen igen fontos tantárgyat lehetőleg hitjelölti vizsgálatot letett tanárok tanítsák. A modern nyelvek tanítására vonatkozólag, a dunáninneni kerület azon óhajtását fejezte ki, hogy a tót nyelv tanítása a tótajkú ifjak számára a tantárgyak sorába vétessék fel; miután azonban a tót nyelvnek taníttatását néhol csak is helyi körülmények igényelhetnék, a bizottság e tekintetben intézkedések tételének szükségét nem látja. Az államsegélyért folyamodó gymnasiumok ügyére vonatkozólag a rimaszombati egyesült protestáns gymnasiumnak a közoktatási minisztériummal kötött szerződését a bizottmány az egyetemes gyűlés által jóváhagyandónak és megerősítendőnek véli. Az eperjesi és selmeczbányai főgymnasiumok államsegélyre vonatkozó ügyiratai felolvastatván, miután ezekből kitűnik, hogy e tanintézetek egyike sem akarja az államsegélyt oly mértékben igénybe venni, hogy az intézetek felekezeti jellege veszélyeztetnék, a bizottság megengedhetőnek véli, hogy ezen intézetek az állami segélyért folyamodhassanak. A szerződések megkötése e tanintézetekre vonatkozólag az illető egyházkerületekre bizandó, s a közoktatási kormánynyal megkötött szerződések az egyetemes egyháznak bemutatandók lesznek. A selmeczbányai fôgymnasium költségvetésére nézve azonban megjegyeztetik, hogy abból azon 120 forint, melylyel eddig az egyetem e tanintézet segélyezéséhez járult, kiveendő : annyival inkább, mert ezen csekély összeg a költségvetést különben sem alterálja. A békéscsabai és aszódi algymnasiumok kérvényei az államsegélyezés ügyében a bizottság által visszautasítandóknak véleményeztetnek, mivel azok az illető egyházkerületi gyűlésen még tárgyalva nem voltak. A bizottság javaslata ugy a tantervre, valamint az abban foglalt egyebekre nézve is elfogadtatik és jóváhagyatik. 49. (H.) A mult évi egyetemes gyűlés jkv. 45-ik pontjánál jelenti Geduly Lajos Superitendens, hogy a magyar agendának szerkesztő bizottsága, mely áll a négy Superintendensből, megalakult; az elnökséget a dunántuli Superintendens úr szives volt magára vállalni és igy az ügy folyamatba lépett. Örvendetes tudomásul szolgál. 50. (H) U. a. jkv. 46. pontjánál, melyben az 5-ik pont szerint kiküldött egyetemes bizottság azzal bízatott meg, hogy ugy a vallásoktatás szellemi részének biztosítása, valamint a vallásoktatással egybekötött anyagi terhek viselése szempontjából javaslatot tegyen, olvastatott a bizottság jegyzőkönyvének 9-ik pontja, melyben a bizottság azt véleményezi, hogy a vallásoktatás az állam által fenntartott intézetekben a lelkészekre bizassék s miután itt államsegélyre nem számíthatunk, a vallásoktatók a növendékektől beszedendő tandíjból volnának dijazandók. A vallásoktatás kivitelének módozatát illetőleg pedig véleménye az, hogy ott, hol egy evang. tanintézet mellett egy vagy két más vallású községi vagy állami intézet létezik, ott az evang. intézet igazgatósága a nem felekezetünkbeli intézetek igazgatóságával érintkezve, combinative eszközölje ugy, hogy az evang. tanulók felekezeti tanintézetünkben a rendes vallási