Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1846. augusztus 15

ítélteti; I t: Az, hogy jelen papválasztasi tárgyban, — a' protestánsuk egyházi ügyeinek ön ható­ságaik általi elintézhetési joga gyöngitésével, a' polgári hatóságnak^ —, a' következményék te­kintetében sajnos beavatkozása szorgalmaztatott, — nem helyeselletvén, — még azon világos ki­jelentéssel, — hogy az egyházkerületi törvényszék ítélete szerint, ujabban eszközlendŐ kijelelés­l>e\^, Hros Tamás lelkész, a' ki már az előtt mint Brezovai káplán, — ezen gyülekezetben, a' hivek tellyes megelégedésével működvén, — ez által bizodalmukra, 's" iránta a' kitűnő többség által tanúsított ragaszkodásra magát érdemesíté , — 's ^ különben is semmi canonicus hibával nem vádoltatik, — a' Brezovai gyülekezetnek a' helyszínén jelen volt törvényes tanúk által iseJ­ismert kitűnő többsége\ kivánatához képest, — annyival is inkább betétessék, — mivel az általa eddig viselt Bukóczi lelkészi hivatal idő előtti 's nem helyeselhető betöltése által, *— abból is ki­záratott volna; — maga a' választás pedig szavazás által menjen végbe: — többire a' Tekin­tetes 's főtiszt, dunamelléki egyházkerület törvényszékének ítélete lényegére nézve, egész által— jánosságban ; — különben pedig — mind a választás körül elkövetett hivatalos eljárás nem he­lyeslését, — mind a' Brezovai gyülekezetnek, alperes törvénytelen behelyezése körül elkövetett kihágásai és kicsapongásai kemény megfeddését, 's megdorgálását — illetőleg helybenhagyatik, — 's ezen ügy az illető egyház\ kerülethez a' tellyesítendők tellyesítése végett visszaküldetik. — 29, Mind a' 1 egyházkerület részéről, sérelem gyanánt jelentetvén, mikint hozzájuk a' n. m. m. k. hely­tartó tanácsnak i S4 fî—dik evi pünkösd hava '27-dik napján kelt 19,'237-dik sz. a. olly tartalmú intézvénye érkezeit, — mellyben előadatván, hogy több ev. lelkészek az átmenetről szólló 184 3/«-dik évi 3. t. cz. szakaszait, a még 18 évet be nem töltött egyénekre is alkalmazzák, holott a' felhívott t. cz. a' Bécsi és Linczi békekötések alapján, csak bővíti, 's illetőleg módosítja, de einem törli az 1791 : 26, t, czikket, és e' módosítások közt az 179% 26. t. cz. 15. g-ának a' gyermekek neveléséről szólló rendeletét is, csak a' már 18 éves kort meghaladott, vagy férjhez ment személyekre nézve szünteti meg, tehát ezen kort még el nem ért, vagy férjhez nem ment személyekre most is fenn áll, miből azt következteti, hogy 1814-dik évi cz. 5-dik 's következő §§-aiban leirt átmeneti szabályok csak a' 18 éves kort meghaladott, vagy férjhez ment egyénekre, alkalmazhatók: ugyan azért lelkészeinknek meghagyatni ren­deli, hogy csak ollyan átmennni szándékló egyéneket fogadjanak be, kik az 1844, 3,t. cz. 1, §-a értelmében többé val­lásos kérdés alá nem eshetnek, melly intézvény, minthogy az 18 i4-dik évi 3. t, czikknek olly erőltetett értelmet akar tulajdonítani, melly annak sem származásával, sem világos rendeletével meg nem egyez, következéskép egyenesen törvénybe ütköző , az ellen a' n. m. m. k. Helytartó Tanácsnak felírni, 's nyíltan kijelenteni kívánják , miszerint azt nem tellyesíthetik, hanem magukat szorosan a'törvény világos rendeletéhez tartják: Melly k. kir. intézvény az egybegyűlt öszves evang. közönség érzetét méltó csudálkozás­ra gerjesztvén, 's el nem titkolható fájdalommal illetvén, azon okból, — mivel alig más fél éve, hogy a' vallás tárgyában alkotott 1344: 3, t. cz. üdvös rendeletében a' lelkiismeretet legfájdalmasabban erőszakoltató, vallásbeli viszálkodási pontok egyikét, az átmenetelt,törvényessen meghatározva nem kevés megnyugvással fogadánk, azon erős hiedelemben, hogy miután ezen törvénnyel maga Fel­séges koronás fejedelmünk, a 1 kölcsönös szeretet és egyetértés kötelékeit a' különböző hitű hon­polgárok közt, szorosabban