Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1873. november 5

Mely alkalommal : 1. (Gy.) Az egyetemes gyűlés tagjai mindenekelőtt a templomba seregeltek és Isten szent lelkét hívták segitségül munkálkodásaikhoz ; ezután pedig az ülésterembe vonulván egye­temes Felügyelő ur ő nmga őket szokott nyájas és lelkes szavaival üdvözölte, előterjesztvén egyszersmind, hogy a hazánkban dult járvány miatt s az ez okból több oldalról nyilvánult óhajtásnak engedve, ezélszerünek találta az egyetemes gyűlés megtartását a szokásos időnél későbbre halasztani s örömét fejezvén ki, hogy Isten segedelmével a jelen gyűlésre ily készség­gel sorakoztak a kerületek küldöttei. Ezeknek előrebocsátásával egyetemes felügyelő ur ismert ékesszólásával egy liosz­szabb és emelkedett beszédben ecsetelte egyházunknak s általában a protestantismusnak viszo­nyait, sajnosan emelvén ki, hogy a mi egyházunk jogi állapotát illeti, e téren a legutóbb lefolyt évben sem változott jobbra a helyzet. A törvényben kimondatott évtizedekkel ezelőtt a jog­egyenlőség, az élet azonban azon szomorú tapasztalatot nyújtja, hogy az mind ekkoráig nem létezik és mindaddig egyházunk ezen joga csak a papíron leend, mig vagy részletesen nem fog­nak szabályoztatni a törvényben az egyházak viszonyai vagy pedig átalában az egyházi viszo­nyok a kor parancsa szerinti törvényes megoldást nem nyernek. A jogegyenlőség kérdése tehát még mindig megmaradt oly égető kérdésnek, melyre nézve az elmúlt év folyamában a törvény­hozás részéről intézkedés nem történt. — Beszéde további folyamában az evangel, egyház életé­ben külföldön felmerült mozzanatok jelzésére térvén át egyetemes Felügyelő ur kiemelte, hogy a jelen kor méltán a reformok korának mondható és valamint majdnem minden alkotmányos országban a törvényhozási testületek e kérdésekkel foglalkoznak, ugy ezen irány az egyház terére is kihatott és e részben némely mozzanatok keletkeztek külföldön, kivált németországi testvéreinknél. Két irány áll ott egymással szemközt, az úgynevezett pietismus, mely az ottani consistorialis rendszerből keletkezett s az ennek ellentétekép természetszerűleg felmerült túlzó rationalismus. „Mi, hála az Égnek — igy folytatá ezek után — sem az egyik, sem a másik áram­latnak medrébe nem jutottunk, sőt, mint a presbyterialis rendszer hivei a kellő középen állunk s azért ezen rendszernek ápolása és folytonos szilárdítása egyházunk érdekéből folyik. Ezen rendszeren épült fel és egyházi életünk szerkezetében liasonlag mindig üdvösnek bizonyult a kormányzatbeli egység. Az egyetemes gytilés egyházi közigazgatásunk éltető eleme, ezt ápolni és fejlesztem egyik főhivatásúnk, melynek teljesítésével azon kegyeleti adót rójjuk le, melylyel egyházunk nak, mint annak hű fiai tartozunk, azért tehát legyen egyik fő igyekezetünk e téren erélylyel és szorgalommal működni s ezen apáinktól öröklött intézményt ápolni és támogatni. Csakis az igy kifejlett kormányzati egység mellett lehetett egyházunkat ^ülmegtá­madások ellen sikeresen megvédeni, egyházi beléletünkben az egyetértés alapján üdvös intéz­kedéseket foganatosítani, némely kérdéseket öszhangzásba hozni s megoldani s a particulars érdekeket az egyetem főérdekének szemmel tartásával kiegyenliteni és áldhatjuk apáink emlé­két, hogy megállapították ezen intézményt, melynek üdvös voltát egyházunk egy század óta, minden alkalommal tapasztalta," Egyetemes felügyelő ur ezzel az ülést megnyitottnak nyilvánítván évi jelentését a következőkben terjeszti elő. 1) A mult évi egyetemes gyűlésből elrendelt feliratokat rendeltetésük helyére eljut­tattam s az azokra kelt miniszteri leiratok az illető pontoknál felolvasás és tárgyalás végett elő fognak terjesztetni. 2) Az összes felsőbb tanintézetek évi tudősitványaikat hozzám beterjesztvén, azokat a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz felterjesztettem, mely felterjesztésekre többrendbeli válasz érkezvén, azok az illető pontoknál fel fognak olvastatni. 3) Hasonlag a mult évi iskolai tudó sit vány okra is érkezvén leiratok, azok ezennel bemutattatnak. 4) A Roth-Teleky féle ösztöndijak az erre hivatott bizottmány által ezen évben is rendesen kiosztattak, mely alkalommal én betegeskedésem által akadályozva levén a közremű­ködésben, az elnöklést Zsedényi Ede ur 0 mga volt szives elvállalni. — 5) Az egyetemes pénztárt illető számadások a lefolyt évben is pontosan megvizsgál­tatván, rendben találtattak. — 6) Van szerencsém továbbá jelenteni, hogy főt. Székács József ur beküldte Pulszky Ferencz urnák, a „Haza" életbiztosító bank kötvényében, 5000 frttal az eperjesi collegium, 5000 frttal egy központi theologiai intézet javára tett alapítványát, mely kötvény az egyetemes pénztárban elhelyeztetett ; ugyszinte főt. Székács József ur két rendbeli becses irományokat küldött be az egyetemes levéltárban leendő elhelyezés végett, u. m. a német egyetemeken tanuló

Next

/
Oldalképek
Tartalom