Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1861. augusztus 28
8 felhozott számos jogsérelmek. Miután pedig ö Felsége az országgyűlést szétoszlató leiratában, annak hat hó alatt leendő egybehivását megígérni méltóztatott; s addig ezen egyetemes testület össze nem jövend, még ezen gyűlésből az egybehívandó országgyűléshez intézendő emlékirat szerkeztése inditványoztatott ; mely emlékiratban felkérendő lészen az országgyűlés az iránt, hogy a törvényhozó testületen kivül, az absolut hatalom által, vallás dolgában kiadott törvénytelen rendeleteket szüntesse meg s törvényes jogainkat minden jövendőre lehető megtámadások ellen biztosítsa, s az 1848 : 20, t. czikket léptesse tettleg életbe. Erre a volt középponti bizottmány elnöke által jelentetett, mikép ezen bizottmányban az országgyűlés elé terjesztendő ily emlékirat szerkesztése iránt tartatott volt tanácskozmány; — de mivel nem hitte a bizottmány, hogy az országgyűlés minden eredmény nélkül ily hamar fel fogna oszlattatni, azon nézetben volt, — miszerint ezen emlékiratot majdan az 1848 : 20. t. czikknek bővebb kifejtés végetti országos tárgyalás alá vétele alkalmával fogta volna szerkeszteni s az országgyűlésnek benyújtani, A fentebbi indítvány kapcsában ujabban is szőnyegre hazatott azon kérdés : mi módon kellene a még most is létező patensszerü egyházaknak elszakadása által testületünk egységén ejtett sérelem orvoslása iránt intézkedni ? Hogy e részben biztosabban haladhassunk, — mindenekelőtt szükségesnek találtatott, — annak bizonyos tudomására jutni : vallyon magok az egyházak akarnak-e patensszerüek lenni, vagy lelkészeik állal tévútra vezettetve s kényszerítve maradnak a patens mellett? Erre nézve ezen egyházak kebelében superintendens urak állal tartandó egyházi látogatás, — mint egyik leghatályosabb mód a dolog valódi állásának kinyomozására, — a felizgatott kedélyek lecsillapítására s az eltévelyedelteknek az igaz ösvényre leendő visszatérítésére, — hathatósan ajánltatolt, s a tegnap ez érdemben elhatározott felíráshoz pólolólag az országos kormánytól ezen patensszerü egyházak viszszacsatoitatása a törv. autonom testülethez, erélyesen követeltetni inditványoztatott, — annak kinyilatkoztatásával ; miszerint ezen egyházak, mint palensszerüek, nem is állanának a magyar országos törvények alatt, melyek ily egyházakat nem ismernek; — holott pedig ők valamely külön felekezetet nem képeznek s magokat magyarországi protestánsoknak nevezik; — tehát jogilag a magyar prot. egyházhoz tartoznak s annak kiegészítő részét teszik ; s miután ily zavart állapotot tűrni nem lehet, — an, m. m, kir. helytartó tanácstól jogosan követelhetjük azoknak a törv. autonom egyházhoz leendő visszacsatoltatását s az egyház törvényes egysége helyreállitatását : Ezen indítványok s előterjesztések közhelyesléssel elfogadtatván, a felhozottak értelmében a közelebb kilátásba helyzeit országgyűléshez intézendő és vallási sérelmeink orvoslását s törvényes jogaink biztosítását s az 1848: 20. t. cz, életbe léptetését tárgyazó emlékirat szerkesztése elhatároztatott s ezzel egyetemes felügyelő ur elnöklete alatt, Székács József superint., Kubinyi Ferencz, Szentiványi Károly, B. Podmaniczky Frigyes, Fest Imre, Hrabovszky János, Karsay Sándor, Bauhofer György, Bartholomeides János, Elefánt Mihály, Ivánka Imre, Hunfalvy Pál, Schnell Károly és Csapó Pál urak megbízattak. Továbbá a dunáninneni s bányai egyházkerületek superintendenseinek hivatalos kötelességükké létetelt, — miszerint kerületükben létező patensszerü egyházakban az egyházi látogatást kisértsék meg, s ezen egyházak híveit a helyszínén meghallgatván, a valódi szellemet és akaratot megtudni s őket azon ösvény törvénytelenségéről, melyen járnak, s annak veszélyes kövelkezmenyeiről meggyőzni s tévutjokról a lorv. egyházi egyetemességhez visszatéríteni igyekezzenek. Végre a nagym, m. kir. helytartó tanácshoz a tegnapi tanácskozmányban intéztetni elhatározott folyamodás a fentebbi előterjesztvényben kifejteit erélyesebb indokolással pótoltatni, a patensszerü egyházak s a törv.
