Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1869. október 6
- 15 nek tartó, s a protestánsoktól a vallásos igazság birtokát is megtagadó nézeten alapszik, mely az u. n. eretnekek elátkozása és üldözése korából ismeretes, és mely szabad tanácskozást nem ismer, csak feltétlen hódolatot egy magát csalhatatlannak tartó hatalom irányában : azért e felhívást sem megbizhatónak, sem komolynak tekinteni nem lehet. 2. Miután a róm. kath. egyház folytonosan ragaszkodik a tridenti zsinat által felállított merev állásponthoz, mely minden haladó fejlődést lehetetlenit ; mig az absolut hatalommal rendelkező pápa legújabb időben is az encyclica és syllabusban elitéli, kárhoztatja a vallás és lelkiismeret szabadságát, a jogegyenlőséget és az államok ama rendszerét, melyen a társadalom alapítja korunk legbiztosabb fejlődését; mig a róm. kath. egyházban a világiak kirekesztésével egyedül egy felülről függésben levő papság egyoldalulag intézkedik a vallás, hit és egyház legfontosabb ügyeiben: a protestánsok és a róm. kath. egyház közötti ellentét kiegyenlítésére lehetőséget nem láthatunk. 3. Miután a róm. kath. egyház kebelében mai napig sincsenek eltörölve Isten igéjével s kijelentett akaratával ellenkező ama tévelygések és visszaélések, melyek miatt kegyes elődeink a XVI. században a nagy reformátorok példáját követve minden emberi önkénytől ment szabad egyházat alapítottak, a szabad meggyőződés és a hivek egyetemének részvétére, a megismert és vallott igazság kősziklájára fektetvén Krisztus országát ; bátran hivatkozva a 3 század óta tett tanúságos tapasztalatokkal megerősitett protestáns elvekre, melyeknek igazat adott a történelem is : visszautasitjuk a római pápának ellenünk használt helytelen, rágalmazó és sértő kitételeit, kifejezvén abbeli szilárd reményüket, hogy róm. kath. polgártársainkban — mint eddig — jövőben is szövetségeseket találunk a sötét középkor bilincseiből megszabadult keresztyén szellem azon további fejlesztésére, mely nem ugyan külső egység, de a szellemi kincsek elsajátítása, a szeretet általános országa és a lelkek kölcsönös közeledéséből — bizton fejlődő fenäöbb egységhez vezet. M. 36) Ugyanazon jegyzőkönyv 30-dik pontjára az Ácsán tartatott tanári értekezleten kidolgozott gymnasialis tantervre a főiskoláktól beküldött észrevételek összeállítása s a tantervvel leendő összeegyeztetése végett ezen gyűlés folyama alatt kiküldött bizottmány munkálatát bemutatván, az elfogadtatott s az abban foglalt észrevételek szerint a gymnasiumi tanterv módosíttatni s megállapitatni s a közoktatási ministerium által kidolgozott tantervre vonatkozó észrevételek valamint az acsai tanrendszer is a most elfogadott módosításokkal együtt ezen ministeriumhoz felterjesztetni határoztattak ; tanintézeteink pedig oda utasíttatnak, hogy ezen tervet már jövő iskolai évben léptessék életbe. Minthogy pedig ezen tanrendszer sikeresebb kiviteléhez szükségesnek találtatott minden tantárgyakra nézve a tanítási módszert s gymnásiumi fölvételi, fegyelmi és rendtartási szabályokat kidolgozni, Vandrák András ur bízatott meg ezen szabályok kidolgozásával ; minthogy pedig ily terjedelmes javaslat kidolgozásához több szakértők közreműködése is szükségesnek találtatott, ezennel fölkéretnek mindazon tanár urak, kiket Vandrák András ur a maga segítségére kifog jelölni s felszólítani, hogy neki ezen javaslat egyes részei kidolgozásában segédkezet nyújtani ne terheltessenek ; az ekép kidolgozandó munkálat küldessék be egyetemes főfelügyelő urnák, ki annak kinyomatása és a 'főtanintézetekkel átvizsgálás és észrevételeik megtétele végett leendő közlése iránt fölkéretik. I. 37) Ugyanazon jegyzőkönyv 31-ik pontjára a jabloniczi és krajnai sérelmes ügyekben a közoktatási ministeriumnak 1869. évi april 5-én 24938—868 sz. a kelt leirata olvastatván, minthogy e szerint a panaszolt törvénytelenségek törvény alapján orvosoltattak, ezen panaszok megszűntek. I. 4*
