Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1865. október 5
- 14 mint a kerületi gyámintézetek ajánlásainak lelkiismeretes tekintetbe vételével indokolt segélyzési tervet készíttet, melyet a közgyűlés alapit meg véglegesen. — e) Minden évben egyszer, az ország más-más vidékén gyámintézeti közgyűlést rendez, mely adakozásra buzditó s offertoriummal összekötött istenitisztelettel nyittatik meg. A szánok kinevezéséről, alkalmazkodva mindenkor a gyűlés helyének nyelvéhez, melyet ott a többség beszél, intézkedik. f) A külföldi hasonló czélú egyletek közgyűléseire követeket nevez, és az oda küldendő adományok mennyiségét meghatározza* g) Evi működéséről kimerítő kimutatást és számadást bocsát közre, melyet a kerületi gyámintézetek utján köröztet. h) Az egyetemes gyűlésnek az egész évi működésről sommás jelentést tesz. IV. A segélyosztás módja. 14) A segélypénzek kétfélék, u. m: szabad rendelkezésre és meghatározott czélokra adottak. Az egyetemesen kivül, minden gyámintézet a pénztárába befolyt segélypénzek bizonyos része fölött rendelkezési joggal bir, a többit a legközelebbi felsőbb gyámintézethez utasítja. 15) A helyi gyámintézetek jövedelmök Vft-. az esperességiek % részéről, a kerületiek feléről, az egyetemes a hozzá szabad rondelkezésre beküldött egész összegről s a tőke kamatairól rendelkezik. 16) A helyi gyámintézetek csak 10 frtot, az esperességiek 20 frtot, a kerületiek 30 frtot megütő, vagy meghaladó összeget küldhetnek el közvetlenül a segélyezni kívánt egyházakhoz, ellenkező esetben tartoznak azokat a legközelebbi felsőbb gyámintézethez küldeni. De a segélyezett egyházak nevei, s a küldött öszszegek első esetben is bejelentendők, hogy az évi kimutatásba felvétethessenek. 17) Hogy a szükséggel küzdő egyházakat minél nagyobb mérvben lehessen gyámolítani, a gyámintézet nem csak közvetlenül, hanem közvetve is igyekszik segíteni az által, hogy az egyetemes gyámintézeti közgyűlés a nm. k. helyt, tanács utján személyes segélygyüjtésre engedélyt nyert folyamodó egyházak közül egyet minden kerületből kiszemelvén, azt a helyi, esperességi és kerületi gyámintézeteknek hathatósan ajánlja. 18) A segélyben részesített egyházak, a gyámintézetek által nyert adományok hovafordításáról az egyetemes gyámintézethez pontos számadást nyújtani, valamint az egyetemes gyámintézeti gyűlés által ajánlottak, gyüjtésök eredményét bemutatni tartoznak. V. Tőkésítés. 29) Rendesen csak az egyetemes gyámintézet tőkésít ; de mivel a hagyományokat, vagy külön föltételhez kötött alapítványokat gátolni nem lehet, megengedetik, hogy az e föltételhez kötött hagyományok és alapítványok a kerületi gyámintézeteknél is tökesittethessenek. Mely esetben a kamatokból az ezen alapszabályok szerint a kerület szabad rendelkezésére eső résznek fele, tőkésítés végett, az egyetemes gyámintézethez beszolgáltatandó. 20) Az egyetemes gyámintézet kamatjövedelméből minél több, legalább 400 frtos szeretet adományok alkotandók. 21) Ezen alapszabályok az egyház egyetem szentesítésének hozzájárulásával véglegesen érvényeseknek nyilváníttatnak, s csupán az egyetemes gyámintézet közgyűlésében, akkor is csak a kerületi, esperességi és helyi gyámintézetek tudtával és befolyásával, s az egyetemes gyűlés beleegyezésével, módosíthatók. — Terv. Női gyámintézetek alapszabályai. Az egyetemes ev. egyházi gyámintézetek czélja, szegény vagy szerencsétlen egyházak és iskolák nagyobb mérvben való anyagi gyámolitása levén, a női gyámintézetek, mint az egyetemes gyámintézet fiókegyletei, ugyanazon czélnak kisebb mérvben való előmozdítására egyesülnek; nevezetesen: 1) A női gyámintézet feladatának ismerendi, szegény egyházak templomát, úrvaesorai kehely, tányér és ostyatartóval, vagy más oltári ékszerekkel; szegény iskolákat taneszközökkel s végre szegény, de szorgalmas és jó magaviseletű iskolás gyermekeket szent könyvekkel azon arányban ellátni, a milyenben azt pénzereje tenni évenként megengedi. — 2) Szem előtt kelletvén tartania különösen az Isten országánakhelyben való felvirágoztatását is, évenként megajándékoz a confirmánsok közül néhány szegény