Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1860. október 10

13 nek, mely egyedül határozand a segélypénzek hova s mire leendő fordítása fölött. 23. A kilátásba helyzett zsinati tanácskozmány előkészítése hozatván szőnyegre, a bányai és tiszai kerület követei által két rendbeli dolgozat nyújtatott be s olvastatott fel, melyek a tartandó országos tanácskozmány vezérelveit magukban foglalják. Ézen tervezetek bővebb megvizsgálására s egyes részletekben! kidolgozására a következő tagokból álló választmány küldetik ki, u. m. : a dunántuli kerület részéről Kiss Lajos, Szemere Sándor, Karsay Sándor és Schneiker Jakab ; a dunáninneni kerület részéről Jeszenszky József, Geduly Lajos, Zelenay Gedeon,Csecsetka Sámuel; a bányai kerület részéről Radvánszky Antal, egyszersmind legidősb esperességi felügyelő lévén, ugy is mint a választmány elnöke, Zsembery Imre, Hunfalvy Pál, Fábry Pál ; a tiszai kerület részéről Szontagh Lajos, Bartholomeides János Fest ímre és Vandrák András tanár, urak azon utasítással, hogy a református atyafiak részéről e tárgyban kiküldendő választmánynyal tegye magát érintkezésbe s azzal értekezve s tanácskozva, legjobb belátásuk szerint készítsenek egy rendszeres és részletes dolgozatot, s az egyházakkal leendő közlés végett terjeszszék azt az egyetemes gyűlés elébe. 24. Az 1848-dik évi julius 25-kén tartatott egyetemes gyűlés jegyzőkönyve olvastatván, annak 3-dik pontjára, melyben ezen egyetemes gyűlés jegyzője szabályszerű fizetésbeli illetősége teljesítésére a dunántuli egyházkerület felhivatott. Ezen jegyzői járandóságnak a rég megállapított synodusi kulcs és arány szerint, u. m. a dunántuli egyházkerület részéről 117. gyülekezet után 108 ft. v. cz., vagyis 45 ft. 36 kr. o. é., a dunáninneni egyházkerület részéről 72. gyülekezet után 63 ft. 30 kr. v. ez., vagyis 26 ft. 67 kr. o. é., a bányai egyházkerület részéről 137. gyülekezet után 128 it. 30 kr. v. cz., vagyis 53 ft. 76 kr. o. é. s a tiszai egyházkerület részéről 108. gyülekezet után 100 ft. v. ez., vagyis 42 ft. o. é. ezentúl leendő beszolgáltatása az egyházkerületeknek meghagyatik. 25. Ugyanazon jegyzőkönyv 5-dik pontjára néhai Szártory Imre ur által a debreczeni reform, collegiumban egy ágost. ev. tanszék felállítására s ugyanott ágostai hitvallású ev. ifjak díjazására tett hagyomány életbeléptetését illetőleg: a tiszai egyházkerület követe jelenté, mikép ez bizottmányt nevezett ki ez ügyben, mely 1858-ban a debreczeni reform, főtanoda igazgatóságával érintkezésbe tette magát ; azonban ez ügyre nézve vele semmi egyezkedésbe nem bocsátkozhatott, miután neki eleve kijelentette, hogy a jelen ügyben a debreczeni főtanoda senki részéről követelő beavatkozást el nem fogad s egyedül testvéri jó indulatból, de további következtetés nélkül, adta a hagyaték állományáról azon felvilágosítást, miszerint beszterczebányai Szártory Imre ur 1825. évi September 17. végrendeletileg tett alapítványi vagyonából egyedül a budai ház maradt fenn, a többi e czélra rendelt ingóságok, u. m. 20000 pozs. mérőnél több szemes élet, könyvek, marha, széna, ezüsteszközök s egyebek első sáfárkodását s végrehajtási kezelését homály fedi, az érdeklett ház évi bére 2300 pft., elébbeni házbérből tőkésített 2142 pft., pénztári készlet 978 pft., a rendes kiadás pedig 2376 ft. 14 kr. p. p. Az ösztöndíjat az utóbbi évben Szártory Dezső nevii ifjú húzta, az e körül végrendeletileg megszabott mód megtartása nélkül; az alapítványi tanszék nem a végrendeletileg megszabott tantárgyak előadásából áll, hanem az ottani felgymnasiumi tanodába saját tervéhez képest teljesen be van olvasztva ; és igy a kérdéses végrendeletnek csakugyan nincs elégtéve; jelenti továbbá, mikép a tiszai kerület ezen ügy befejezésére múlt 1859-ben erélyesebb lépésekről is gondoskodott s az ügynek választott bíróság által leendő eldöntését, s ha ez el nem fogadtatnék, ebbeli sérelmének orvoslása végett a törvény útjára való folyamodást is elhatározá; mindeddig azonban kivánt eredményhez nem juthatott. Minthogy jelenleg a tiszántúli reform, egyházkerület élén oly 4