Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1883. október 10

4 reste a valódi keresztény ideálját. Ennek helyébe Luther a családi élet szentélyére utalt és a család s a társadalom javára való önfeláldozó munkásságot tűzte ki czélul. Luther fölismerte, hogy a társndalomtól való elzárkózás könnyen vezethet embertársainktól való elidegenedésre, míg a családi élet föntartja a kapcsolatot a társadalommal, és ő a társadalom vagyis felebarátaink javára való munkálkodásban ismerte föl helyesen a keresztény legmagasztosabb föladatát. — Szóval Luther tanai, művei és egész élete által olyan egyházi szervezetnek veté meg alapját, melyben a kereszténység örök igazságai saját korának fölfogása és társadalmának álláspontjához képest a legmegfelelőbb alakban nyilvánultak. Es ezen egyházi szervezetet Luther az általa meghonosított szabad vizsgálódás és az egyetemes papság elveinek proclamálása által megóvta a megmerevedés és az evvel járó tespedés veszélyeitől. — A reformatio a critica eredménye volt, és ezért a prot. egyh. eredetét most sem tagadhatja meg. A prot. egyh. nem merev mechanismus, hanem élő, fejlődésre képes és fejlődő Organismus, mely mindenkor megtartva és megőrizve az evangeliomi kereszténység örök alapigazságait a kor követelményeivel szemben sem foglalja el a rideg tagadás álláspontját. Luther jellemének egyik legkiválóbb vonása az önfeláldozásra bármikor kész, a merészséggel majdnem határos bátorság. — Annál inkább bámulatraméltó bátorsága, mert az nem a pillanat fölheviilésétől ered, de az öntudatos megfontolásból melylyel meggyőződéséért hiteért síkra száll, és bármi veszélylyel daczolni kész. — Ezen önfeláldozásra kész bátorságnak, és meggyőződéséhez való törheti en ragaszkodásának egyik legmagasztosabb nyilvánulása volt az, midőn Luther életének egy vállságos pillanatában elveiért a hitnek lelkesedésével a meggyőződés egész hevével síkra szállva beszédét e híressé vált szavakkal fejezte be: „Itt állok, másként nem tehetek." — Legyen azon szellem, mely Luther ezen föllépésében és ezen mondásában oly meglepően és emlékezetes módon nyilvánult mindenkor honos egyházunkban, legyen különösen mindenkor jelen tanácskozásainkban, lelkesítsen, bátorítson válságos időkben ; adja Isten, hogy e valódi prot. szellem vezesse mai tanácskozásunkat is, melyet ezennel megnyítottnak nyilvánítván, — örömmel üdvözlöm egyházkerületeink küldötteit. Felolvastatott ezután a következő elnöki jelentés : A folyó évi május 23-án tartott egyetemes gyűlés óta egyházunk körében felmerült fontosabb eseményekről és azokra vonatkozólag Követett eljárásomról van szerencsém következőket jelenteni. 1) A közelmúltban előfordult és egyházunkra nézve legnagyobb fontosságú eseményt a gymnásiumokról és reáliskolákról szóló 1883: XXX. tcz. életbe léptetése képezi. A vallás és közoktatásügyi minister ő Nmtósága ezen törvény életbeléptetése iránt 26147/83. szám alatt egy rendeletet intézett hozzám, és általam négy egyházkerületünk egyetemes gyűléséhez, melyet a Főt. egyetemes gyűlésnek van szerencsém a hozzá csatolt tantervvel együtt 1. alatt bemutatni. A tárgy fontosságánál fogva kötelességemnek ismertem ezen rendeletet a főt. superintendens és egyházkerületi felügyelő urakkal előlegesen is közölni. Továbbá közöltem a rendeletet a tanügyi bizottság elnökével nagys. Hunfalvy úrral és fölkértem őt, hogy azt lehetőleg még ezen egyetemes gyűlés előtt a bizottság tanácskozmányainak tárgyává tenné és a bizottság véleményét külön jelentésbe foglalva benyújtani szíveskedjék. Ámbár a vallás- és közoktatásügyi ministerium ő nmsgnak 26147/1883. sz. rendelete egyes részei közvetlenül hozzám intézetteknek látszanak : mindazáltal véleményem szerint mind azon kérdésekre és intézkedésekre nézve, melyek abban fölsoroltatnak, az egyetemes gyűlés van hivatva érdemlegesen nyilatkozni és intézkedni. Ugyanazért ezt a vallás és közoktatásügyi minister ő nmltsgnak ki is jelentettem, valamint fölhívtam figyelmét arra is, hogy szervezetünknél fogva minden fontosabb tárgyra nézve az egyházkerületi gyűléseken való tárgyalás és a kerületek képviselőinek kellő utasítással való ellátása lévén szükséges, a megkeresvényben foglalt tárgyak egy részére nézve a jelen egyetemes gyűlésen, aligha lesz érdemleges határozat hozható; és hogy a mi különösen az érettségi vizsgálatra vonatkozó utasítást illeti, nem tekinthető bizonyosnak, hogy az a jelen tanév második felének kezdetéig elkészül. Kiemeltem ezzel kapcsolatban azt is, hogy a törvény a felekezetek meghallgatását kívánván, ennek folytán be kell várni, hogy azok egyházi alkotmányuknak megfelelőleg nyilatkozhassanak. A nagyméltóságú vallás és közoktatásügyi minister számú intézvényére adott válaszomra ismét érkezett 31672/1883. számú ministeri intézvényt van szerencsém 2. sz. a. bemutatni. 2) A tiszáninneni reform, egyházkerület megküldi 1883. évi apr. 24—26. tartott gyűlésének jegyzőkönyvi kivonatát, melyben azon, az egyházkerület által elfogadott indítvány foglaltatik, hogy a közelmúltban megalkotott 1883. évi XXX tcz. folyamányaképen az