Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1882. október 18

6 ban — uralkodó magyar állam-ellenes szellemet s irányt kárhoztatja s a lelkészeket és tanítókat arra figyelmezteti, hogy azok az e lapokba való czikkek Írásától, valamint azoknak híveik közötti terjesztésétől óvakodjanak." Kiemeltetvén ezután a tárgyalás folyamán, hogy a részletekbe való nagyobb bebocsátkozás, tekintettel arra, hogy a közvetítésül benyújtott javaslat és az 1880 évi közgyűlési határozat szelleme, a részletezésben nyilvánuló intentiókat is felkarolja, nem helyes, és kijelentvén, a dunántuli, bányai s tiszai egyházkerületek követei, hogy a közvetítéskép előterjesztett határozati javaslathoz hozzá járulnak ; ezen javaslat elfogadtatott s ennek folytán kimondatott a következő határozat. Minthogy az egyetemes közgyűlés már 1880-ban kimondotta, hogy kötelességének ismeri a pánszláv üzelmeket az egyházban megakadályozni s arra felügyelni, hogy az ágost. hitv. evang. egyházban ily hazafiatlan üzelmek elő ne forduljanak ; a szőnyegen levő indítványok pedig csak ezen egyetemes közgyűlési határozat részletesebb formulázását tárgyazzák: ennélfogva nem látja helyét annak, hogy ezen iigy a kerületekre leszállítassék, hanem 1880-ik évi határozatát megújítván, következőket határozza; a) hogy a panszlavismus terjedése az egész magyar ágost. hitv. evang. egyházban, minden rendelkezésre álló eszközökkel akadályozandó és a polgári hatóság előforduló esetekben, a panszlavismus megakadályozására irányuló hazafias eljárásában az egyház részéről támogatandó ; b) hogy azok, kik magukat — habár mint tanulók — magyar-ellenes tüntetéssel compromittálták, egyházi hivatalt, t. i. lelkészi, felügyelői, tanári, tanítói, vagy kuratori hivatalt, az ágost. hitv. evang. egyházban akkor sem viselhetnek, ha máskülönben ily egyházi hivatalra okmánvilag képesítve lennének is ; c) hogy a bebizonyított panszlavismus, ha ugyanis valaki szóval, írásban, nyomtatványban, vagy tettel nyilvánította, hogy a magyar nemzetnek s a magyar nemzeti törekvéseknek ellensége, az ágost. hitv. evang. egyházban, az egyházi hivatalok betöltésénél, választási akadálynak tekintendő és a pánszláv üzelmek miatt megrovott theologusok lelkészekké fel nem avathatok; d) hogy már alkalmazásban levő tisztviselők ily hazafiatlan üzelmek miatt consistorium elé állítassanak és felelősségre vonassanak. A superintendenseket utasítja az egyetemes egyház, hogy ezen határozatoknak foganatot szerezni kötelességöknek ismerjék. 6* (F.) Olvastatván a mult évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyve, annak 2-ik pontjában foglalt, az illetéktelen keresztelésekre vonatkozó sérelmi ügyre nézve, a dunántúli egyházkerület előadja, miszerint az elkeresztelési sérelmek mindnntalan ujabban felmerülnek, — sőt a róm. katholikus lelkészek az illetéktelen keresztelések eseteiben, — hivatkozással a kir. Curiának a soproni ügyben tett azon határozatára, mellyel kimondatott, hogy a keresztelés bármely felekezet papja által történjék is, a kihágásibiintető törvénykönyv 53. §. alá nem vonható — az anyakönyvi jegyzékeknek megküldését is megtagadják, — minek folytán az egyházkerület ez ügyben ujabb intézkedés megtételét sürgeti. Miután a többi egyházkerületek is hangsúlyozzák, az 1879. évi 40. t.-cz. 53. §. alapján a kir. Curia által kimondott elvből folyóvisszás helyzet orvoslásának szükségességét : az egyetemes gyűlés, tekintettel arra, hogy ez ügyben a képviselőházhoz benyújtott kérvény, ezáltal még 1881-ben megfontolás és szükségessé válható törvényhozási eljárás kezdeményezése czéljából a ministeriumnak kiadatott ugyan, — mindazonáltal a m. é. jegyzőkönyv 2. pontja alapján a helvét hitvallású testvéreinkkel egyetértőleg beadott ujabbi kérvényre is, a kormány részéről semmi erre vonatkozó előterjesztés nem történt, — elhatározza, miszerint újból hasontartalmu kérvény adassék be és pedig most már magához a m. kir. ministerelnökhöz, s felkéretik Szentiványi Márton dunáninneni egyházkerületi felügyelő, mint, egyetemes felügyelői helyettes, miszerint az annak benyújtása czéljából eszközlendő intézkedéseket tegye meg s igyekezzék ez irányban is helvét hitvallású testvéreinkkel egyetértve és karöltve eljárni. 7. (F.) Ugyanazon jegyzőkönyv 4-ik pontjában foglalt sérelmi ügyre nézve a dunántúli egyházkerület, a folyamodás utján hozzá felérkezett ujabbi következő esetet adja elő: A gönyííi községi elöljáróság, illetve Lakatos József községbiró, mint a rom. kath. hitközségi iskolaszék megbízottja, Györgyházi János pusztai lakos és birtokos ellen, mint a gönyííi határban két úrbéri telek birtokosa ellen 175 frt 50 krnyi lelkészi és tanítói járandóság, illetve egyházi szolgálmány és járulékai behajtása iránt Győrmegye pusztai járás szolgabirósága előtt keresetet indított. Ezen szolgabiróság azonban 793/81. sz. a. hozott határozatával felperest keresetével elutasítván, 18 frtnyi költségek megfizetésében is elmarasztalta. Ezen határozatot