Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1867. szeptember 24
— 6 — terisszerü felavatása, magválasztása s behelyezése, és egyébb netaláni viszonyok fölött oly határozatot hozni, mely e viszonyokat méltányosan elintézve,egyházainknak, esperességeinknek és kerületeinknek egyöntetű szabályul szolgáljon : — az egyetemes gyűlés fenntisztelt ministeri leirat tanácsát, saját egyháziassága szellemével öszhangzónak találván, az egyetértésnek s ez által egyházunk legszentebb czéljainak előmozdítására, az elnéző s békülékeny eljárást sikeresebbnek Ítélvén, ezennel kijelenti s elhatározza : Hogy a patens következtében elszakadt testvér-egyházakat szeretettel magához öleli, s azokat ugy, mint a fenntisztelt leirat kibocsátásakor s kihirdetésekor léteztek, papjaikkal, tanáraikkal s néptanítóikkal az autonom egyház kebelébe viszsza- és befogadja; határozatilagezennel kimondatván s ünnepélyesen kijelentetvén, mikép fennérintett egyház-személyek akár patensszerü felavatásuk s megválasztásuk, — akár patensszerü viseletük s vélemény eltérésük miatt, — múltból kérdés alá nem vétethetvén, a status quo, ugy a mint a fels. leirat a ministeri intézmény kihirdetékor találta, fenntartatni határoztatik. Ezen elhatározásában azon feltevés vezérelvén az egyetemes gyűlést, miszerint békülékenységének szelleme teljes mértékben viszonoztatni fog, s ekkép megszilárdulni az egyetértés, mely egyedül eszközölheti, hogy egyházunk jövő századokon fennáljon s Isten dicsőségére virágozzék. Ezen határozatról a vallás- s közoktatásügyi minister ur értesítetni határoztatott. Ekkép e nagy horderejű tárgy : a volt patensszerü egyházak bekebelezési műve, atyafiságos s engesztelékeny szellemben végrehajtatván, — ezért a volt patensszerü egyházak képviselői hálájukat egyetemes főfelügyelő ur s az egész gyűlés iránt kifejezék s végre a mai tanácskozás szerencsés eredményéért az egybegyűlt liivek a mindenhatónak buzgó imával hálát adának s a szent frigyre, mely ma köttetett, áldásáért s oltalmáért könyörögve; — ezzel a mai tanácskozmány befejeztetett. 3. Az előbbi ponttal kapcsolatban jelentetett: hogy a határőrvidéken az 1859-iki September 1-ői patens még most sincs megszüntetve: Ennek megszüntetése iránti intézkedés megtétele végett vallás és közoktatás ügyi minister ur fel fog kéretni. 4. September 25-én a közgyűlés folytattatván, a mult évi gyűlés jegyzőkönyve 4-dik pontjának a lőcsei államgymnasiumra vonatkozó szakasza folytán, a vallás- és közoktatási magyar királyi minisztériumnak f. évi aug. 5-én, 6159. sz. a. kelt rendelete olvastatott, melyben arra nézve, ha vájjon a lőcsei államgymnasium fenntartása az egyház és környékbeli lakosság érdekében kivánatos-e? és vájjon az egyház azon gymnasium fenntartásának költségeit s azokkal együtt az a fölötti intézkedés jogát átvenni hajlandó-e s általában minemű kivánatai vannak azon intézetet illetőleg ? — kérdés tétetvén: Miután az illető tiszai egyházkerület azon reményét, miszerint a lőcsei államgymnasium az 1859. sept. 1. patens visszavonásával, mint annak egyházunkra nézve fennállott egyik sérelmes kifolyása, szintén megszüntetni fog, mindeddig valósulva nem látja; újólag kényszerítve érzi magát ezen sérelem orvoslásának sürgetésére, kérvén e részben az egyetemes gyűlés támogatását; mely kérelem jogosultsága általánosan beismertetvén, határoztatik, kogy az egyetemes gyűlés, a vallás és közoktatási magyar királyi ministeriumhoz intézendő felterjesztésében az illető tiszai egyházkerület által már többször kifejtett érvek és indokok felhozásával, ugyanazon kerületnek a lőcsei államgymnasium beszüntetésére vonatkozó kérelmét támogassa s a többször említett vallási patens ezen egész protestáns egyházunkra nézve sérelmes és törvénybe ütköző kifolyásának mielőbbi megszüntetését hathatósan sürgesse. Egyébiránt, amennyiben a magyarhoni protestáns egyháznak egy oly történelmi emlékű helyén, mint Lőcse, egy felsőbb tanintézet további fennállása, az autonom egyház jogain belül és azokkal megegyezőleg kívánatosnak mutatkozik: mihelyt e részben a lőcsei egyház saját erejének felhasználásával áldozatkészségének s életrevalóságának tényleges jeleit adja: mind az illető esperesség, mind az egyházkerület, mind az egyház-