Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1878. október 2

— 12 — ján ötvennégy ezer forint van biztosítva és igy a pártfogó ságnak 64 ezer forintnyi töke áll rendelkezésére. Elősorolja egyszersmind a főbb adakozókat, u. m. Eperjes városát 10,000. a serfőző birtokosságot 3 ezer, Péchy Tamás kerületi felügyelőt két ezer, Jelenik Almásy Istvánt ezer, az eperjesi népbankot, bankegyletet, takarékpénzárt szintén több ezer forintra menő alapítványokkal, végre a Desőft'y Arisztid honvéd tábornok emlékére összegyűlt 14 ezer forintnyi tőkét, melynek kamatjait a család s a kezeléssel megbizott Sárosmegye szintén e czélra felajánlották. Ezen előzmények után értesiti az egyetemet, hogy a négy évre berendezendő jogakadémiának első évi két tanfolyamát ez évben tényleg megnyit otta, kéri ennélfogva az egyetemet, hogy a mult évi gyűléseken kifejezett határozatokhoz képest ezen a hazai egyházunkban egyedülijogakademiát a maga részéről is ugy anyagilag, mind szellemileg támogatni szíveskedjék. Az egyetem őszinte örömét fejezi ki a fennebbiek felett s a már mult években kifejezett határozataihoz híven kész az eperjesi jogakadémiát ugy szellemileg, mind anyagilag támogatni. Ennélfogva első sorban megbízza a pénzügyi bizottságot, hogy magát a collegium pártfogóságával érintkezésbe tévén, igyekezzék kitudni ettől az évi szükségletet s ennek nyomán adjon véleményt, mennyiben lehetne ez intézetet a közpénztárból évenként segélyezni ; felhívja továbbá a kerületeket, hogy a magok körében gyűjtéseket rendezzenek, végre pedig fölkéri az egyetemes Felügyelőt, hogy a már tettleg fenálló intézetet, mint ilyet a m. ministeriumnak bejelentse. 22, (Gry.) U. a. jkv. 33-ik pontjánál fölvétetvén a tiszaiegyház kerületnek nyilatkozás végett a kerületekhez utasított azon indítványa, hogy addig is, míg egyházunk ügyei zsinatilag rendeztetnének, mind a négy egyházkerületre nézve, egyöntetű egyházrendezet volna kidolgozandó; a dunáninneni egyházkerület előterjeszti, hogy ily egyházrendezet megállapítására a zsinatot tartja illetékesnek, egyes kerületekre nézve pedig az a kerület belügye és hogy ily egyházrendezet a dunáninneni egyházkerület részéről be sem volna terjeszthető, mert bár munkában van, de még teljesen megállapítva nincs. A bányakerület oda nyilatkozik, hogy saját egyházrendezetét egyöntetűség elérése végett beterjesztheti ugyan, de egy egyetemes érvényű szervezet megalkotása végett a zsinat volna mielőbb megtartandó, miért is azt kívánná, hogy utasittassék a zsinati bizottságjelentéstételre, hogy ezen jelentés alapján már a jövő egyetemes közgyűlés határozhasson a zsinat megtartása iránt. A dunántúli kerület azon megállapodását terjeszti elő, hogy, miután az egyes egyházkerületek egyházrendezetei közt tetemes és zavaró eltérések mutatkoznak, miután továbbá biztossággal meg nem Ítélhető, hogy legközelebb lesz-e zsinat tartható s az indítvány világosan oda irányul, hogy addig segitve legyen az elhárítható külömbségeken ; miután végre ily értelmű szabályozás csak az eltérő egyházrendezetek időközi egyeztetését tárgyazván, nem vág a zsinat illetékességébe : ezekfolytán hozzájárul a tiszai kerület indítványához s az egyöntetűség eszközlése iránti javaslat elkészítésével egy bizottságot kiván megbízatni. Végre a tiszai kerület részéről is kijelentetvén, hogy oly ideiglenes rendezést célozott, mint a dunántuli kerület nyilatkozatában foglaltatik ; miután a kerületek nyilatkozatai szerint a tiszai kerület indítványa a többi kerületek többsége részéről elvben nem elleneztetett, az ügy beható tárgyalása után az egyetemes gyűlés akkép határozott : hogy addig, is mig egyházunk ügyei zsinatilag rendeztethetnének, szükségesnek látja, a négy kerület egyház-rendszerei alapján, azoknak összhangzásba hozatala mellett, egy egyöntetű egyházrendezet kidolgozasat, s annak javaslatba hozatalával a b. Radvánszky Antal ker. felügyelő elnöklete alatt kiküldött zsinati bizottságot bizza meg, utasítván egyszersmind az egyházkerületeket, hogy megállapított egyházrendszereiket ezen bizottsághoz küldjék be. 28. (H.) U. a. jkv. 34. pontjára olvastatott a m. k. vallásügyi ministernek 583. sz. a. kelt leirata, melyben megkeresésére a belügyminister leiratához képpest : értesiti az egyetemet, hogy miután az 1877. eszt. XX. t. cz. 230. §. szerint az anyakönyvvezető egyházi közeg csak a kiskorú örökösök születésére vonatkozó bizonyítványt köteles hivatalból díjmentesen kiszolgáltatni, egyszersmind kijelenti, hogy azon kívánság, miszerint az anyakönyvvezető lelkészek által az anyakönyvi kivonatok, illetőleg a kiskorú örökösök születésére vonatkozó bizonyítvány helyett vagy azon kivül a családi értesitvények szintén díjmentesen állíttassanak ki, a hivatolt törvény ellenére helyt nem foglalhat s erről az, illető bizottságokat alkalmazkodás végett értesítette is, oly megjegyzéssel, hogy azon esetben, ha az árvaszék arról értesülne, hogy a haláleseti évben megnevezett örökhagyó örökösei közül valaki kihagyatott vagy pedig ha a haláleseti év szerint nagykorúnak jelzett valamelyik örökös kiskorú volna, az árvaszék, illetőleg a közigazgatási bizottság feladata az, hogy ezen körülményről az anyakönyvvezető egyházi közeget