Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1877. október 11
hadgyakorlatokra berendelt tisztnek nem sikerült a tanképesítő vizsga tartamára fölmentést kieszközölnie, megengedtetett, Doleschall Samu pedig és Lessich Ede oda lettek utasítva, hogy a vizsgát a f. év tartama alatt s végre Honéczy Géza miskolczi és Csok György sajó-gömöri ideiglenes tanárok, hogy ugyanazt a jövő év tartama alatt tegyék le. Hasonlóan a bányakerületi Superintendens jelenti, hogy kerületében Barbjerik Titus a vegytanból, a természettanból és a mennyiségtanból a felgymnasiumra a vizsgát letette és tanári oklevelet nyert. Tudomásul szolgál. 7. (Gy) U. a. jkv. 10-ik pontjánál a dunáninneni kerület részéről előterjesztetvén, hogy elhalálozások s lemondások folytán ezen kerület számára az egyetemes tanárvizsgáló bizottság ujjá szervezése, a dunántuli kerület részéről pedig jelentetvén, hogy a tanárvizsgáló bizottság kiegészítése vált szükségessé ; az egyetemes tanárvizsgáló bizottság tagjaivá megválasztattak a dunáninneni egyházkerület számára: Leskó Mihály, Baltik Frigyes, Schuh Ágost esperesek; Jeszenszky József, Major Pál és Dr. Samarjay Károly, továbbá a következő tanárok: Csecsetka Sámuel, Licliner Pál, Fuchs Albert, Kámory Sámuel, Liska Sámuel, Bothár Dániel, Michaelis Vilmos, Glatz Henrik, Schneller István, Gobi Imre, Zorkóczy Sámuel és Tresztyenszky Ferencz; a dunántuli kerület részére fenná'ló egyetemes tanárvizsgáló bizottságba pedig megválasztattak : a theologiát illetőleg, Milliner Mátyás, Rajcsányi János és Poszvék Sándor, a bölcsészetre Gombócz Miklós ; a történelemre Fehér Samu; latin és német nyelvre Király József; görög nyelvre Thirring Károly, a természetrajzra Poszvék Gusztáv. 8. (H.) Ugyanazon jk. 12. pontjánál olvastatott az egyetemes tanügyi bizottság jelentése, mely szerint hozzá az elmúlt 1876/7. iskolai év folytán 14 folyamodás érkezett kivételes vizsgák, fölmentések és osztályösszevonások megengedése tárgyában, melyek szabályszerűen tárgy altat ván, 10 gymnasiumi tanuló kérelmének hely adatott, négy ellenben kérelmétől elmozdittatott. Jelenti továbbá, hogy az 1876. év 5667. sz. a. és 18,919. sz. a. kelt s az egyetem autonom jogait megszorító sérelmes min. rendeletekre, megbízatásához képest, az országgyűlés elébe fölterjesztendő folyamodványt elkészítette és azt egyetemes felügyelő urnák általadta. Nemkülönben jelenti, hogy az egyetem által azon hozzá áttett kérdést: czélszeríí volna-e, ha felekezeti iskoláinkban azon előmeneteli jegyek fogadtatnának el, melyek az állami intézetekben használtatnak ? tüzetesen tárgyalván, több nyomós és a jelentésben bővebben előadott okoknál fogva javasolja, hogy felekezeti iskoláinkban is azon előmeneteli jegyek használtassanak, melyek a ministeri „középiskolai rendtartás 1' 45-ik pontjában megszabva vannak. E szerint a tanulók magaviseletének jelzésére következő három fokozat volna használandó : jó, szabályszerű, rosz; ez utolsó esetben annak pontos kitétele mellett, a miért e gáncsolást a tanuló magára vonta legyen. Az egyes tantárgyakban elért előmenetel jelölésére pedig e következő négy fokozat volna alkalmazandó : jeles, jó, elégséges, elégtelen. Magyarázatul hozzáteszi, hogy jeles annyi mint az előbbi kitűnő ; jó annyi, mint az előbbi jó ; elégséges annyi, mint az előbbi kielégitő és alig kielégitő ; elégtelen annyi, mint az előbbi secunda Ezeken kivül az általános osztályozást ezután is fentartandónak véli. Végre annak meghatározását, hogy egy vagy két elégtelennel rábocsátható-e a tanuló javitó vizsgára, az egyes tanártestületek belátására véli bizandónak. Jelenti továbbá, hogy azon megbízatásának : készítene utasítást a népiskolai statistikai táblázatok mikénti betöltésére nézve, eleget tett és azt a Superintendens uraknak elkiildötte. Ajánlja továbbá, hogy a m. min. által az állami tanintézetekben létesített módszertani értekezletek felekezeti iskoláinkban is létesíttessenek. Áttérve azután a tanintézetek állapotjának kimutatására, előterjeszti nyolcz táblázatban a közép és felsőbb tanintézetekre vonatkozó statistikai kimutatást, mely szerint a magyarhoni ágostai hitv. evang. egyetemes egyház kebelében és felügyelete alatt az 1876/7 iskolai évben volt 9 nyolczosztályú fő-, 2 hatosztályú, 1 ötosztályú, 5 négyosztályú, 1 háromosztályú gymnasium, s 1 négyosztályú realgymnasium, összesen 19 középiskola; ezeken kivül 4 tanítóképző és 3 hittani intézet, összesen 26 közép és felsőiskola, egy felsőbb intézettel t. i. az eperjesi jogakadémiával kevesebb, mint a mult évben. A tanintézetek közül 19-ben a tannyelv tisztán magyar, egyben tulnyomólag magyar, kettőben magyar-német, kettőben német-magyar, egyben magyar-tót, egyben pedig magyar-német-tót. Az összes tanintézetek épületeiben van 138 osztály, 151 tanterem és igy 12 vei több, mint tavai, 71 gyűjtemény, könyv-és szertár, 251 szoba, összesen 462 helyiség. A könyvtárakban van Összesen 189,813 kötet könyv, és igy 3902 kötettel több, mint tavai; a természetrajzi gyűjteményekben van 96,304 darab, a termé2
