Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1867. szeptember 24

Gegus Sámuel. Balassa István. / Gregus Ágoston. B. Podmaniczky László. Rudnay József. Jákobéi József. Buschbach Péter. Sárkány János, pestmegyei j Galle Andor pestmegyei [ esperes. Doleschal Sándor, zólyomi Schmid György, honti Sárkány Sámuel, pestmegyei Osztroluczky Mihály, \ Wengericzky András, 1 Fabó Endre, I Elefánt Mihály, í Láng Adolf, \ lelkés

z Horváth Sámuel, / Sztehló András, I Händl Vilmos, l Margócsy József, ] Thebusz János, j Kanya Pál, nyug. tanár. Tatay István, szarvasi igazgató tanár. Gregus Gyula, Batizfalvy Istvám, Horváth Zsigmond, Tfitzner János, Haberern Jonathán, tanár. pesti tanár. A tiszai egyházkerületből: Zsedényi Eduárd, kerületi felügyelő. Szentiványi Károly. Malatinszky Ferencz, VI. sz. k. városi esper. felügyelő. Máday Károly, superintendens. Czékus István egyházkerületi főjegyző s gö möri főesperes. Sztehló János, VI. sz. k. városi esp. Zelenka Pál, miskolczi lelkész. Palcsó István, késmárki J Herfurth József, eperjesi f ^ , Dr. Tavasi Lajos, iglói / Heutsy Sándor, rozsnyói ) A volt pátensszerü egyházkerületből ; Francisci János. Pauliny-Tóth nyitrai felügyelő. Jeszenszky János, turóczi felügyelő. Pivkó Ambroz „ küldött. Kopcsok János, bácsi felügyelő. Rohácsek János, nyitrai küldött. Dr. Hurbán József, nyitrai esper. Nóvák Sámuel árvái esper. Hodzsa András, turóczi esper. Krizsán Károly, trencséni esper. hely. Krizsán János, trencséni alesp. Ruttkay Sámuel, csácsói lelkész. Mrva György, petrováczi adminisztr. és több világi s egyázi urak, s Edvi Illés Ádám ezen gyűlés világi jegy zője, Torkos Károly békési esp. s ezen gyűlés egyh. jegyzője, Tatay Pál ezen gyűlés tiszteletbeli világi és Szeberényi Gusztáv ezen gyűlés tiszte letbeli egyházi jegyzője. Mely alkalommal buzgó ima atán s 1. Egyetemes főfelügyelő ur lelkes beszéddel üdvözölvén az egybegyűlteket, beszédében kiemelé : mikép örömmel jelentheti, hogy egyházunk a f. évi május 15-iki kegyelmes leirat által, mely az 1859. sept. 1-én kelt pátenst s ennek kifolyásait megszünteti ,18 évi súlyos és nyommasztó állapota alul, felszabadult; azonban, hogy ennek igy kellett történni, az a viszonyokból folyik; mert midőn hazánk alkotmánya vissza lett állítva, l

lgy egyházunk jogait is, melyek az alkotmány sarkalatos kiegészítő részét Képezik, vissza kellett állíttatni. A protestantismus hazánkban az alkotmánynak valamint a múltban, ugy jelenben is védbástyája volt,