Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1874. szeptember 2

ságának teljesítésétől további eljárását függővé teszi, minek talán azon értelme volna, bogy a magas kormány a szt. mártoni vizsgálatot közvetlenül keresztül vinni jónak látná, — azért az esetre nunc pro tunc saját kebeléből az árvái és turóczi esperes urak s a liptói és turóczi es­perességek felügyelőiből álló bizottságot kiküld, mely a magas kormány által netalán keresztül­vezetendő eme vizsgálatnál jelen legyen. Egyúttal elhatározza a kerületi gyűlés ezen nyilatko­zatát és határozatát a nm. egyetemes gyűlésnek tudomására hozni s azt a nm. vallás és köz­oktatásügyi ministeriumnak tiszteletteljes feliratban felterjeszteni. " Melynek felolvasása után főt. Geduly Lajos superintendens ur előterjeszti : hogy ő neki sem ideje nem volt a kivánt vizsgálatra, sem superintendensi minőségében arra hivatva nem érezte magát; nem voltak továbbá concret adatok, melyekre vizsgálatot alapithatott volna és egy gymnasium ellen, melynél legközelebbi visitatiója alkalmával semmi olyat nem tapasz­talt, miről a vád alaposságára lehetne következtetni, nem akart oly eljárást követni, mely a ne­hezen helyreállított béke zavarására vezethetne, kerülete pedig helyeselte eljárását, melyet ön­tudata követendőnek jelelt ki. Megkezdetvén erre az ügy tárgyalása, melynek folyamában a dunáninneni kerület kö­vetei a kerület határozatának tudomásul vételét, a többi kerületek küldöttei ellenben, tekintettel arra, hogy a dunáninneni kerület a vizsgálat elrendelését elmulasztotta, ennek eszközlését pedig mind egyházunk érdeke, mind az annak az egyetemes gyűlés által leendő elrendelésére vonatkozó ministeri felszólítás teszi szükségessé : a vizsgálat elrendelését s e czélból bizottság kiküldését kívánták. Ennek folytán hosszasabb beható vita és tanácskozás után határoztatott : Minthogy a turócz-sz.-mártoni algymnasium elleni vizsgálatot nem csak a f. é. 770. sz. ministeri leirat teszi szükségessé, hanem azt egyházunk autonómiájának érdeke is követeli: ezen gymnasium ellen a vizsgálat elrendeltetik s annak a f. é. 547. ein. sz. a. kelt ministeri leirattal közölt intézvény értelmében való eszközlésére Dessewffy Otto ur elnöklete alatt Sárkány János, Péchy Tamás, Zelenka Pál, Jankó Dániel és Proco­pius Pál urakból álló bizottság küldetik ki, oly utasitással, hogy azt minél elébb meg­ejtvén, működése eredményéről adja be mielőbb jelentését egyetemes felügyelő urnák, ki azt a nm. ministerium elé terjesztendi. 6. (H.) Kapcsolatban a fennebbi ponttal a turócz-szent-mártoni algymnasiumra nézve határoztatott továbbá : az egyetemes gyűlés megbízza felügyelő urat, hogy a vizsgálat eredményéhéz képest, a négy kerület elnökségeivel értekezvén, azokkal egyet­értőleg intézkedjék. T. (H.) Olvastatván a mult évi jegyzőkönyv, annak 4-ik pontjára, melyben a kerü­letek fölhivatnak, adják be véleményeiket az egyetemes jegyzőknek ezután miként megejtendő választására, nevezetesen arra nézve, kívánják-e, hogy az egyetemes jegyzők ezután is az egy­házak szavazatai által, vagy pedig csak az egyetemes gyűlésen s általános, vagy viszonlagos szó­többséggel választassanak? a kerületek többsége az egyetemes jegyzőknek a gyűlésen, általános szótöbb­séggel leendő ezutáni választása mellett nyilatkozván, e nyilatkozat határozat érvényére emeltetik. S. (H.) Ugyanannak 5-ik pontjára, mely szerint a sérelmek törvényes orvoslása tár­gyában az országgyűléshez felirat intéztetni határoztatott, s ennek szerkesztésére és benyújtá­sára egy küldöttség ki is neveztetett, de ezen küldöttség munkálatát mindeddig az illető helyre föl nem terjesztette, azon oknál fogva, minthogy annak beterjesztésére legalkalmasb időnek vélte azt, midőn a m. kir. ministerium által a vallás dolgában a törvényjavaslat a ház elébe terjesztetni fog. Minthogy a sérelmes esetek mindinkább szaporodnak, a nevezett küldöttség meg­bizatik, hogy be nem várván azt, mig a m. ministerium a ház elébe a vallásügyi tör­vényjavaslatot beadni fogja, a kérdéses feliratot hova elébb készitse el s mindjárt az őszi ülések kezdetén az országgyűlésnek terjessze be. 9. (H.) Ugyanazon jkv. 6-ik pontjára, mely szerént az ágytól és asztaltól elválasztott róm. katholikus vagy görög keleti vallású fél evang. hitre térése esetében a lelkészek utasíttat­nak, hogy az ily feleket, elválasztott házastársuk életében is akadálytalanul eskessék meg ; mely szerint továbbá utasíttatnak, hogyha ágytól és asztaltól elválasztott katholikus vagy görögkeleti vallású féltől, midőn evang. féllel kiván összekelni, illető lelkésze által az elbocsátás megta­gadtatik, ez esetben is az esketést eszközöljék : — olvastatott a nm. vallás és közoktatási mi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom