Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1870. október 5
G ez ujabb teherviseléseért méltányos jutalomban részesüljön, mire a különben is fönmaradó iskolai vagyon egy része fordítható. Nagyobb egyházak, hol a lelkész saját hivatalos foglalatosságaival is eléggé van terhelve, minélfogva több iskolában vallási oktatást saját hivatalának mulasztása nélkül nem adhatna, valamennyi községi iskola számára külön vallástanító alkalmazandó. A fiókegyházakban pedig, ha népesebbek, hasonlóképen ki kell eszközölni, hogy a választandó tanítók közt legalább egy evangelikus legyen, ki a vallási oktatást ellássa, sőt kisebbekben is , lia a főtanító nem lenne evangelikus, legalább altauítóul kell ilyent választani. Végre az egymáshoz közelebb fekvő községekben, mint a milyenekben a közös községi iskolák fölállítását a törvény is megengedi, egyik községbeii tanító a szomszéd helyeken is elláthatná vallási oktatással az evangelikus ifjúságot, akár ő maga menne át, akár a gyermekek jönnének hozzá, mint azt a helyi körülmények javasolják. Nincs kétség benne, hogy a községi iskolák mellett egyházak és lelkészek minden lehetőt el fognak követni, hogy az evang. növeudékek minél tökéletesebb vallásos és erkölcsös nevelésben részesüljenek, s e tekintetben az egyház egyetem az egyes egyházak részéről áldozatkészségre, a lelkészek részéről teljes odaadásra biztosan számit ; de más részt olly körülmények között, hol az evang. növendék ifjúság vallásos nevelésének kiadásai az egyes egyházak, illetőleg az egyháztagok anyagi erejét túlhaladják, épen olly biztosan számíthatni vél az államnak segélyző felkarolására, mint a mellynek szintúgy, érdekében áll, hogy a községi iskolák által nyújtandó mivelődés vallás- elkölcsös alapokra fektettessék, mint magának az egyháznak, s az államnak ezen segélyezését adandó esetekben az egyetemes elnökség lehetőleg szorgalmazni fogja. T. 9. A 9-dik pont kapcsában olvastatott az egyetemes könyvtárnok ez idei jelentése, mellyszerint a könyvtár uj könyvekkel nem szaporodott, a többje pedig bekötetleu állapotban van, mely utóbbiakra nézve kívánatos volna, hogy beköttetnének. Az első körülmény tudomásúl vétetvén, — egyetemes főfelügyelő urnák azon ajánlata, melly szerint ő a beköttetési költségeket magára vállalja, köszönettel fogadtatott. Sz. 10. A j. k. 11-dik p. folytán, főt. Székács József püspök úrra lévén bízva, hogy a pesti megszüntetett theol. alap függő kérdéseinek elintéz tetését az egyetemes gyűlés elé terjessze, jelenti, hogy ő az egyetemes gyűlési jegyzőkönyv 21-ik pontja és a pénzügyi bizottmány által egybe állított adatok nyomáu, mellyek szerint az ágostai hitvallású evang. által befizetett és a dunamelléki reform, egyházkerület által kezelt, eredetileg 2183 frt 47 kr., később a kamatokból szaporodott s összesen 3425 frt 22 kr. tevő tőke és annak 5% kamata iránt 1866-ik év máj. 3-tól, melly a főt. duuamelléki ref. kerületnél hátra maradt : nem külömben az 1693 fr. 50 kr. és annak 5% kamatai, tehát összesen 5118 frt 72 kr. iránt a főt. dunamelléki ref. suprs. urat irásilag megkereste, s vele azon tételeket közölte, melyekre nézve egyetemünk megnyugtattatni s felvilágosittatni kiván, — mire ekkorig válasz nem érkezett. Tudomásul vétetik, és az ügy elintézésére a bizottmány továbbra is utasittatik. Sz. 11. Felolvastatott a bányakerületi tanárvizsgáló bizottmánynak jkönyve, mely szerint Rozenauer Károly az ó klassikai nyelvek, görög-latin, régiségtan és ókori történelemnek, mind az al- mind a felgymnasiumban való tanítására képesítettnek, — továbbá : Moesz Géza az algymnasiumban valamennyi tantárgynak tanítására kielégítően képesítettnek ; — ugyszinte Seííarovszky János az algymnasiumban valamennyi tantárgynak tanítására jól képesítettnek; végre Hörk József az algymnasiumban valamennyi tantárgynak tanítására kielégítőn képesítettnek nyilváníttatott, s részökre a képesítésről szóló oklevelek kiadatása határoztatott. Nem külömben felvétetett a tiszai kerület tanár vizsgáló bizottmányának j könyve, mely szerint Polnisch Jánost a latin és német nyelvnek, továbbá a menyiségtauuak az algymnasiumban; Bartsch Sámuelt a természettudományoknak a felgymnasiumban ; Bogscli Albertet a történelemnek és német nyelvnek az algymnasiumban való tanítása jogával és tanári oklevéllel ellátni határozta.
