Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1882. október 18
mind Győrmegye alispánja, mind annak közigazgatási bizottsága helybenhagyta. Mindazonáltal a vallás- és közoktatásügyi minister, a gönyüi községbiró felfolyamodása folytán, 1882-ik évi Junius 11-én kelt leiratában kimondotta, hogy a kérdéses szolgálmányok valláskülönbség nélkül Gönyű községében az összes lakosságot terhelik s azok alól alperes sem vonhatja ki magát, miért is az ezen ügyben hozott három hatóság megegyező határozata téves alappal, helytelen indokolással bir, s azért a legfelsőbb helyen jóvá nem hagyható. De minthogy azon lényeges kérdés, váljon a községi lakosok eddig mily módon és arányban teljesítették a szóban levő egyházi szolgálmányokat s hogy a követelt összeg helyes számításon alapszik-e, kiderítve nem lett, mielőtt az ügyben érdemleg intézkednék, e rendelet az összes iratokat a megyei közigazgatási bizottsághoz a tárgyalásoknak ez iránybani kiegészítése végett visszaküldötte. A vallásés közoktatásügyi minister tehát jóllehet hogy az ügyet érdemben még el nem intézte, azáltal, hogy kimondotta, miszerint a kérdéses szolgálmányok Gönyű községben, az összes lakosságot valláskülönbség nélkül terhelik, az 1791 : 26. t. ez. 6-ik §-án egy ujabb sérelmet ejtett, minélfogva a dunántúli egyházkerület ujabb intézkedést sürget. Ezen sérelmi ügyre vonatkozólag elnöklő kerületi felügyelő ur, elnöki jelentése kapcsán előterjeszti a vallás- és közoktatásügyi miniszter következő rendeletét: 31031. sz. Zarka Imre és érdektársai inczédi ev. vallású lakosok felfolyamodásának, melyben az inczédi róm. kath. plébános gabna-illetménye kiszolgáltatása iránt m. é. június hó 19-én 17285. sz. a. kelt harmadfokú itteni határozat alapján ellenünk intézett szolgabírói végrehajtást felfiiggesztetni kérik, — helyt adván, az említett harmadfokú határozat visszavonása mellett, a szolgabírói végrehajtást ezennel felfüggesztem és erről a közönséget a megyei alispán m. é. augusztus 25-én 1623. sz. a. kelt jelentésével ide felterjesztett iratok visszazárása mellett és a törvényhatósági bizottságnak m. é. november 14-én 22169. sz. a. kelt jelentésére vonatkozva azon felhívással tudósítom, hogy a feleket a vitás kérdés eldöntése s jogaik érvényesítése végett a rendes bírósághoz utasítsa. Budapesten, 1882. évi márczius hó 30-án. Trefort s. k. vallás és közoktatási m. kir. minister. Úgyszintén előadja, hogy a m. évi jegyzőkönyv 4. pontja alapján a magyarhoni helvét és ágost. hitv. evang. egyházak nevében még 1882. évi február havában közös kérvény nyújtatott be a m. kir. ministerelnök úrhoz aziránt, hogy „a párbér beszedésére nézve, sérelmes és veszélyes elveket és irányt kifejező rendeleteket s illetőleg határozatokat vonja vissza, a katholikus lelkészek javára protestánsok ellen egyházi adók és illetmények iránt folyamatba tett végrehajtásokat szüntesse be s intézkedjék, hogy oly ügyek, minőkben a sérelmes rendeletek keletkeztek, ugy mint előbb, hatóságok és bíróságok részéről, sőt a vallás és közoktatási minister urnák 1880. évi 2311. sz. rendeletével is történt, — törvényeink szerinti elintézést nyerjenek." A többi egyházkerületek előterjesztései folytán is, az egyetemes gyűlés meggyőződvén, hogy a bemutatott vallás és közoktatási minisztérium 31031/82. sz. a. kelt rendeletében kimondott elv és a magyarhoni mindkét protestáns egyház nevében benyújtott kérvény daczára megnyugtató végleges megoldást a párbér ügye a kormány által még most sem nyert, — elhatározza, hogy e sérelmes ügynek, a minden kétségen felül álló 1791: 26. t. cz. szerint leendő elintézése czéljából az összministeriumhoz, a m. kir. miniszterelnök utján ujabban a legerélyesebb módon sürgető kérvény intéztessék, s e kérvényben felemlíttessenek mindazon egyházi, administrativ és más momentumok, melyek ezen sérelemből az egyházra háromolnak. E felirati kérvény szerkesztése azon bizottsághoz utasittatik, a melyre az egyházunkat illető sérelmek tárgyalása az 1879. évi egyetemes gyűlési jegyzőkönyv 12. pontja alatt levő határozat szerint bizva van s felkéretik egyszersmind Szentiványi Márton dunáninneni kerületi felügyelő, mint egyetemes felügyelői helyettes, miszerint igyekezzék ez ügyben is helvét hitvallású testvéreinkkel egyetértőleg és karöltve eljárni. 8. (H.) U. a. jk. 6-ik pontjára olvastatott a theol. akadémiai nagybizottságnak jelentése, melyben jelenti, hogy : A lefolyt év alatt 3 ülést tartott, kettőt Pozsonyban, egyet Budapesten. Első ülésében május hóban örömmel fogadta kebelére a pozsonyi egyház által a szerződés 17. pontja értelmében beválasztott 8 tagot, névszerint Mossótzy Lajos, Trsztyenszky Ferencz, Freitag Viktor, Jeszenszky József, dr. Samarjay Károly, Tomka Kálmán, Hein Károly és Günther Vilmos urakat ; megtette az akadémia szervezése és megnyithatása tárgyában szükségessé vált intézkedéseket, átvette az eddigi theol. intézet 3 tanárát, pályázatot nyitott 3 rendes és 2 magántanári állásra, megválasztotta a kis bizottságot, nevezetesen Geduly Lajos superintendens elnöklete alatt: vidékiek közül Doleschall Sándor, Osztroluczky Géza, és Poszvék Sándor, helybeliek közül Freitag Viktor, Jeszenszky József, Mossótzy Lajos, dr. Samarjay Károly, Trsztyenszky Ferencz, Csecsetka Sámuel és Schneller István urakat. 2*
