Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1870. október 5
sétől formászerüleg eltiltotta. A tények illy kiáltó igazolása melleit — teljességgel meg nem nyugodhatnánk a törvényjavaslatnak ezen rendelkezésében, hogy t. i. a szülők határozzák el gyermekeik milly vallásbani nevelését, — mert e tekintetben, a legincompetensebb beavatkozások ellen, se m minemű garantiát nem látunk, ellenkezőleg ezen vélelem jogos föltevésére utaltatunk, épen a cultusrainister úrnak, ezen ponthozi indokolása által, hol világosan az áll : hogy e tekintetben a szülőkön bármi erőszakoskodást elkövetni tilos — és hogy a szülők által bárkinek adott kötelező iratok vagy reversalisok érvénytelenek. Ha azonban ezen 10-ik szakasz— mit nem reményiünk—mégis törvény erejére emeltetnék — akkor a fenti indokolásnak — mint ezen törvény mellőzhetlen kellékének — és garantíájának magában a törvénybe kelletik beiktattatnia; — végre a törvénynek mindig szabatosnak — és parancsolónak kell lenni, — a permissio- és egyesek önkényétől — sőt ktilbefolyástól függó elhatározás eredményéből származó törvényben soha köszönet nem volt, szilárd jogállapot nem féjlődött és nem is képzelhető. d) A temetők kérdését illetőleg az uj törvényjavaslat 11-ik §-át haladásnak szintén nem tekinthetjük — s ez érdemben az 1868. LUI. t. cz. 22. §-ban kifejezett, ama rendelkezést hogy: „temetőkben a különböző vallásfelekezetek tagjai vegyesen és akadálytalanúl temetkezhetnek" az igazság és kor követelményeinek teljesen megfelelőnek tartjuk, és épen azért, ennek változatlan megtartását óhajtjuk. Ezen indokolt s beható munkálat elismeréssel fogadtatik, ő nmga. pedig a főfelügyelő ur felkéretik, hogy az ügy fejlődését figyelemmel kisérje. Sz. 19. A tavali jkönyv 24-ik pontjára jelentetett, hogy a zsinati előmunkálatok három nyelven kinyomatván szétkíildettek, s ennyiben e pont rendeletének elég tétetett. Egy úttal javasoltatott, hogy mielőtt a zsinat kitűzendő határideje hozatnék kérdésbe, tekintve azt, hogy az egyház liiveinek e mindnyájokra nézve nagy fontosságú ügyben magukat kellőleg tájékozni még idejök nem volt, a határidő kérdését még ez úttal mellőzve, utasíttatnának az esperességek, hogy e munkálatokat kíküldendő bizottmányaik által kimeritőleg tanulmányozzák, s irott véleményeiket azután illető superiuteiidentiáiklioz beterjesszék. Mely indítvány határozatul oly hozzáadással fogadtatott el, hogy annak idejében a superintendentiák is, a hozzájok beküldött véleményeket egymással is közöljék, hogy ez uton, a nézetek egyöntetű közös megállapodásra jussanak, s az alatt az irodalommak is idő engedtetvén, e kérdést minden részében feivilágitni és megérlelni, abban bizonyos közvélemény alakuljon. Már e helyütt megjegyeztetvén, hogy a munkálatba némely értelem zavaró nyomda hibák csusztak be, mint péld. a perrendtartás 19. §-ába keresetlevél helyett keresz tlev él; a 26. §-ba pedig alperes helyett esperes. Mi ezennel kijavittatik. T. 20. A megelőző pont kapcsában a nyomda költségek honnan fizetése iránt is kérdés tétetvén, addig is, míg erre megfelelő forrás nyittathatnék, az egy úttal felmutatott számla öszvege 449 frt 75 kral o. é. Hornyánszky Viktor ur számára az egyetemes pénztárból előlegeztetni rendeltetett. T. 21. Ugyan azon jkönyv 25-ik pontjára, az egyetemes főtörvényszék választás utján a következő évre ekképen alakíttatott: I. A dunáninneni egyházkerületből felebbezett ügyekre nézve elnökség : a bányai egyházkerület ikerelnökei; közbirák a következő renddel: világiak : Kubinyi Ágoston, Fabiny Teofil, Palló Sándor, Szentiváuyi Károly, Szloboda Ferencz, Balassa István; egyháziak: Schleining Károly tolnai esp., Láng Mihály, Sárkány János, Fabó Endre, Horváth Sándor ; a tanári karból: Torkos László és Batizfalvy István urak. II. A dunántuli egyházkerületből felebbezett perekre nézve elnökség: a tiszai egyházkerület ikerelnökei; közbirák, világiak: Bánó József, Prónay Pál, Szentiványi Miklós, Szontagh Imre, Szontagh Pál (gömöri), Göniöry Pál, Schimmel Sámuel, Broz Jonatháh; egyháziak: Lumniczer
