Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1883. október 10

I

Q o — 18. (Gy.) A m. é. jkv. ugyanazon pontjánál előterjeszti továbbá a theol. akadémiai nagybizottság-, a következő javaslatokat. I. A theol. encyclopaedia soroztassék az alapvizsga tárgyai közé s ennek folytán egészítessék ki ennek megfelelőleg a szervezeti szabályok 34, <*) pontja. II. A szerv, alapszab. 44. 160. 161 pontjai módosíttassanak következőképen u. m. ^4. „Az akadémia rendes hallgatói kötelesek, az alap és szakvizsgákon kiviil, még colloquiumokat is tartani, még pedig a félévi előadások befejeztével a kötelezett tantárgyakból. Minden ilyen sikeresen megállott colloquium, a jótéteményben való részesülést illetőleg a következő félévre bir érvénynyel. Eredménye a jelentkezési könyvbe bevezettetik." \160. „Az akadémiai ingyen asztal és a convictus jótéteményei mind a két félév elején ; a£

%ösztön- pálya- és jutalomdijak pedig a nyári félév végén osztatnak ki. Jótéteményekben csak azon rendes hallgatók részesülhetnek, kik feddhetlen magaviselet mellett legalább „jó" eredményt tudnak a tudományos haladásban felmutatni." 161. „Az említett jótéteményekben részesülni óhajtó hallgatók, tartoznak kellőleg felszerelt folyamodványaikat, az igazgatónál benyújtani. Egyenlő szorgalom és magaviseletmellett, a régibb hallgatók nyernek előnyt. A negyedik tanfolyam végeztével önhibájukból kényszerülve ittmaradt hallgatók ily előnyre nem számithatnak. III. A szervezetnek 34—43-ik pontjaiban foglalt szaMfyok bővíttessenek ki s illetőleg, a mennyiben az alábbiak ellenkezőt rendelnének, ezekre nézve módosíttassanak, a szakvizsgálatokra vonatkozó következő határozmányok által : u. m. I aj

4""}, Az alap és szakvizsgálat vizsgáló bizottságát, az igazgató elnöklete alatt, a theol. akïïtfémia tanári kara képezi. Az igazgató meg nem jelenhetése esetén, a tanári működésre nézve legidősebb tanár elnököl." b) A vizsgálatok nyilvánosak s igy azokon mindenki megjelenhet ; a theol. akadémia nagy- és kisbizottságának tagjai azonban, az igazgató által külön is meghívandók." c) A vizsgálatra csak azon rendes hallgatók bocsáthatók, kitt a vizsgálaton előforduló kötelezett tantárgyakat hallgatták, a seminariumokban rendesen dolgoztak s ezt indexükkel, illetőleg colloquiumok által igazolni is képesek." d) „Alapvizsgára csak azok bocsáthatók, kik két éven át — szakvizsgára pedig csak azok, kik négy éven át, nyilvános theol. intézetek hallgatóikép foglalkoztak, az előirt bölcsészeti és theologiai tanulmányokkal. A tanfolyamok hazai theol. intézeten végzendők csak az utolsó év tölthető külföldön is." e) „Ezen vizsgálatok, szabad választásra hagyott két időben : u. m. a nyári félév végén (junius) s a téli félév elején (September) tehetők le. f) „Minden vizsgálandó köteles, ugy az alapvizsgálatra, mint a szakvizsgálatra nézve, az igazgatónál folyamodást nyújtani be, — még pedig, az alapvizsgálatnál, mind a két határidőre vonatkozólag junius elsejéig ; a szakvizsgálatnál ugyancsak mind a két határidőre vonatkozólag, december 10-ig. Az. igazgató e folyamodványokat azonnal a vizsgálóbizottság elé terjeszti, mely is a szükséges iratok kellő átvizsgálása után és a jelenkezők száma szerint, legfeljebb három tagból álló csoportokra osztva a vizsgálandókat, az egyes csoportok számára a vizsgálat napját és óráját kijelöli." g) „Az alapvizsgálat csak szóbeli, a szakvizsgálat Írásbeli és szóbeli. Mind a két vizsgálat nyelve: magyar." h) „Az Írásbeli vizsgálathoz szükséges themák, a szaktanár ajánlatára, a vizsgáló bizottság által, a határidőt kijelölő bizottságból tűzetnek ki. Készítendő pedig: 1. egy exegetikai, 2. egy rendszeres theologiai dolgozat, mindkettő magyarnyelven; és 3. egy részben magyar, részben német vagy tót, vagy mindkét, illetve mindhárom nyelven irt szent beszéd." i) „E dolgozatok május 15-ig benyújtandók az igazgatónál, ki is azokat a vizsgáló bizottság tagjai közt köröztetvén, junius 1-én beható vizsgálat végett átadja az illető szaktanároknak. " k) „A vizsgálat előtt egy héttel összeül a vizsgálóbizottság és a szaktanári bírálat különös tekintetbe vételével, kimondja, hogy a vizsgálandó a szóbeli vizsgálatra bocsátható-e, vagy nem." h) „A vizsgálatnál a kérdéseket, melyek által a tananyag átalános és tudatos birtoka fokának megállapítása célozandó, az illető szaktanár teszi. Minden jelölt egy tárgyra három kérdést kap, melyekre kifejtőleg kell felelnie. A bizottság tagjai is intézhetnek egyes, magyarázatra irányuló kérdéseket." m) „A vizsgálat eredménye felett, a vizsgálat befejezése után zárt ülésben, a bizottsági tagok vagy egyhangúlag, vagy szavazással határoznak. Szavazatok egyenlősége esetén, a szaktanár szavazata dönt." 3 }