Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1871. október 4

— 12 — A tiszai egyházkerületben van még egy közös hat osztályú protestáns gymnasium, t. i. a rimaszombati, mely szintén beküldte tudósításait, de ezen gymnasium az egyetemes tantervtől nagyban eltér s az egyetem tantervének valósítására sajátszerű helyzeténél fogva nehezen is utasítható. Statistikai adatait is hiányosan kaptuk s épen azért a táblázatokba fel sem vettük. Végül a mellékelt statistikai táblázatoknak, mint tanügyünkre vonatkozó érdekes kimutatásoknak kinyomatását és nyilvánosságra bocsátását melegen ajánlja a nagyméltóságú és főtisztelendő gyűlésnek az egyetemes iskolai bizottság. Kelt Pesten az 1871-ik év, október 2-kán tartott ülésünkből. Greguss Ágost, Batixfalvy István, helyettes elnök. jegyző. Az egyetemes iskolai bizottság indítványai. Tekintettel a Wandrákféle gymnasiumi szervezet 24-ik lapján a 9-ik §-ban előadottakra nézve, az egyetemes iskolai bizottság indítványozza : választassák egy szakférfiú, a kinek kötelessége legyen a tanügyre és iskolákra felügyelni s azoknak anyagi és szellemi állapotáról meggyőződni,vagy részletezve : ellenőrizni, hogy a tanerők, tanterv, tankönyvek tárgyában az illető tanintézetek eleget tesznek-e az intézet czéljának. Kötelessége legyen az intézetek statistikáját evidentiában tartani, mind az egyetemes gyűlés, mind a kormány számára. Kötelessége legyen évenkint, vagy legalább minden másodévben, minden közé]) és felsőbb tanintézeteket meglátogatni s mind arról meggyőződést szerezni, a mi az iskolákat érdekli s tett tapasztalásairól az egyetemes iskolai bizottságból évi jelentést tenni az egyetemes gyűlésnek S miután szakférfiú nehezen lehet oly kedvező anyagi körülmények között, hogy a tömérdek munkával, idővesztéssel és költséggel járó ezen kötelezettséget díjazás nélkül teljesíthetné, számítva buzgóságára és arra, hogy ezen hivatalát egyéb mellékes teendőinek hátránya nélkül pontosan végezhetné, évenkénti díjazása 1500 forint lehetne. Czimére az iskolai bizottság súlyt nem fektet, — lehetne talán tanelnök vagy t a nügyelő. — Az egyetemes egyházhoz való viszonyára nézve, legyen alárendelve az egyetemes főfelügyelőnek, kinek jogában állana tőle a tanügyre vonatkozó bármi ügyekre nézve bármely időben felvilágosítást és tudomást követelni, s e szerint az egyetemes főfelügyelőnek sokágú és fáradságos teendői között, a tanügyre vonatkozólag, csupán hasznas segéde lenne. Az illető iskolákat is csak az illető superintendensek, egyházkerületi és iskolai felügyelők tudtával, vagy ha azoknak tetszenék, kíséretében látogassa meg ; de legyen joga ily alkalmakkor, ezen egyházi tisztviselők tudtával, vagy épen azok segítségével, a superintend ens, vagy annak távollétében saját elnöklete mellett, szükség esetén, a netán tapasztalt hiányok eltávolítása czéljából, a patronatust gyűlésre összehívni és a patronatust a tanügy emelésére serkenteni, buzdítani s módokról és eszközökről tanácskozni, melyek a tanintézet felvirágzását és magasztos czéljának elérését eszközölhetik. — Ezen tanügyelő vagy tanelnök csak az egyház körében és az egyházzal szemben lenne a közép és felsőbb tanintézetek felügyelője, de az állam, vagy a kormány irányában az egyetemes főfelügyelő a fő, — s igy, a kellő ellenőrzés szempontjából minden hivatalos iromány fölfelé a kormányhoz s lefelé a kormánytól a főfelügyelő kezén menne át. Ezen tanügyelő egyúttal az egyetemes iskolai bizottság elnöke. Tapasztalatait s észrevételeit ezen bizottsággal közli, s annak határozatait és intézkedéseit a bizottság megállapodásai értelmében foganatosítja. Ezen elnököt három évi időszakra vagy az egyetemes gyűlés, vagy a kerületek választhatnák. Az egyetemes iskolai bizottság szervezetére nézve inditványoztatik : Legyen az egyetemes iskolai bizottságnak egy rendes, állandó jegyzője, kit az egyetemes gyűlés választ 200 forint évi fizetéssel. Ennek kötelessége