Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1880. október 14

V — 12 — fordítva 262,650 frt 57 kr. összesen 643,277 frt 10 kr. Az iskolák ingatlanvagyona 1.607,267 frt becsértéket képvisel, melynek évi jövedelme 104,619 frt 92 kr. Az iskolák tőkepénze 244,784 frt, melynek kamatja 16,571 frt 24 kr. Évi összes kiadás 632,318 frt 76 kr, mégpedig tanítók fizetésére 543.157 frt 64 kr, segédekére 29,055 frt 82 kr. Rendes tanító általagos fizetése 421 frt 5 kr, segédé 126 frt 35 kr. Az egyetemes tanügyi bizottság az iskoláztatás állását ekkép beterjesztve, kéri még az egyetemes gyűlést, liogy mennyiben a tanügyi bizottság tagjai közül időközben többen elhaltak, a bizottság uj tagokkal kiegészíttessék ; — továbbá, hogy amennyiben a superintendentiák által használt rovatos táblázatok a ministerium által használt táblázatokkal mindenekben nem egyeznek, erre nézve valami intézkedés történjék ; — végre pedig hogy a főgymnasium szolgájának, ki a tanügyi bizottság körül sokat fárad, évi 20 frt fizetés rendeltessék. Az egyetemes gyűlés ezúttal is kötelességének tartja a tanügyi bizottság buzgó és szakavatott jegyzője, Batizfalvy István irányában, méltó elismerését jegyzőkönyvileg kifejezni. Ami pedig a tanügyi bizottságnak a jelentésben kifejezett indítványait és kérelmeit illeti, azokra nézve következők liatároztatnak : 1. Mennyiben a tanterv átnézésére szükség lenne, fölkéretik egyetemes felügyelő ur, hogy e czélból hová elébb egy, szakférfiakból álló értekezletet hívjon össze s azoknak javaslatát, hozzászólás végett a kerületekkel közölje. 2. Azon kérdésre : hogy az állami főreáltanodákon tanulmányaikat végzett ifjak letelietik-é az egyetemes tanügyi bizottság előtt a latinból és a görögből a pótvizsgát, a véleményadás szintén a fennebbi értekezletre bizatik. 3. Mennyiben a tanügyi bizottság tagjai közül időközben többen meghaltak volna, azoknak helyére egyetemes tanügyi bizottsági tagokúi megválasztatnak: Bachat

Daniel, Győry Vilmos és Elischer József. 4. A főgymnasium szolgájának, a tanügyi bizottság érdekeiben tett fáradozása fejében az évi 20 frt ezennel utalványoztatik. 5. Végre, mennyiben a kerületek által betöltetni szokott népiskolai táblázatok a ministeri táblázatoktól némileg elütnek, legtanácsosabbnak véli az egyetem, hogy ezentúl a kerületek, a ministerium által használt táblázatokat szerezzék meg és azokat használják az évi népiskolai statistikai adatok beterjesztése mellett. 14. (H.) Ezzel kapcsolatban olvastatott Róth József pozsonymegyei tanfelügyelőnek az egyetemes felügyelőhez intézett folyamodványa, melyben arra kéri az egyetemes felügyelőt, hogy miután leánya Róth Ada a pozsonyi evang. lyceumban mint magántanuló mind a nyolcz osztályból a vizsgálatokat jeles sikerrel letette, az érettségi vizsgára azonban nem bocsáttatott, mert a vizsgáló bizottság elnöke, a dunáninneni superintendens ur nem tartotta magát illetékesnek dönteni egy ily fontos elvi kérdésben, lenne szives ezen ügyet az egyetemes gyűlés elébe eldöntés végett beterjeszteni. Ezután olvastatott az egyetemes tanügyi bizottságnak, hova az egyetemes felügyelő ezen kérdéses ügyet véleményadás végett menesztette, véleményes jelentése, mely abban áll, hogy miután a protestáns egyház szellemével megegyeztethető nem volna az, valakit a tanulástól eltiltani, lia pedig tanulhat, vizsgálatot is tehet ; miután továbbá sem az állam, sem az egyház által alkotott oly törvény nincs, mely a nőtanulónak, ha a középiskolát szabályszerűen végezte, az érettségi vizsga letételét tiltaná ; miután a budapesti egyetem is két izben amellett döntött, hogy a nők, szabályszerű képesítéssel, az érettségi vizsgát letehetik és az egyetem polgárai közé felvehetők, mindezeknél fogva azt véleményezi, hogy a jelen esetben is a fentnevezett Róth Adának megadható az engedély arra nézve, hogy az érettségi vizsgát valamely kerületi vizsgáló bizottság előtt letehesse, annál inkább, minthogy a gymnasiumi osztályokat akadálytalanul kijárván és az egyes osztályokból a vizsgákra akadálytalanul bocsátatván, ezen oknál fogva az érettségi vizsga letevésében sem lehet őt akadályozni. Az egyetem ezen egy esetben a kivételes érettségi vizsga letételére Róth Adának az engedélyt ezennel megadja; minthogy azonban ily, az egyetemes tanterv elvi kérdéseibe vágó esetek többször is előfordulhatnak, azon kérdést, hogy a nők az érettségi vizsga letételére egyáltalában bocsáthatók-e? a kerületekhez véleményadás végett lemeneszti. 15. (Gy.) U. a. jkv. 17-ik pontjánál, mely szerint a tanítói nyugdíjalapról szóló törvény magyarázata iránt az országgyűléshez kérvény nyújtatott be — olvastatott a képviselőház 1879. évi május 24. tartott ülésének, az elnöki jelentés mellett bemutatott jegyzőkönyvi kivonata, mely szerint a képviselőház következő határozatot hozott. „Az 1875. XXXII. t.-cz. 31. §-a világosan megmondja, hogy azon iskolai főhatósá-