Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1881. október 19
2 lelkészek Győry Vilmos k. jegyző, budapesti Dolescliall Sándor budapesti Bakay Péter ocsovai Szeberényi Andor nagylaki Moravcsik Mihály aszódi Händel Vilmos selmeczi Bierbrunner Gusztáv ó-kéri Thebusz János zólyomi Lauko Károly kecskeméti Margócsy József losonczi Korén Pál pitvarosi Zsilinszky Mihály tótkomlósi Vörös József orosházi Breznyik János selmeczi ) Fröhlich Róbert budapesti! igazg. tanárok Tatay István szarvasi ) Batizfalvy István tanügyi biz. jegyző Falvay Antal budapesti igazg. tanító. Báró Podmaniczky Levente Szedenics János Hunfalvy Pál Matuska Péter Fabiny Gyula Szeberényi István Halasy Gyula Csörföl Lajos Rudnay József Belicska Benjamin A tiszai egyházkerületből: esperesek Czékus István superintendens Sztelilo János VI. sz. k. városig Urbán Adolf sáros-zempléni í Farbaky József ker. főjegyző Zelenka Pál ker. aljegyző Kramarcsik Károly rozsnyoi Bancsó Antal eperjesi collég.} igazg. tanárok Martinyi József nyiregyházi Barzó József miskolczi Hazslmszky Frigyes eperjesi coll.J tanárok Pákh Károly iglói Pécliy Tamás ker. felügyelő Szontagh Bertalan esp. Jelenik-Almásy István esp. Szontagh Miklós esp. Bánó József eperjesi collegiumij Báró Prónay Gábor főtanodai Millich Adolf főtanodai Szirmay Ödön Nikelszky Sámuel Pós Gyula Wieland Arthur Ifj. Bánó József felügyelők és még számos tag; továbbá Dr. Győry Elek ezen gyűlés világi Fabiny Ferencz világi — Sclirancz János egyházi jegyzői. Haan Lajos egyházi főjegyzői, 1. A gyűlés tagjai buzgó isteni tisztelet után, az ülésteremben összegyülekezvén, az egyetemes egyházi s iskolai felügyelő szivélyesen üdvözölte őket, s aztán következőleg folytatá megnyitó beszédét : Egybegyülekeztünk ez évben is, hogy a múlttal beszámoljunk, a jövőt pedig számba vegyük. Az elsőbe foglaltatnak az egyház keretén belől eső, s így szorosan tőlünk függő, a másodikban pedig nagyobb részben ezen kereten kívül levő, s így kiil-tényezők által befolyásolt ügyek. — Ez évnek lefolyta alatt előfordultak ugyan egyházi organizmusunkat sértő események, de azért nem lazult meg egyházi szerkezetünk, nem lazult meg a vallásos buzgalom, mert iskoláink virágoznak, mind inkább gyarapodnak, a hívek daczára a mostoha éveknek teljesítik az egyház iránti kötelességeiket, nem csökkent meg az áldozatkészség. Pénztáraink rendesen és hűségesen kezeltetnek, alapítványok s adakozások szaporodnak, az állandó bizottságok szorgalmatosan működtek. A vallásos buzgalom és kegyelet, ha kivételesen némely egyházakban közbenjött helyi viszályok következtében némileg csökkent is, annál nagyobb mérvben fokozodott a többi egyházakban. — Nem titkolható el azonban azon elszomorító jelenet, hogy épen a miveltebb osztályban, jelesen pedig annak ujabb generátiójában bizonyos inditferentismus mutatkozik, nem ugyan annyira az egyházi ügyekbe való befolyásra, mint inkább a vallásos buzgalomnak külsőképeni jelzésére nézve —Sokan köztük a templomnak látogatását, az Isten igéjének ott meghallgatását, egyházi szertartásokkal való élést, s az Isteni szolgálatnak külsőképeni megadását, szokásnak, nem pedig vallásos követelménynek tekintik s megfelejtkeznek arról, hogy előkelő tekintélyben akkoriban álló őseink, azon időben, midőn egyes vidékeken csak egynéhány articuláris egyházak léteztek, messze távolságra, olykor járhatatlan utakon, úgy mondva csoportosan zarándokoltak az Isten házába, most pedig, midőn minden helységben állanak díszes templomok és tornyok, nem keresik fel azokat. — Kérdést nem szen-