Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1875. november 10
— 13 — villi tanári szék szükségeltetnék, e szerint a már létező és biztos alappal biró három rendes theol. tanszéken kivül, még háromnak felállításáról kellene az egyetemnek gondoskodnia, ugy hogy ezeken kivül, akként, a mint az jelenleg is történik, még 3 gymnasiumi tanár is működnék a theol. tanintézetnél. Miután pedig ezen tanárok mindegyike évenként legaláb 1500 frtal volna díjazandó, a mi tenne évenként 4500 frt. a bizottság azt véleményezi, hogy ezen fizetések fedezésére fordíttatnék első sorban a volt pesti közös prot. theol. tanintézet alapjából az ágost. hitv. egyházat illető mintegy 18000 frt. tőkének 6/ 10 0-ka, a mi tenne kerek számmal 1000 frt, továbbá a Zelenay alapítványnak kamatjai, melyek évenként 500 frtra rúgnak, a hátralévő 300 frtnyi évi fedezetet pedig vállalnák magukra az egyes kerületek, ugy, hogy a legnépesebb és a nélkül is, külön theol. tanintézettel nem biró bányai kerület járulna e ezélhoz évi 1200 frtal, a dunántúli és tiszai kerületek, melyek különben is adóznak saját theol. intézeteik fenntartására, — és a dunáninneni kerület, melynek területén a nélkül is a pozsonyi tanintézet fennáll és a mely különben is legszegényebb, egyenlő részben egyenként évi 600 frtot. Ily módon azt hiszi a bizottság, hogy tekintve a Pozsonyban lévő javadalmakat, oly theol. intézetet lehetne felállítani Pozsonyban, mely a kor kívánalmainak megfelelne, melyet az akadémiai czím méltán megilletne, s melyben végre a theol. tudományok segédtudományaikkal együtt oly kimerítően és oly mérvben tárgyaltatnának, hogy —jóllehet a bizottság a külföldi egyetemek látogatásának nagy hasznát belátja, ifjaink mégis nem volnának mintegy kényszerítve tanúlmányaikat nagy költséggel a külföldi egyetemeken bevégezni. — Végre azon viszonyt illetőleg, melyben a felállítandó theol. akadémiának a fentartó egyházi testületekhez állania kellene, a bizottság azt véleményezi, liogy ezen intézet magyarhoni egyetemes evang. egyházi tanintézetnek volna nyilvánítandó s mint ilyen közvetlenül az egyetemes gyűlés hatósága alá helyezendő, iigy azonban : hogy a tanintézet kormányozásában, és a felügyelet gyakorlásában a pozsonyi egyháznak is az őt méltán megillető befolyás biztosíttatnék. — Ezen czélból a bizottság egy egyetemes theol. akadémia bizottmány alakítását javasolja, mely állana egy elnökből és 24 tagból, kik közül az elnököt és 12 bizottsági tagot az egyetem. 12 pedig a pozsonyi egyház fogna választani, úgy, hogy ezen utóbbiak közé mindig két akadémiai tanár választatnék. — E bizottság mindig hat évre választatnék, de ennek elteltével a bizottsági tagok ujolag választhatók lennének, jegyzőt pedig a bizottság saját köréből választana. Érvényes határozat hozatalra az elnökön kivül legalább tizenhat tag jelenléte kívántatnék. Ezen bizottmány minden évben legalább egyszer de lia, a szükség ugy kívánná, többször is összeülvén, hatásköréhez kővetkezők tartoznának : választaná az akadémia tanárait és ezek közül az igazgatót, — esetleg ő mondaná ki valamely tanár nyugdíjaztatásának szükségét, gyakorolná a tanárok felett a fegyelmi hatóságot oly mérvben, hogy elővizsgálatot rendelhetne, s a hivataltól való felfüggesztést kimondhatná s a fegyelmi ügyet az illetékes rendes consistorium előtti perre utasíthatná. — Az ő fefadatát képezné továbbá a tanterv és a tanulókra vonatkozó akad. törvények megállapitása, felügyelne az akadémia javára fordítandó s esetleg teendő új alapítványokra, s az akadémia czéljára szolgáló könyvtárra s taneszközgyüjteményre, mindezekről pedig évi jelentést, — illetőleg javaslatokat tenne az egyetemes gyűléshez, mely az akadémia ügyeire nézve a véglegesen határozó felebbviteli hatóságot képezné. — Ezen nagyobb bizottmány végre a maga kebeléből, lehetőleg Pozsonyban vagy vidékén lakó egyénekből, egy elnökből és 8 tagból állandó kisebb bizottmányt választana, kik közül érvényes határozathozatalra legalább ötnek jelenléte kívántatnék. Ezen kisebb bizottmány feladata volna végrehajtani a nagy bizottmány határozatait, ellenőrködni a fegyelem kezelésénél, s a nagy bizottmány jóváhagyása reményében intézkedni a halasztást nem szenvedhető ügyekben. — Végre felkéri az ezen javaslatot tevő bizottság az egyetemes közgyűlést, hogy mennyire lehet, ezen theol. akadémiának felállítására a szükséges előintézkedések még ez évben megtétessenek. Az egyetemes gyűlés méltó elismeréssel fogadja a bizottságnak ezen kimerítő és beható munkálatát, s annak mellékleteit az egyetemes levéltárba elhelyeztetni rendeli. Mielőtt azonban e fontos ügyben véglegesen határozna, a munkálatot egész terjedelmében a kerületekkel, ahoz való hozzászólás végett közölni elhatározza, nyilatkozataik a jövő évi egyetemes gyűlésre el váratván. 34. (H.) U. a. jkv 28 sz. olvastatott váczi lelkész Tornyos Pál jelentése, melyben tudatja, hogy 1874/5 iskolai évben a váczi siketnémák intézetében 14 evang. növendék részesült általa vallás oktatásban. Tudomásúl szolgál. 35. (Gy.) U. a. jkv 30-ik pontjánál, mely szerint az egyetemes tanügyi bizottság jegyzője megbizatott oly iskolai táblázatok szerkesztésével, melyek mind az esperességeknek, mind a kerületeknek, mind az egyetemnek szolgálhassanak, — a bányai egyházkerület részéről ezen táblázatokra nézve egy minta mutattatik be. Ezen minta a tanügyi bizottság jegyzőjének kiadatván, ugyanaz utasíttatott,. 4
