Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1863. szeptember 23

kat hozzá fenállóknak s Kuzmányi urnák felette gyakorlott hatalmát jogtalannak és bitoroltnak nézendjük. Az eldöntést azonban ez értelembeni felterjesztésemre még mai napig folyvást várom. Hedetik eset. Nagy-Jeszen egyházközségnek számos tagjai folyamodást nyújtottak be a túróczi esperességnek, küldene ki egy küldöttséget hozzájuk annak constatirozására, hogy az ö egyházuk nem pátensszerü, hanem autonom, és igy Kuzmányi úr itt is jogtalanul követeli magának az ezen egyház feletti hatóságot. Az esperesség f. évi május 30-án tartatott gyűlésében hajolt kívánságukra, s csakugyan kiküldte a kért választmányt. Erre ismét a nagymélt. magyarországi kir. helytartótól f. évi junius 17-kéről 8375/elnöki sz. a. egy rendelet érkezett hozzám, melyben felhivatom, „hogy azon küldöttségnek vagy más hasonlónak Jeszenbe, vagy bármely más tettleg Kuzmányi superintendens alatt álló községbe való kimenetelét, felelősség terhe alatt, megakadályozzam, megjegyeztetvén, hogy ez iránt az illető megyei kormányzó is egyúttal utasíttatott." A küldöttség ezen rendeletnek általam vele lett közlése után ki nem ment Jeszenbe, hanem a helyett 207 egyháztag, a lelkészszel élükön, folyamodást intézett a nagymélt. magyar kir. helytartótanácshoz, melyben kir. biztos kiküldetését kérik a fent jelzett tényállás constatirozására. A dologról épen most folynak a tárgyalások, melyeknél Kuzmányi úr erősen szabadkozik a biztos kiküldetése ellen egy beadványban, melyben egyházunkat amolyan Hodzsaféle vádakkal halmozza el szintén. Megválandik, hogy a nagymélt. helytartótanács a nagy-jeszenieknek általam is támogatott kérelmét méltányolni s teljesíteni fogja-e vagy sem. Nyolczadik eset. A bottfalvai egyházról a múlt évi mijavai egyházkerületi gyűlés jegyzökönyvének III. pontja ezeket mondja : „felolvastatott a nyitrai esperesség jelentése, mely szerint nyitramegyei Bottfalva községe az autonom egyházhoz visszatérvén, ezen nyilatkozata esperességi küldöttség által ünnepélyesittetett, ugy annak lelkésze Leska János úr is előtte nyilvánította, hogy ezentúl az autonom egyház hive leend és ft. Geduly Lajos superintendens urat főpásztorának elismeri, mely nyilatkozatát nevezett Leska János lelkész ur most az egész egyházkerületi gyűlés szine előtt is élő szóval és ünnepélyesen ismételvén, Geduly Lajos superintendens urnák magát bemutatván, s irányában engedelmességet fogadván : úgy a jelentés, valamint Leska János lelkész ur azon ünnepélyes nyilatkozata, hogy az autonom egyház hive akar lenni, s engedelmességi fogadása Geduly superintendens ur irányában tudomásul vétetett és jegyzőkönyvbe iktattatni rendeltetett." Hogy azóta ezen ekképen a maga rendén befejezett ügy ellen, miről nem késtem a nagymélt. kir. helytartótanácsnak is körülményes jelentést tenni, bármirészről kifogás történt volna, vagy az egyházban valami zavarok adták volna elő magokat, arról én egy betűvel sem lettem sehonnan értesítve. Elgondolható tehát, mennyire meglepetve érezém magamat, midőn, minden előleges kihallgatás nélkül f. évi junius 30-kán 48047 sz. a kelt következő kegyes intézvényét vevém a nagym. magy. kir. helytartótanácsnak : „Bottfalu ag. hitv. öv. községnek az autonom egyházak sorába lett áttértét, mely külső erőszak s tilalmas eszközök felhasználásával történtnek állíttatik, módozatának kinyomozása végett O cs. kir Felsége f. évi juniushó 6-rói kelt legmagasabb elhatárzása alapján, ugyan f. hó 15-kén 9436. sz. a. kelt kegyelmes udvari rendeletnél fogva kir. biztosi minőségben Vietorisz László trencsénmegyei főispán neveztetvén ki, e felöl főtiszt, uraságod oly felhívással értesíttetik, miszerint az illető egyházi közegeket a nevezett kir. biztos ur irányában tartozó engedelmességre utasítani s annak felhívására maga részéről is segédkezet nyújtani szíveskedjék. Kilenczedik eset. A turolukai egyháznak, utasítások adására a legközelebbi esperességi gyűlésre egybehivott s körülbelől 30 tagból álló con vent je f. évi május 31-én azt határozta, — hogy az autonómiától eláll s a pátenshez szegődik. A több mint harmadfél ezer lélekből álló egyház, semmi sejtelemmel nem birván arról, hogy ama gyűlésben ily életfontosságú tárgy fog felvétetni s iránta végzés hozatni, nagy indignatióval ily rajta történt erőszak felett, az épen 10 nap múlva az az f. évi junius 9-én Szeniczen tartatott nyitrai esperességi gyűléshez, mint legközelebbi törvényes egyházi hatóságához folyamodott, védelmért esdve a rajta, helybeli lelkész Szemián Lajos s annak néhány párthíve által elkövetett amaz erőszak ellen. Az esperesség küldöttséget nevez, a tényállást a helyszínén megvizsgálandót s vizsgálata eredménye szerint tovább ihtézkedendőt. Azonban midőn ez junius 21-kén Turolukára kimenni akarna, az illető járásbeli szolgabíró által, ettől, — mint a szolgabíró ur mondá, felsőbb helyről érkezett parancsra, — nemcsak eltiltotta, de a szolgabíró úr maga csendőrök és pandúrok kíséretében elállta a Mijaváról Turolukára vezető utat, miszerint szükség esetében a küldöttséget kimenetelében fegyveres erővel is megakadályozza. Ez engedett az erőhatalomnak. De noha engedett, tagjai ismét hadi törvényszéki kihallgattatásnak vettettek alá. — Időközben azonban én is az ügyet feljelentőm a nagymélt. magy. kir. helytartótanácsnak, ezen hallatlanúl sérelmes eljárás — s bánásmód orvoslásáért esedezve. Miután e tárgyban még közvetlenül ő excjához a magyar kir. udvari főkancellár úrhoz is fordultam, végre folyó évi aug. 7-kén vévén a nagymélt. magy. kir. helytartótanácsnak ugyanazon hó l-jén 59116. sz. a. kelt abbeli kegyes értesítését, hogy annak megvizsgálására, váljon a turolúkai községnek az autonom szerkezettől történt elszakadása s a pátensszerü egyház kebelébe lett áttérése, mi módon eszközöltetett légyen, ugyancsak Vietorisz László trencsénmegyei főispán úr neveztetett ki." Eljárt-e már ő mlga tisztében s mi eredménynyel nincsen tudomásomra. 2