Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1881. október 19

13 tekre vonatkozólag 9566 frt 71 krajczárnyi többlet mutatkozik. Az összes tanintézetek tőkepénze tesz 1.102,958 frt 44 krt. A tőkepénz 34,365 frt 61 krajczárral szaporodott. A tőkék évi kamatja tett 65,095 frt 17 krt s így a tőkék 5'9°'

0-ot jövedelmeztek. E kimutatások közép és felső iskoláink folytonos fejlődéséről és örvendetes haladásáról tesznek tanúságot. A tanszerek, tőkepénz tetemesen gyarapodtak, a tanári fizetés emelkedett. A tanári fizetés emelése tekintetében különösen a budapesti főgymnasium patronatusa, a pesti magyar-német egyház tűnik ki, mely a múlt iskolai évben a rendes tanárok fizetését úgy szabályozta, hogy egy rendes tanár évi fizetése tesz 1200 frtot, lakbére 250 frt s ötödéves pótléka 50 forint. Említést tesz továbbá a bizottság arról, miszerint a magyar nyelv tanulására mindenütt kellő gond fordíttatik. — Közép és felső iskoláink az elmúlt iskolai évről is nyomatott értesítőket adtak ki, melyek egynémelyikében figyelemre méltó s a tudomány színvonalán álló értekezések közölvék. Nemkülönben megemlíti a bizottság, hogy az 1877. évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 8. pontjában az előmeneteli jegyek úgy szabályoztattak, hogy az előmenetel jelölésére: jeles, jó, elégséges és elégtelen kifejezések alkalmaztassanak. Mind a mellett némely, kivált theologiai tanintézetek az egyetemes-gyülésileg megállapított jegyeken kívül a kitűnő és dicséretes calculusokat is használják. Az érettségi bizonyítványokban pedig a jeles osztályzat néhol „eximios", másutt „praecellentes" kifejezéssel jelöltetik. Kívánatosnak látja azért a bizottmány, miszerint a bizonyítványok egyformasága tekintetéből a felső és középtanintézetek az 1877-ki határozat szigorú megtartására egyetemes gyűlésileg utasíttassanak, annál is inkább, mert, a mint az említett jegyzőkönyvi pontban is említtetik, a tudományos egyetemnél az osztályzatok ily különfélesége a tanulók nagy hátrányára szolgál. Az érettségi bizonyítványokra vonatkozólag pedig azt javasolja a tanügyi bizottság, hogy azokban a jeles kifejezésére egyedül a „praecellentes", az általános osztály megjelölésére pedig a „praecellenter maturus", használtassék. Miután végre a közép- és felső tanintézetekre vonatkozó táblázatok s egyébb nyomtatványok elfogytak, a bizottság 40 frtnyi költség megszavazására kéri az egyet, gyűlést. A mi a népiskolai viszonyokat illeti, ezeket a bizottság 3 táblázatban terjeszti be. E táblázatok szerint volt a magyarhoni ágost. hitv. evang. egyház egyetemben 821,096 lélek után 140,689 tanköteles gyermek, még pedig 71,664 fiú és 69,025 leány. Ezekből ismét 6—12 éves 52,625 fiú, 50,492 leány; 13—15 éves 19,039 fiú, 18,533 leány. A tanköteles gyermekek közül járt elemi iskolába : 48,808 fiú és 46,498 leány, összesen tehát 95,306 gyermek; ismétlő iskolába: fiú 10,238, leány 9,697, összesen 19,935; felső nép- vagy polgári iskolába: fiú 604, leány 553, összesen 1157; magánintézetbe: fiú 109, leány 347, összesen 456; középiskolába: fiú 1402, leány 8, összesen 1410. Járt tehát iskolába összesen: tanköteles fiú 61,161, tehát a tanköteles fiúk 85-37 -ka; leány 57,103, tehát a tanköteles leányok 82-7 " 0-ka, vagyis járt összesen 118,264 gyermek, vagyis a tanköteles gyermekek 84°/

0-ka. Iskolába nem járt fiú 10,503, leány 11,922, összesen 22,425, vagy 16° 0. Legvirágzóbb az iskoláztatás a dunántúli egyházkerületben, hol a tanköteles gyermekek 91-5%-ka járt iskolába s hol a tavalyihoz képest l'3°/

0-kal javult az iskoláztatás; ezután következik a tiszai egyházkerület, hol S5"3°/

0, a bányaiban 8 L• 9°/

0, a dunáninneniben 7 7\5°/

0 járt iskolába. Az elemi iskolás 95,306 gyermek közül járt télen-nyáron 80,520, csak télen 14,786; tankönyve volt 93,633-nak, nem volt 1673-nak. Mulasztó volt 106,818, megbüntettetett 3561 sziilő. Az iskolából kilépett közül olvasni tudott 12,196, olvasni és irni 83,110. Tanító volt a 4 Superintendentiában 1533 (13-mal több mint a múlt évben), ezek közül képesített 1290, nem képesített 243, rendes tanító 1318, segédtanító 215. Jutott egy tanítóra átlag 62, egy tanteremre 63 tanuló. Iskola volt 1334, még pedig az egyház-községek tulajdona 1254, bérelt 80 ; jó karban volt 1174, rosz karban 160. Tanfelügyelők az iskolai év folytán 251 iskolát látogattak meg. Az iskolák tanítási nyelve volt: magyar 243, német 216, tót 417, vend 5, magyar-német 44, magyar-tót 193, tót-magyar 108, német-magyar 33, némettót 7, magyar-német-tót 13, magyar-vend 5, német-magyar-tót 11, magyar-tót-német 11, tótnémet 16, német-magyar-tót 10, német-tót-magyar 2. Az iskolai épületekben volt tanterem 1491, tanítólak 1330. Az iskolai épületek mellett volt: faiskola 628, kert 1049, testgyakorló 266. A népiskolák évi jövedelme tett készpénzben 341,006 frt 74 krajczárt, terményekben 284,057 frt 80 krt, összesen 625,064 frt 54 krt. Az ingatlan iskolai vagyon értéke 1.697,169 frt, évi jövedelme 114,409 frt 94 kr. — A kiadások összege 625,122 frt 99 kr. még pedig rendes tanítók fizetésére 536,552 frt 40 kr. Egy segédtanító átlagos évi fizetése 119 frt 91 kr. Fűtésre, tisztogatásrajavításra 41,818 frt 14 kr, tanszerekre 3703 frt 98 kr, szegény 4