Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1873. november 5
— 4 — (Gry.) Olvastatván a mult évi jegyzőkönyv 8-dik pontja, mely szerint a sérelmek törvényes orvoslása tárgyában az országgyűléshez felirat intéztetni határoztatott s ennek szerkesztésére és benyújtására küldöttség neveztetett ki, egyetemes Főfelügyelő úr jelenti, hogy eddig a bizottság működése, tekintve az országgyűlési tárgyalásokat, nem mutatkozott időszerűnek; nem lévén azonban semmi határidő kitűzve arra nézve, hogy mely időben kezdje meg a kiküldött bizottság működését és mindinkább égetők lévén a sérelmek, indítványozza : hogy az országgyűléshez intézendő kérvény szerkesztésére kiküldött bizottság utasittassék, hogy a feliratot az országgyűlési ülésszak kezdetén készítse el és szövegezze, annak benyújtása tartatván fel az alkalmas időre. Ennek kapcsában azon állás jellemzésére, melyet a kath. clerus nagyrészben a protestáns egyház irányában elfoglal főt. Geduly Lajos superintendens űr által felhozatván azon eset, hogy a nagyszombati plébános folyamodott a minisztériumhoz, miszerint a katholikusok, ha evang. templombajönnek, onnét tiltassanak ki és hogy a minisztérium érvényesítse akiadott téritvényeket; a dunántuli kerület részéről pedig a tavalyi határozat foganatosítása szinte sürgettetvén, az egyetemes gyűlés egyetemes Főfelügyelő ur indítványát elfogadta s a kiküldött bizottságot ez értelemben utasítja. 6. (Gy.) U. a. jegyzőkönyv 9. és 10-dik pontjaira, melyek szerint az ágytól és asztaltól elválasztott katholikus vagy görög keleti vallású fél evang. hitre térése esetében a lelkészek utasittattak, hogy az ily feleket elválasztott házastársuk életében is akadálytalanul eskessék meg; melyek szerint továbbá utasittattak, hogy ha ágytól és asztaltól elválasztott katholikus vagy görög keleti vallású féltől, midőn evang. féllel kiván összekelni, illető lelkésze által az elbocsátás megtagadtatik, ez esetben is az esketést eszközöljék, olvastatott a vallás és közoktatásügyi minisztériumnak f. évi 5080 sz. a. kelt leirata, melyben megjegyzi, hogy az 1872 évi jegyzőkönyv 9-dik pontjában foglalt határozat indokolására felhozott König Péterféle eset, nem egészen azonos a tett intézkedéssel, mert König Péter neje Belgrádban az ottani törvények szerint el választatott ; megküldi egyszersmind álláspontja megismertetésére a tiszántúli helv. hitv. evang. superintendenshez 1871. évi 15962 sz. a. hasonló kérdésben küldött rendelete másolatát, mely szerint a kath. szentszékek által elválasztott és evangelikus hitre tért félnél még a kötelék külön felbontását tartja szükségesnek. Az egyetemes gyűlés a miniszteri leiratnak magyarázatait, sem saját meggyőződésével, sem az 1868: 53-dik t. czikk helyes értelmével megegyeztethetőnek nem tartván, tavalyi jegyzőkönyvének 9. és 10-dik pontjaiban foglalt határozatait továbbra is fenntartja. 7. (Gy.) Olvastatván u. a. jkv. 11-dik pontja, miután Szénássy Sándor egyetemes könyvtárnok úr meghalálozott, az egyetemes könyvtár kezelésével és felügyeletével Ellischer József tanár ur bizatott meg. 8. (H.) A mult évi jegyzőkönyv 12-dik p. szerint főtiszt. Székács József ur elnöklete alatt egy választmány azzal lévén megbizva, hogy az egykor felállíttatni szándékolt, de létre nem jött protestáns főiskolára a négy ágostai hitv. kerületek egyházai által befizetett pénzt kamattal együtt a dunamelléki helvét hitv. superintendentiától követelje vissza. Minthogy ezen ügynek mibenállásáról az egyetemes közgyűlés mindekkoráig sem értesült, a nevezett választmány elnöke ujolag fölkéretik, hogy a pénz kiadását illető helyen szorgalmazza, jelentése a jövő gyűlésen elváratván. 9. (Gy.) U. a jkv. 13-dik pontjára, olvastatott a tiszai egyházkerület tanárvizsgáló bizottmányának f. évi julius 28-án kelt jegyzőkönyve, mely szerint a történelem és magyar nyelvből tanári joggal felruháztatott és oklevelet nyert Horváth Sándor; Pollonyi Károly pedig szaktanulmánya további folytatására még egy évi határidőt kér. Tudomásul vétetvén, a kérelmezett halasztás megadatik. 10. (Gy.) Olvastatott a dunáninneni egyházkerület tanárvizsgáló bizottmányának f. évi junius 27-én felvett jkve, mely szerint Böhm Károly a philosophiából ésclassica philologiából a felgymnasiumi tanári joggal felruháztatni s a tanári oklevél kiadatni határoztatott. Tudomásul szolgál. 11. (Gy.) A bányai kerület részéről jelentetik, hogy tanári oklevelet nyertek és tanárokká képesittettek : Fröhlich Robert a latin, görög és német nyelv és irodalom tanítására a felgymnasiumban; Scholtz Albert a történelem, földrajz, magyar nyelv és irodalomtanítására a felgymnasiumban és Schranko Mihály minden tantárgy tanitására az algymnasiumban. Tudomásul szolgál.
