Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1879. szeptember 11

— 22 — hogy abban, illetőleg a tőkék jövedelméből, szegény fink láttassanak el s illetőleg képeztessenek ki ; az ellátandók számát előbb 10-re tevén s később 2-vel szaporittatni rendelvén. A bazini egyház ennek alapján 1847-ben fel is állította az intézetet s majd 6, majd 5 fiúval, a jövedelem mérvéhez képest, 30 évig fenntartotta, 1877-ben azonban megszüntette s az összes fölöttes hatóságoknak a megnyitást elrendelő határozatai daczára sem nyitotta meg, azt hozván fel, különösen felebbezésében is indokul, hogy 12 fiúra szólván az alapítvány, a megnyitás az alapító intentiója ellenére történt s ez most helyrehozandó, s az intézetnek szünetelnie kell, mig 12 fiu ellátására a jövedelem elég fedezetet nem nyujtand. A bizottság ezek alapján a tényállás gondos megvizsgálása folytán, azon véleményét nyilvánítja, hogy a végrendelet helyesen csak akkép értelmezhető, miszerint a kegyes alapító czélját világosan a szegény figyermekeknek ellátása és kiképezése képezi, s ezen czél az által, hogy az időviszonyok s pénzérték változása ezen czél nagyobb vagy kisebb mérvű valósítását teszik lehetségessé, meg nem hiúsítható ; miért is a bazini német egyház azon határozatát, melylyel az intézetet 1847-ben megnyitotta s az intézet eddigi fenntartását helyesnek — ellenben a bazini egyháznak 1877. évi junius 17-én hozott, az intézet szünetelését rendelő határozatát helytelennek találja s az intézet megnyitásának s fenntartásának elrendelését javasolja. A bizottság véleménye elfogadtatván, a bazini egyház felebbezése elutasittatik, a dunáninneni egyházkerületnek 1877. sept. 12. és 13. napjain tartott ülésében ezen ügyben hozott határozata helybenhagyatik s a bazini egyház utasittatik, hogy a Kotlimár-féle intézetet azonnal nyissa meg s folytonosan tartsa fenn. 89. (H.) U. a. jk. 31-ik pontjánál olvastatott az egyetemes névtár kiadatása tárgyában kinevezett bizottság javaslata, melyben annak mikép való egybeállítására és mi módon való kiadására nézve előadja nézeteit, nevezetesen azon óhajtását fejezi ki, hogy az egyetemes névtár a bányai kerületi névtár módjára az egyetem keletkezésére és fejlődésére, valamint az egyes kerületek múltjára vonatkozó történelmi adatokat is foglaljon magában. Javasolja továbbá, hogy az erre vállalkozó kiadóval oly értelmű szerződés köttessék, hogy a kiadó az egyetem rendelkezésére száz darab ingyenpéldányt bocsásson, a szerkesztőt pedig száz forinttal díjazza ; viszont az egyetem a kiadó biztosítása tekintetéből minden egyházat egy-egy példánynak egy forintjával való megtartására kötelezzen. Végre, miután ezentúl rövid időközökben egy ujabb egyetemes névtárnak kiadatása alig remélhető, ajánlja, hogy legalább minden két évben oly pótfüggelék adassék ki, melyben az időközben történt változások megjelölve volnának, — az ekkép összeállítandó névtár szerkesztésére pedig Haan Lajos egyetemes egyházi jegyzőt ajánlja. A bizottság javaslata valamennyi pontjaiban helyeseltetvén és elfogadtatván, Haan Lajos a névtárnak ily értelemben való szerkesztésére és az erre vállalkozó kiadóval való szerződés megkötésére felhatalmaztatik, azon óhajtás kifejezése mellett, hogy a névtár a legközelebbi tavaszon megjelenjen, a szükséges adatoknak a szerkesztő által összeállítandó pontozatok szerint való beszolgáltatására a kerületi elnökségek fölkéretvén. Mindez pedig azon reményben határoztatik, hogy az egyes kerületek, mint a melyekhez az egyházanként megvásárlandó példányok és igy a kiadó biztositása végett, ezen ügy leszármaztatni fog, a névtár ekkép való kiadásába beleegyeznek. Azon nem várt esetre pedig, ha a kerületek közül esetleg egy vagy más nem volna hajlandó a gyülekezetek számához mért példányokat egy frtjával megváltani, a kiadó biztosítására szükséges összeg az egyetem pénztárából fog fedeztetni. 40. (H.) A tiszai kerület Superintendense azon kérelmet intézi az egyetemhez, engedné meg, hogy a nyíregyházi főgymnasium is más liasonnemü hazai evang. tanintézetek példája szerint, tápintézete javára országszerte úgynevezett supplicatiók utján évenkint segélypénzeket gyűjthessen. Az egyetem nem kívánván ezzel is a már tetemesen megszaporodott supplicatiók számát növelni, a kérelemnek hely nem adathatik. 41. (H.) Ugyanaz az eperjesi kollégium nevében sérelemképen említi, hogy a nevezett tanintézet supplikánsa mult évben a Selmeczen és Beszterczebányán való supplikatiótól az ottani egyházhatóság által eltiltatott. A supplikatiónak saját kebelében való meg vagy meg nem engedése minden egyes egyház belügyeihez tartozván, az egyetem e részben parancsolólag nem rendelkezhetik, ajánlván egyébiránt az egyházaknak, hogy ezen segélyt az iskoláktól el ne vonják.