Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1882. október 18
róm. katb. 11 ; görög-kath. 3; keleti görög 1 ; izraelita 10. A hittani intézetek 102 hallgatója mind ág. hitv. ev. volt. A tanító-képzőkben : ág. hitv. ev. 132, római kath. 8 volt. Az összes közép- és felső tanintézeteknek az év végéig az iskolában maradt 4570 növendéke közül: tandíjmentes volt 380 (8*3°/ 0); ösztöndíjas 507 (ll°/ 0). Élelmeztetett egészen ingyen 176 (3'8°/ 0), olcsón tápintézetekben 1287 (28-1 °/ 0). Tanulókat segélyző egyesülete volt 8, önképző köre 17, dalárdája 14 intézetnek. Az összes közép- és felső tanintézetek jövedelme tett 310,830 frt 79 krt és 9 darab aranyat, kiadása pedig 296,003 frt 37 krt és 9 darab aranyat, s igy ezen évben az összes tanintézetekre vonatkozólag 14,827 frt 42 krnyi többlet mutatkozik. Ingatlan vagyont 11 intézet mutat ki, melynek értéke 427,445 frt, évi jövedelme pedig 17,535 frt 26 kr. Az ingatlan vagyon 41 °/ 0-kot jövedelmezett. Az összes tanintézetek tőkepénze tett 1.171,444 frt 67 krt. A tőkék évi kamatja tett 65,030 frt 17 krt, s igy a tőkék 5.5°/ 0-ot jövedelmeztek. Állami segélyt kapott 1 intézet (a selmeczi lyceum) 150 frtot; községi segélyekből befolyt 5,013 frt. egyházi segélyekből 53,924 frt 55 kr. ; egyéb forrásokból 23,928 frt 94 kr. és 9 darab arany; fölvételi díjakból 3006 frt 30 kr ; tandíjakból 73,141 frt 81 kr. ; — könyvtárra és tanszerekre fizetett díjakból 5,551 frt 06 kr. ; mellékgyakorlatokért fizetett díjakból 4,352 frt 85 kr. ; élelmezésért fizetett díjakból 59,196 frt 85 kr. ; — mely jövedelemnek összege, mint fennebb 310,830 frt 79 kr. és 9 darab arany. xl közép- és felső tanintézetek költségei pedig voltak összesen 296,003 frt 37 kr. és 9 darab arany, és pedig: a rendes és segédtanárok fizetésére 176,603 frt 27 kr. ; fűtésre, tisztogatásra, kisebb javításokra és szolgák fizetésére 11,677 frt 02 kr. ; tanszerekre és könyvtárra 7,823 frt 52 kr.; ösztöndíjakra 10,367 frt 88 kr. és 9 darab arany; tanulók élelmezésére 74,203 frt 20 kr ; vegyesekre 15,334 frt 48 kr., — mely kiadások összege mint fennebb 296,003 frt 37 kr. E kimutatások közép- és felő iskoláink folytonos fejlődéséről és örvendetes haladásukról tesznek tanúságot. Különösen kiemelendő körülmény, hogy a tanszerek és tőkepénz a lefolyt évben is tetemesen gyarapodtak. Említést tesz továbbá a bizottság arról, hogy a magyar nyelvre mindenütt kellő gond fordíttatik, mi kitűnik abból is, hogy a 28 közép- és felső tanintézeteink közül 22-ben a tannyelv tisztán magyar, a többi 6 intézetben pedig csupán az alsó osztályokban használtatik a magyar mellett a vidék nyelve kisegítő tannyelvül. Közép- és felső iskoláink az elmúlt iskolai évről is nyomatott értesítőket adtak ki, melyek egynémelyikében figyelemre méltó s a tudomány színvonalán álló értekezések közölvék. Végül a bizottság hangsúlyozza, hogy az egyetemes gyűlés újítja meg azon határozatát, miszerint a középiskolai ügy végleges rendezése s a tantervnek az állami tantervvel való összeegyeztetése mielőbb megtörténjék, mire már azért is nagy szükség van, mert tanterv és eljárási rendszer tekintetében, az egyöntetűség csaknem egészen hiányzik tanintézeteinkben. A népiskolai viszonyokat a bizottság 3 táblázatban terjeszti be. E táblázatok szerint volt a magyarhoni ág. hitv. ev. egyházegyetemben 866,041 lélek után 140,455 tanköteles gyermek, még pedig 71,135 fiú és 69,320 leány, s ezekből ismét 6—12 éves 52,616 fiú, 50,948 leány; 13—15 éves 18,519 fiú, 18,372 leány. A tanköteles gyermekek közül járt elemi iskolába: fiú 49,451, leány 47,256, összesen 96,707; ismétlő iskolába: fiú 10,699, leány 10,105, összesen 20.804; felső nép- vagy polgári iskolába: fiú 586, leány 757, összesen 1343; magánintézetbe: fiú 182, leány 420, összesen 602; középtanodába: fiú 1358, leány 89, összesen 1447. Járt tehát iskolába összesen : tanköteles fiú 62,276, a tanköteles fiúk 87-5°/ 0-ka; tanköteles leány 58,627, a tanköteles leányok 84-5°/ 0-ka, vagyis járt összesen 120,903 gyermek, tehát a tanköteles gyermekek 86°/ 0-a. Legvirágzóbb az iskoláztatás a dunántuli egyházkerületben, hol a tanköteles gyermekek 93'6°/ 0-a járt iskolába, ezután következik a tiszai egyházkerület, hol 8a bányaiban 85'3°/ 0, a dunáninneniben 77*7% járt iskolába. Az elemi iskolás 96,707 gyermek közül járt télennyáron 82,864 (85-6°/ 0), csak télen 13,843 (14-4°/ 0). Az iskolából kilépettek közül olvasni tudott 13,116 (14%), olvasni és irni 83,541 (86°/ 0). Tanító volt a négy superintendentiában 1481 ; ezek közül : képesített 1273 (86°/ 0),nem képesített 208 ; rendes tanító 1276(86°/«,) ; segédtanító 205. Jutott úgy egy tanítóra, mint tanteremre 65 tanuló. Iskola volt 1225, még pedig az egyházközségek tulajdona volt 1165, bérelt 60 ; jó karban volt 1089, rosz karban 136. Tanfelügyelők az iskolai év folytában 190 iskolát látogattak meg. Az iskolák tanítási nyelve volt: magyar 237 (az iskolák 19 5°/ 0-ka) ; magyar-német 51; magyar-tót 146 ( 11 • 9°,/ 0) ; magyar-vend 3 ; magyar-német-tót 11, magyar-tót-német 8, tót 463 (37.7°/ 0) ; tót-magyar-német 1 ; tót-magyar 76; tót-német 10; tót-német-magyar 8; német 169 (13-7°/ 0); német-magyar 24; német-magyar-tót 11; német-tót 1; vend 5, vend-magyar 1.
