Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1869. október 6
— 4 — látja fenn forogni; hanem az ottani pátensszerüleg szervezett evangel, egyházak alkotmányos utoni rendezését az egyet, gyűlés s az illető egyházkerület feladatához tartozónak mondja. Végül a Magyarországhoz tartozó határőrvidéken kierőszakolni szokott téritvények tárgyában intézett panaszt illetőleg: ezen az 1868: 53. t. cz. 12. §-a szerint törvénytelen eljárás megszüntetése iránt tisztelt minister ur a magyar kir. honvédelmi ministeriumot megkereste s az eredményt annak idején közölni Ígérte. A horvát, sziavon s dalmátországi mini^terium felkéretni határoztátott az iránt, méltóztatnék akkép rendelkezni, hogy az ottani területen lévő protestáns egyházak esperességileg szervezkedhessenek, s mint ilyenek, egyházi tekintetben, a magyar protestáns egyházi hatóságokkal érintkezhessenek. A Magyarországhoz tartozó határőrvidéki terület protestáns egyházait illetőleg pedig : a kierőszakolt térit vények iránti sérelem orvoslása végett a vallás és közoktatási ministerium által a magyar kir. honvédelmi ministerium hoz intézett megkeresés eredménye elváratik; — a mennyiben pedig a patens ugyanott, beterjesztett ujabb jelentések szerint, tényleg megszüntetve máig sincs, de még ki sem hirdettetett, a m. kir. vallás és közoktatási ministeriumhoz ismételve felirás fog intéztetni oly czélból, hogy a pátenst megszüntető 1867. máj. 15-ki legmagasabb fejedelmi rendeletnek ezen határőrvidék területén leendő kihirdetését és foganatosítását a közös hadügyministerium utján eszközölni s ez által az egyházi alkotmáüyszerü szervezkedést lehetővé tenni méltóztassék. I. 4) Ugyanazon jegyzőkönyv 5-dik pontjára, mely szerint az országgyűléshez az 1848. 20. t. czikkben megállapított jogegyenlőség és viszonosság alapján hozandó törvény iránti kérelmeinket tartalmazó petitio intéztetni határoztatott : elnök ő n. méltósága jelentvén, mikép ezen petitio annak idejében az országgyűléshez beadatott, s mint már tudva van, — a törvényesen bevett keresztyén vallásfelekezetek viszonosságáról, a törvény az 1868. 53-ik czikkben meghozatott s életbe léptetett. Ezen törvényczikk 17-ik §-át illetőleg, az egyházkerületek lelkészeink egyöntetű s következetes eljárása eszközlése tekintetéből, — ezen törvény alkalmazása iránt, az egyetemes egyház irányadó s utasító nyilatkozatát kikérvén : Az egyetemes egyház ezennel kinyilatkoztatja, mikép már az 1848. XX. t. cz. a bevett vallás felekezetek közti tökéletes jogegyenlőséget és viszonosságot kimondván, s az 1868. 53-ik t. cz. is az 1848. XX. t. czikk alapján hozatván, annak 17-ik §-a rendeletét, ezen a jogegyenlőséget és viszonosságot megállapító 1848. XX. törvényczikk értelmében akarja vétetni s előforduló esetekben akkép kezeltetve látni, hogy az 1848. XX. t. czikk meghozatala óta az 1868. 53. t. cz. jögerőre emelkedéseig vegyes házasságokból született gyermekeknek vallásos neveltetésénél, az 1848. XX. t. cz. rendelete nyerjen akkép alkalmazást, hogy az ezen időszak alatt vegyes házasságokból született s születendő minden gyermekek atyjok orallását kövessék ; utasittatván a lelkészek, hogy előforduló esetekben ezen értelemben járjanak el. A vegyes házasságoknál kivett, vagy ezután kivétetni megkisérlett téritvényeket illetőleg pedig, oda utasittatnak lelkészeink: hogy magyarázzák meg az 1868. 53. t. cz. 12-ik §-át a népnek, mikép ezen törvény által az ily téritvények, vagy ehez hasonló rendelkezések mint múltra, mint jövőre érvényteleneknek és semmi esetben se jogerővel birhatóknak kimondatván: azokat sem a múltra megtartani, sem ezentúl adni nem tartoznak. 5) Szóba hozatott azon köztudomásu tény, hogy az osztrák-magyar birodalmi közös ministerium, a superintendensek meghallgatása nélkül helvét s ágostai hitvallásu tábori lelkészeket nevezett ki, s a magyar hadseregben egy protest, tábori lelkészt superintendensi czimmel ruházott fel