Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1881. október 19

binek előnyei, előjogai mellett, utóbbiak hátrányt szenvedjenek, sót kivánt fenmaradásuk veszélyeztetve legyen ; b) vájjon a theol. intézetek bármelyikében három évet végzett tanulók lesznek e kötelezve a negyedik tanfolyamot az akadémián elvégezni, vagy pedig e helyett a külföld valamely egyetemén fogják-e a negyedik évet eltölthetni? lesznek-e akadémiai szigorlatok, grádusok? mikor és hol fogják a pályavégzett ifjak a hitjelölti és a lelkészjelölti vizsgálatot letenni? milyen hatásköre lesz ezután a Superintendenseknek a lelkészjelölti vizsgánál ? 5. Határozza meg az egyetemes gyűlés, hogy az egyetemes akadémiai bizottság Pozsonyon kivül lakó tagjainak a gyűléseken való megjelenésükkel járó költségei, mely pénztárban nyernek fedezetet? vájjon az egyetemes pénztár, vagy pedig képviselőik szerint az egyes kerületek fogják-e fedezni e szükségelt kiadásokat? A dunántúli kerület az akad. bizottság jegyzőkönyvéből meggyőzödvén arról, miszerint a pozsonyi egyház az által, hogy alkalmas helyiséget önkényt felajánl, hogy eredeti Ígéretéhez képest a 3000 forintot megadja és az akad. bizottságban magát csak nyolcz taggal kivánja képviseltetni, az akadémia mielőbb leendő felállításához készséget mutat, — a felvett pontokat általánosságban elfogadja, azonban azon megszorítással, hogy : 1. A tót-magyar lelkész csak azon esetben működhessék mint akadémiai tanár., ha őt ezen minőségben az akadémiai bizottság is megerősíti. 2. A Reischl-féle alapítvány ügye akár kölcsönös megegyezés folytán, akár az egyetemes egyház köréből alakítandó egyeztető bizottság által még az akadémia felállítása előtt elintéztessék. 3. Az akad. bizottság üléseinek helyére pedig oly határozat hozassék, hogy azok minden megszorítás nélkül vagy Pozsonyban, vagy az egyetemes gyűlés helyén tartassanak meg. A bányai kerület elfogadja egészben a bizottság jegyzőkönyvi megállapodásait s hogy a czélba vett theol. akadémia mennél elébb felállítható legyen, küldöttei által oda nyilatkozik, hogy nem kívánja azt késleltetni a Reischl-féle alapítvány illetékességének és jogi hovatartozandóságának eldöntéseig, hanem ezen alapítványt úgy kívánja tekintetni mint függő kérdést, melyet akár kölcsönös kiegyezés, akár compromissionalis biróság útján elegendő idő lesz akkor eldönteni, ha netán bekövetkeznék azon idő, midőn a theol. akadémia az egyetemes gyűlés által Pozsonyból máshová szándékoltatnék átvétetni, s megnyugszik abban, ha ezen alapítvány addig is azon alapítványok közzé fog soroltatni, melyek nem helyhez kötvék. A dunántúli kerületnek a magyar-tót lelkészre vonatkozó kívánságát helyesli, de elegendőnek véli azt, ha ezen kívánság jegyzőkönyvileg fog felvétetni. A mi végre ugy a tiszai, valamint a dunáninneni kerületnek a belszervezetre vonatkozó indítványait, nevezetesen ezen utolsónak azon indítványát illeti, hogy az akadémiában a hazai nyelvek taníttatására kellő gond fordítassék, ezeket azok közzé sorolandóknak véli, melyekre nézve majd a megválasztandó akadémiai nagy bizottság lesz hivatva intézkedni. A dunáninneni kerület elfogadja egészen a bányai kerület fennebbi véleményét. Végre a pozsonyi egyház küldöttje is elfogadván küldői nevében egész terjedelmében a bányai kerület indítványát. Ennek következtében, a tiszai és a dunántúli kerületek hozzájárulásával végzésül kimondatott : Az egyetemes gyűlés a theologiai akadémiai bizottság jegyzőkönyvében foglalt szerződési pontokat elfogadja a következő módosításokkal u. m. hogy az „egyetemes egyház theologiai akadémiája Pozsonyban" legyen a czím ; hogy a Reischl-féle alapítvány természete iránti határozat az akadémiának netán Pozsonyból leendő elvitele esetére tartassék fenn ; és hogy a pozsonyi egyház magyar-tót lelkésze a nagy bizottság megerősítése esetén alkalmaztassák tanárul. Elhatározza ennek folytán egyszersmind a theologia akadémiának felállítását és — hogy ezen üdvös intézet már a jövő iskolai évben Isten segedelmével tényleg megnyitható legyen — a fennebbi végmegállapodásoknak megfelelő formaszerü szerződés elkészítését s a nagy bizottságba az egyetemes közgyűlés részéről választandó tagok megválasztását; végül a szerződésnek az egyetemes egyház nevében leendő aláírásával megbízza a theol. akadémia ügyében eddig működött bizottságot. 7. (Gry.) Fölvétetett szintén soron kívül s olvastatott a néhai Szinovicz Lajos végrendelete s az azt megtámadó oldalrokonok által ajánlott egyesség tárgyában, az egyetemes egyháznak szánt örökség elfogadása iránti nyilatkozatra, s az egyetemes ügyész által megkötendő egyesség alapjainak kijelölésére, a m. é. jk. 8-ik pontja alatt kiküldött bizottság jelentése, melyben kiemelvén a nehézségeket, melylyel a közben megindított számos per folytán helyzete és működése járt, előterjeszti : hogy részint a bizottság, részint az egyetemes ügyész által foly-