egybefűzni, 's minden illy nemű vitatkozásokat örökre elfojtani kívántai h ^tivc ce viiutlinhi:— ennek ellenére ugyan ő cs. kir. apostoli Felsége nevébén már is olly intézvényel zaklattatunk ítj^l \AJ^ActlUá szende nyugalmunkból, — melly a' világos és semmi értelmezést nem szenvedő törvénynek •^azon értelmet akarja tulajdonítani, melly abban 's mind azon régibb törvényekbe/?, mellyek val­x jiSi^U^ ; — lásbeli szabadságunkat századok óta biztosítják, tellyességgel nem rejlik; ugyan is a' k. intézvény által y az átmeneteire megkívánt 18 éves kor, a' bécsi és linczi békekötésekben nem találtatik, hanem ott teljes vallás gyakorolhatási szabadságunk biztosítatik ; az 1791 : 26. t. cz. szinte nem emlékezik semminémü átmeneteli korszakról, vagy évekről; az ujabb 1844-diki t.cz. pedig a' bé­csi és linczi békekötések alapján bővítvén, illetőleg módosítván az 1791: 26. t. czikket, a midőn az 1 §-ban kijelenti, hogy azok, kik 18 éyes koruk eléréséig az evang. vallásban neveltettek, a nőszemélyek pedig férjhez menetelük után, habár még azon időkort el nem érték is, vallásos kérdés alá többé nem vétethetnek, bővíti az 1791: 26.\ cz. 15, §-át, 's miután a' térítvények eltöröltetése, ezen országgyűlésen törvénybe nem mehetett, ezen 1. §-ban kimondatott, hogy olly gyermek is, kinek törvény, vagy erkölcsi erőltetéssel^ kivett téritvények szerint catholicusnak kellene lenni, neveltethetik 's oktattathatik a' szülői vagy gyámi hatalomnál fogva, tettleg, min­den formalitások nélkül valamellyik evang. vallásban ; 's ha ezer* tettleges evang. vallásbani ne­veltetést 18 éves koráig, vagy a' nő személy férjhez meneteléig folytatta; — erről rendeli az 1S44: 3. t.cz. 1. §-a, hogy többé vallásos kérdés -alá nem vétethetik; 's ez tettleg evangélikus­sá lesz a' nélkül, hogy az 5. §-ban körülirt átmeneti formaságokat megtartani kénytelenítetnék ; — ellenben a' midőn ezen ujj törvény 5-dik 's következő §§-sai olly egyéneknek, kik soha evang. vallásban nem neveltettek, forma szerinti átmenetelét a' cath. vallásból, valamellyik evang. vallásra elrendeli, — szinte bővíti, 's illetőleg módosítja az 1791: 26. t. cz. 13-dik §-át, melly az átmene­telt a' cath. vallás értelmével ellenkezőnek mondá, mert az átmenetet kétszeri bejelentés mellett megengedi, és semminémü évekről vagy korszakról csak egy betűvel sem emlékezvén, azttellyes­séggel semmi korhoz nem köti; tehát a'" k, intézvény olly feltételt akar az átmenetre felállítatni, — melly a' törvényekben nem foglaltatik; — de ellenkezik az a' viszonyosság elvével is, mert tudva van, hogy a' cath. papság az evang. gyermekeket, bár gyenge korúak is, felveszi a' maga egyházába, tőlünk pedig világos törvény ellenére megtagadni akarja; — de előbbi kir. rendele­tekből sem merítheti ezt ; mert bár mi soha el nem esmerjük, hogy alkotmányos álladalmunk mellett, kir. intézvényekkel kormányoztathassunk, — 's bár a' vallás dolgában kibocsátott minden előbbi intézvények, s rendeletek törvény állal el volnának törülve; még is ha fennállanának is azok, onnét a' 18 évet levonni nem csak nem lehetne, sőt azok épen megfordítva mellettünk szóllanának; ezen 's több nyomos okoknál fogva ezen k. intézvény rendelete sem világos törvé­nyeinkel, sem a' tiszta igazsággal, sem a' méltányossággal, sem felséges koronás fejedelmünk ál­tal is nyilván kimondott viszonyosság elvével meg nem egyezvén: mind a' négy egyházkerület ezen egyetemes gyűlése, egyhangúlag eíhatározá, — hogy ezen k. infézvényt, mint felette sérelmest el nem fogadhatja, 's annak foganatosítására lelkészeit nem utasíthatja; hanem azt tisztelettel fél­retévén, több majdan bővebben kifejtendő okoknál fogva, ellene a' n. m. m. kir. Helytartó tanács­hoz alázatos felírást fog felterjeszteni. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom