Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1871. október 4

kapván, jegyzőjének azokat idő hiányában rendszeresen feldolgoznia lehetetlen volt. Mivel pedig bizottságunk jegyzője, a statistikai táblázatok kidolgozásánál itt-ott szinte kikerülhetlen javításokat vala kénytelen tenni, a bizottság szükségesnek találta a jegyző által készitett rovatos kimutatásokat lemásoltatni, erre a jegyzőnek már egyátalában ideje nem lévén. A lemásoltatási költségek az ahhoz szükségelt szerekkel együtt az I. alatt mellékelt nyugta szerint 2 írt 50 krt tevén, e csekély összeget kérjük az egyetemes gyűlés által utalványoztatni. Végül az egyetemes isk. bizottság némely a tanügyre nézve czélszerü indítványokkal bátorkodik föllépni. Első indítványa e tekintetben a Vandrákféle gymnasiumi szervezet 24-ik lapján a9-ik §. végén olvasható, az egyetemes gyűlés által választandó s az egyetem pénztárából fizetendő elnök választására vonatkozik. Egyelőre, mig az egyetemes gyűlés ugyanezen §-ban ajánlott több úgynevezett tanügyelőről gondoskodhatnék, ezen általunk ajánlott elnök végezhetné a §-ban felhozott teendőket, a mellé adott jegyző segítségével együtt. Ezen elnök az egyetemes iskolai bizottság elnöke s a jegyző ugyancsak ezen bizottság jegyzője is lenne. Ezen egyetemes tisztviselők beállítását és díjazását a bizottság az egyetemes gyűlés bölcs belátására bízza. Az egyetemes isk. bizottság egy másik ajánlata, illetőleg indítványa saját hatás- és ügykörére vonatkozik. Eddig a bizottság az illető tanintézetekkel részint a nagyméltóságú egyetemes főfelügyelőség, részint a főtisztelendő superintendensi hivatal utján, részint közvetlenül érintkezett. E határozatlan szabálytalanság a bizottságot arra kényszerité, hogy az általa megbízásához képest bevégzett ügyek eredményét, illetőleg határozatait szintén azon útakon közölje az illető tanintézetekkel. Hogy e tekintetben a bizottságnak semmi fennakadása vagy kétkedése ne legyen, arra kéri a nagyméltóságú s főtisztelendő egyetemes közgyűlést, hogy ezen bizottság ügy- és hatáskörét e tekintetben határozottan formulázni méltóztassék. Egyébként a bizottság e tekintetben azon véleményben van, hogy — csupán iskolai ügyekkel lévén dolga s működéséről jelentésében az egyetemes gyűlésnek különben is számot ad, — érintkezhessék közvetlenül az illető tanintézetekkel. Ezen indítványát annyival is inkább figyelembe vétetni kéri, mivel tapasztalása szerint az egyetemes főfelügyelőség és a superintendensi hivatal utján történt érintkezése, a hosszas ut miatt a gyors elintézést igény lett ügyeket, egyesek és a tanügy hátrányára csak későn végezhette el. Az egyetemes iskolai bizottság hátrányosan tapasztalta azt is, hogy saját pecsétje és póstamentessége nem lévén, kénytelen vala a pesti ág. hitv. evang. gymnasium pecsétje és neve alatt határozatait és intézkedéseit megküldeni. Az egyetemes iskolai bizottság elnökének távollétében, egyenesen a bizottsági jegyzőhöz beküldött hivatalos levelekért pedig, a póstahivatal a jegyzőtől a vitelbért kétszeresen vette meg. Az egyetemes iskolai bizottság egyedül a tanügy érdekéből lévén felállítva, a tanügy pedig országos érdek is lévén, — ezen bizottság arra kéri a nagyméltóságú és főtisztelendő gyűlést, hogy számára póstamentességet kieszközölni s egy, az egyetemes gyűlés által meghatározandó hivatalos pecsétet adni kegyeskedjék. Mivel pedig mind ezen indítványaink az egyetemes iskolai bizottság nagymérvű átalakulását czélozzák, s egy uj isk. bizottság megválasztását igénylik, mi magunkat egyetemlegesen eddigi megbízatásunk alól fölmentetteknek véljük s mandatumunkat a nagyméltóságú és főtisztelendő egyetemes gyűlés kezébe tisztelettel letesszük. Kelt Pesten az 1871-ik évi októberhó 2-kán tartott ülésünkből, a bizottság nevében ftreguss Ágosté helyettes elnök. Batizfalvy István. jegyző.