Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1862. szeptember 2

- 18 Tekintve azt, hogy egyházát — a törvényes álláshoz ragaszkodó Nemecsányi sz. miklósi iskolatanító 24. óra alatti elutasítására a templom­ban izgatá, — se ezélra a szószékről mindenféle rágalmakat szórt — mint azt a törvényes bizonyság által teljesített H. alatti tanuvallatási jegyzőkönyv kétségtelenül igazolja ; — Tekintve azt, hogy törvényes főpásztorát szószékről és irataiban alja­san rágalmazd, s főpásztori látogatását — végrengzést magában foglaló fenyegetéssel gátolni törekszik ; — Tekintve azt, hogy ő ezen megátalkodott törvényellenes viseletet több évek óta folytatja ; — Tekintve végre azt, hogy ő a fölötte törvényesen eljáró esperességi consistorium elébe rendesen megidéztetvén, meg nem jelent; sőt annak ille­tékességét határozottan visszautasítá ; — Mindezek folytán ezen legfőbb törvényszék higgadt és lelkiesméretes megfontolásával a fenforgó ténykörülményeknek Hodzsa Mihályt — az 1791-ki G9-dik cánon értelmében lelkészi hivatalától akként ítélte elmoz­dítandónak, — hogy ő, mint az összes magyarországi ágostai evangyélmi hitvallású autonom egyház — önbeismerése szerinti nyilt ellensége, ezen törvényes egyház mindanégy kerületében egyházi hivatal viselésére kép­telennek nyilván ítatik. Mely Ítélet kihirdettetvén, ' a dunáninneni egyházkerület utján a Liptómegyei esperességhez foganatszerzés végett visszaküldetni határoztatott. >11) Az ezen gyűlés jegyzőkönyvének 23-dik száma alatt a végett kiküldött választmány, hogy a legfőbb egyházi bírósághoz felebbezett egy­házi perekben Ítélendő egyetemes egyházi törvényszék szerkesztése tárgyá­ban készítsen javaslatot, azt a következőkben terjeszté elő : Mindenekelőtt azon elvek körül állapodott meg, — melyek javasla­tának alapul szolgálnak s azon tekinteteket tisztázta, melyeket mellőzni nem lehet. 1) Ezen elvek és tekintetek legelseje az, hogy minden ügy, a mikor felkerül, biróságát ugy az elnökségre, mint a közbírákra nézve már előre megalakítva készen találja : és ne férjen sem az egyetemes felügyelőhöz, sem az Ítélendő legfőbb törvényszékhez azon vád, — mintha ez utóbbi, a már felkerült külön perhez való személy válogatással állítatott volna utólag részrehajlón össze. Ezért ajánltatik az egyetemes törvénysz ék tagjainak névsorát s e névsorban a szorosan követendő egymásutáni rendet az egyet, gyűlésből előre megállapítatni, mielőtt még akár a kinevezett bírák, akár az ezeket kinevező gyűlés sejtheti, — kit, minő per ellátásakor érend majd a sor. 2) Megmentendő azon hagyományos elv, miszerint az egyetemes felügyelő személyesen ne Ítéljen s ne elnököljön a főtörvényszéken. Ezért ajánltatik, hogy állandóan a) a dunáninneni e. kerületből felkerülő ügyekben a bányai e. kerület állandó ikerelnöksége ruháztassék fel az egyet, egyházi törvényszékem elnökség tisztével ; b) a dunántuli e. kerületi ügyekben a tiszai e. kerületi ikerelnökség; c) a bányai e. kerületi ügyekben a dunáninneni e. ker. ikerelnökség ; és végre d) a tiszai e. ker. ügyekben a dunántuli e. ker. iker elnökség. 3) Az egyetemes egyházi törvényszék, hogy bármely ügyben legfőbb Ítéletet hozhasson, a két elnök betudásával mindenkor 9 tagból, (sem többől sem kevesebből) álljon, kik egyenlő szavazattal bírnak; 'még pedig a két elnökön kivül 3 világi, 3 egyházi tagból és 1 tanárból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom