Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1860. október 10

Ezen legalázatosabb felírást pedig egy innét kinevezendő küldöttség által határozák az egybegyűlt egyházkerületek O Felségé­nek átnyújtani; egyszersmind pedig ezt megelőzőleg, ezen felirás másolatát 0 excellencziája főkormányzó Benedek t. sz. úrral is egy küldöttség által azon alázatos kéréssel közöltetni, miszerint O excellja kegyeskedjék hathatós közbenjárása által ezen legalázatosabb fel Írá­sunkat O cs. k. apostoli Felségénél pártolni s gyámolítani ; remélvén, hogy ügyünk szentségétől áthatva, nem fogja megtagadni törvényes jogaink védelmét. Addig is pedig, mig ezen legalázatosabb felterjesztésünknek óhajtott sikerét láthatnánk, szükséges lévén aziránt is intézkedni, hogy az eddigi autonom egyházak ezen törvényes állásukban meg ne rendít ­tessenek ; más részről pedig oly egyházak, melyek csak lelkészeik s a kormány organumai által erőszakolva számíttatnak a patensszerii egy­házak közé, s a melyek a törvényes alapra visszatérni vágyódnak, az egyházkerületek érzületét megismerhessék : czélszerünek találtatott ezen egyetemes gyűlés nevében, egy bizalmas és erélyes szózatot készíteni s az autonom egyházakhoz intézni, mely egyszersmind a pa­tensszerü egyházaknak is, melyek ezen egyetemes gyűlés állását s ható­ságát még kétségbe nem vették, felvilágosításul szolgáljon. Ezen nyi­latkozatban mondassék ki, mikép mi a békekötések s 1791. 26. t. cz. által szentesített jogainkhoz szorosan ragaszkodva, a legalaposabb jogosság terén állunk; ellenben a patensszerii egyházak ezen jogosság teréről áttértek a kegyelem útjára s tőlünk elszakaszkodva, státusjogi állásukat feláldozták; minthogy pedig az autonom egyház meg nem engedheti, hogy az ő joga fölött, nélküle, valakivel alkudozni lehessen; bár szivünk sajog e szakadás fölött; de a fentebbi térről leterelt hit­sorsosinkat a magyarhoni egyetemes evangelic, protestáns egyház kiegészitő részének nem tekinthetjük, el nem ismerhetjük, s azokkal egyházi közösségben, presbyterialis egyház-alkotmányunk s az általuk elfogadott szervezés összeegyeztethetlensége folytán, együtt nem maradhatunk; valamint más részről szivünk legőszintébb örömével üdvözlendjük s szeretettel fogadandjuk mindazon egyházakat, melyek időfolytán is és bármikor a jogos alapon maradt autonom egyházba visszatérni óhajtanak. Jelentessék ki egyszersmind, hogy mi eröszakot senki ellen sem akarunk elkövetni, és hogy mi minden egyház nemze­tiségét és nyelvét tiszteletben kivánjuk tartani. Ezen szózat három nyelven külön-külön nyomattassék ki; annak az autonom egyházakban leendő kiosztása a középponti bizottmányra bizatván. Egyszersmind az esperességeknek utasításul adatik, hogy oly esetekben, ha valamely patens szerint szervezett egyház önként vissza akarna térni az autonom szerkezethez; de lelkésze által gátoltatik, mindenik esperesség a maga vidékén ugy járjon el s oly módokat használjon fel, melyek a körülmé­nyek szerint legjobbaknak fognak látszani. — Egyébiránt az esperes­ségeknek meghagyatik : gondoskodjanak arról, hogy minden egyháznak legyen világi felügyelője is ; úgyszintén a íőpásztori látogatásoknak is igen üdvös hatása fogván lenni, ez superintended urak figyelmébe ajánltatik. Továbbá, minthogy a némethoni Gusztáv Adolf-egylet alkot­mányos állásunk bal felfogásában, azért, hogy autonom szerkezetünk­hez szilárdul ragaszkodunk, ellenünk igazságtalanul nyilatkozik és segedelmét megvonja; holott mi hitünk s vallásunk elveit megtartot­tuk s a fennforgó jogosság kérdését az egyház közössége dönté el; s ős rendeltetésünknek csak akkor felelünk meg, ha autonom szerkezetünk mellett rendíthetlenül megmaradunk : ezeknek egyházunk alkotmányos állásáról s jogosságáról leendő felvilágosítása végett, egy emlékirat készítése szükségesnek s czélszerünek elismertetvén, annak kidolgozása egyházi lelkes férfiaink buzgó vállalkozására bizatik. A felirás szerkesztésével Zsedényi Ede, Székács József, Rad­vánszky Antal, Karsay Sándor, Zsembery Imre, Czékus István, Fest

Next

/
Oldalképek
Tartalom