Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1862. szeptember 2
- 17 S9) Ugyanazon jk. 43. s 44-dik pontjaira Tornyos Pál váczi ág. evang. lelkész ur a váczi siketnémák intézetében teljesített működéséről évi tudósítását benyujtá; e szerint 1861 — 2-dik iskolai évben ezen intézetben 5 ágost. ev. növendék oktattatott.; — és pedig 3 mint alapítványi jótéteményes, 2 pedig 126 frt évi díj fizetés mellett. — Továbbá tudósító panaszolja, mikép ő a váczi államfegyintézetben teljesíteni szokott lelkészi működéséért más hitfelekezetbeli lelkészek fizetéséhez képest, aránylag igen csekély díjt lmz az álladalmi pénztárból. Tudomásul szolgál. Az álladalmi pénztárból leendő jobb díjaztatása iránt tudósító urnák, illető helyre benyújtandó folyamodását az egyetem pártolni s ajánlani késznek nyilatkozik. TO) Hodzsa Mihály Vrbicz-Szentmiklósi lelkész ellen a liptómegyei esperesség által hivataltóli elmozdítása iránt folytatott s ide felebbezett per megvizsgálására ezen gyíilés folyamata alatt kiküldött egyet, egyh. törvényszék jelenti, mikép ezen pert felül vizsgálván, abban sept. 3-án következő Ítéletet hozott légyen : ítéltetett: A liptómegyei esperességnek f. évi julius-hó 15-kén hozott Ítélete, mely szerint Hodzsa Mihály íiptó vrbicz-szent-miklósi ágostai evangyélmi hitvallású lelkész hivatalától elmozdíttatik — az abban felhozott és alább kifejtett indokokból megerősíttetik, oly súlyosbítással, — hogy a hivataltóli elmozdítás s a jövőbeni alkalmazhatás tilalma — mind a négy magyarországi ágostai hitvallású evangyélmi egyházkerületre kiterjesztetik ; s a vrbicz-sz.-miklósi egyház — a vádlott irányában, minden jövőrei kötelezettségtől felmentetik. Az Ítélet azonnali foganatszerzés végett — a pörös iratokkal egyetemben — a dunáninneni egyházkerület utján, a liptómegyei esperességhez leküldendő. Indokok: Hodzsa M. Mihály lelkész, — az által, hogy elöljárói iránt tartozó kötelességszerű tisztelet és engedelmesség helyett, a legmegátalkodottabb tiszteletlenséget és engedetlenséget C. alatti „Doliovor" czimíi röpiratában és F. alatti levelében önmaga beismeri, az 1791-ki pesti zsinat 46-dik cánonát határozattan megsértette. — Hodzsa Mihály lelkész a szószéket, melynek szent feladata, hogy onnan a törvény 5-dik canona értelmében a szentírás és Jézus Krisztus tiszta tanainak magyarázata eszközöltessék, — világi czélok és izgatások eszközévé használván fel, s onnan szórt epéskedéseit, rajongó lelke vigasztalására, — isten sugallatának czimezvén, a papi szent hivatásrai képtelenségét, önmaga mondá ki maga felett. — Tekintve továbbá azt, hogy ő mint a magyarországi törvényes autonom egyházhoz tartozó vrbicz-szent-miklósi egyház lelkésze, az 1791-ki zsinat l-ső cánonában megállapított alaptörvényekkel ellenkezőleg, magát saját egyházával határozott ellentétbe s ellenséges állásba helyezé; — Tekintve azt, hogy megátalkodott engedetlenséget, törvényes főpásztora ellen, nemcsak maga ismételt esetekben tanúsított, de C. alatti röpiratának 15-dik lapján, az összes magyarországi ágostai evangyélmi hitvallású sláv híveket, törvényes felsőbbségeik iránt tartozó engedelmesség fölmondására, megtagadására, sajtó utján izgatá és lázítá ; — 5