Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1874. szeptember 2

melynek folytán a protestáns hittudományt hallgató ifjaknak a német egyetemek látogatása megtiltatott, — mint mondám az egyetemes gyűlés évenkénti felszólalása folytán, — 9 év múlva 1828-ban érvénytelennek nyilváníttatott és a külföldi egyetemek látogatása ifjainknak újra megengedtetett. — Továbbá oda hatott az egyetemes gyűlés, miszerint Ferdinand király idejében a protestáns követek által az országgyűléseken a protestáns egyház sérelmeinek orvoslása, valamint ezen ügynek a királyi előadásokbani felvétele eszközöltetett. — így az 1844-ki t. cz. keletkezése előlegesen csak is az egyetemes gyűlés által érieltetett. Végtére az utolsó időkben, midőn 1849 után az egyházi kormányzat octroyáltatott, valóban csakis az egység kormányzata, — a mennyiben az akkor egy nagyobb tanácskozmány határozata következtében a pesti espe^ rességi elnökség vezérlete alatt egy központi bizottmányra bizatott s ez által az egyetemes kormányzat pótoltatott, — lett egyedüli védbástyája autonomicus rendszerünknek ; ellenőrzője azon törvényellenes rendszabályoknak, melyek a patens alatti időben keletkeztek, — mindaddig mig egyházunk egén a borongó fellegek el nem oszlottak és 1861-ben a százados egyházi kormányzat és rendszer vissa nem állíttatott. Az egyetemes kormányzat vagyis egység kormányzata tehát az ágostai egyházra a legüdvösebb befolyást és hatást gyakorolta és igy mai nap százados létét csakis hálával és örömteljes szívvel ünnepelhetjük és dicsőíthetjük. — Ezen intézmény az egyházban mindinkább szilárdította és fejlesztette az öszhangzást; előtérbe mindig az összes egyház érdekét és javát állitván, a particularis érdekek, az egyetemes egyház érdekeinek alávetve, mindinkább kiegyenlittettek ; egyöntetű eljárás hozatott be az egyházi kormányzati rendszerbe ; az egyformaság és öszhangzó intézkedés mindinkább érleltetett, ezen felül oly üdvös határozatok hozattak, melyek folytán egyházunk anyagi és szellemi támogatása és igy jóléte vétetett czélba. — Egyházak, esperességek, egyes tanintézetek és főgymnasiumok anyagi támogatást nyertek, az iskolák szellemi gyarapodása és haladása az egyetemes kormányzat főbb gondjai közé soroztatott, a tanterv a kor igényeihez mérve megállapittatott és alkottatott, s általában iskoláinkban az egyetemes kormányzat csakis a valódi műveltség s szellemi haladásnak igyekezett táplálékot nyújtani és ennek folytonos ébrentartására egy állandó egyetemes tanügyi bizottságot választott, mely szoros kötelességének ismerte működése által ébreszteni és serkenteni iskoláinkban a tökéletesebb szellemi kiképeztetést és fokozatos szellemi haladást. — Ezen czélnak sikeres elérése tekintetéből szükségesnek vélte az egyetemes kormányzat, a tanárjelöltek rendes vizsgájának megállapítása által oda is hatni, miszerint iskoláinknak több alkalmuk nyiljék jobb szellemi erőkkel rendelkezni. — Es igy egybevetve a hosszú évek során az egyetemes kormányzat üdvös működését, méltán mondhatjuk, hogy annak léte csakis áldásos és eredményteljes volt kedves egyházunkra nézve. — Engedje meg tehát a nagytiszteletü egyetem, hogy ily tények után ezen intézményünket kegyeletteljes érzülettel a nagytiszteletü egyetemes egyháznak további pártfogásába, — és egyházunk valódi érdekéből kiindulva, hű szeretetébe és buzgó ápolásába ajánljam. " Ezen beszéd végeztével örömzajjal nyilvánitá a gyűlés tetszését s lelkesen éltette egyetemes felügyelő urat, ki ezután református atyánkfiainak küldötteihez fordulva, köszönetét s örömét fejezte ki az ezen megjelenésben is nyilvánuló testvéries érzület felett, mely egyházunk jó és rosz napjaiban mindenkor oly fényesen s a testvér-egyházak benső örömére nyilvánult ; — mire a gyűlés tagjai szivből fakadt éljenzéssel üdvözölték református testvéreink küldötteit. Egyetemes felügyelő ur erre az ülést megnyitottnak nyilvánítván 2. (Gy.) áttért a gyűlés rendes tárgyaira, s á lefolyt évről következőkben terjeszti elő felügyelői jelentését : „ Miután ez évben leginkább az iskolai ügy vette igénybe az összes egyházak érdekét s egyszersmind az egyetemes kormányzat éber figyelmét is követelte, első sorban erről s a kezelési tárgyakról a további pontokban teendem meg előterjesztésemet. Ennek folytán 1) Az iskolai ügyre vonatkozólag van szerencsém jelenteni, hogy a n.-rőczei és thurócz-szt.-mártoni gymnasiumok ellen a minisztérium előtt Zólyom megye törvényhatósága által azon panasz, illetőleg súlyos vád emeltetvén, hogy azokban haza-ellenes szellem létezik s ápoltatik a tanárok által, — e tényállás folytán a m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter ur a vizsgálat megejtése végett közvetlenül az illető superintendens urakhoz fordult, azt leiratában megrendelte, velem pedig 547. sz. a. ezen intéz vényeit közölte, s egyszersmind erélyes eljárásra szóllitott fel, minek folytán magam részéről az ügyet az illető superintendens urak kiváló figyelmébe ajánlottam. — E közben a nagy-rőczei gymnasium ellen a tiszai kerületi bizottmány foganatosítván a vizsgálatot, a dunáninneni superintendens ur pedig azt teljesíthetőnek nem vélvén — ujabb ministeri leiratok érkeztek hozzám, melyek folytán a ministeriumot