Az 1845-iki egyetemes gyülés által kinevezett választmánynak az egyházrendezést tárgyazó javaslata

9 12 hat évre választandó nyolcz tagból áll. Érvényes határozatra hat szükséges. Azok, mellyek azesperességi választmánynál 13, 14, 15 's 16. §-sokban rendeltettek, ide is kiterjesztetnek. 9. A' kerületi egyházi törvényszék az elnökkel együtt minden pörre nézve kilencz tagból álland, kik mindnyájan az elnök- és jegyzővel együtt a' kerületi gyűlés által választatnak. A' birák elleni kifogásnak itt, mint felebbviteli törvényszéknél , helye nincsen. ítélethozásra legalább hét biró jelenléte szükséges. Azok, mellyek az esperességi törvényszékről a' 17§-ban,a' 19. § utolsó pontjában, a' 20 's 21 §-ban rendeltettek, ide is kiterjesztetnek. IV. Az egyetemes gyűlés rendezése. 1. §. Az egyetemes gyűlést képezik a' négy kerület képviselői, kik részint hivatal, részint választás után képviselők, de mindnyájan egyéni szavazattal birnak. 2. §. Hivatal után képviselők a' négy kerület püspökei 's felügyelői. 3. § Választás által képviselők, kik a' kerületi gyűlésekben kerületi képviselőknek megválasztalak 's megbizó levéllel, mellyet az egyetemes gyűlés elnökségének bemutatni tartoznak, ellátva vannak. 4. §. Minden kerület a' hivatalbeli képviselőkön felül az egyetemes gyűlésre, tíz gyülekezet után egy képviselőt választhat, a' gyülekezetek alatt itt is a'lelkészek számát értve, figyelemmellevén az iskolák képviseleti jogaira, mellyek ha esperességiek, egy gyülekezet, — ha kerületi tanodák, egy első osztályú esperesség gyanánt lesznek a' képviselők választásánál felveendők. A* választás szabad levén, a' választott képviselőnek nem szükséges épen a' választó kerület tagjának lenni. 5. §. Az egyetemes gyűlés elnöke a' főfelügyelő, ki a' kerületi elnökök választása iránt az 5-ik §ban meghatározott mód szerint hat esztendőre szabadon válaszlatik. de alább rendelt testület elnöke vagy tiszviselője nem lehet. 6. §. Az elnökségen kivül az egyetemes gyűlés tisztviselői: Két vagy szükség esetére több jegyző; pénztárnok, ki biztosítást nyújthat. A' mennyiben pedig az egyetemes pénztárt illető ügyekben ügyvédekre szükség volna, — ezek az elnökség vagy jegyző által megkeresendök. 7. §. Az eddigi szokáshoz képest a' gyűlés helye Pest. 8. §. A' tiszviselök az egyet, gyűlés által szótöbbséggel választatnak,'s a' gyűlésben jelen lenni tartoznak. Szavazattal, ha csak nem egyszersmind képviselők is, mint tisztviselők nem birnak. 9. §. Az egyetemes gyűlés választmánya álland az elnökséggel 10 tagból, kik az egyetemes gyűlés által hat évre szabadon választatnak ugyan, de miután a' választmány czélja a' központosítás 'saz ügyek gyorsabb folyamának eszközlése, a' tagoknak Buda-Pesten vagy közel vidékén kell Iakniok. Azok, mellyek az esperességi választmányra 13.14.15.'s 16 §-ban rendeltettek, ide is kiterjesztetnek. Érvényes végzésre nyolcz tag jelenléte szükséges. 10. §. Az egyet, főtörvényszék az elnökkel együtt minden külön pörre tizenegy taggal az egyetemes gyűlés által választandó. Ifélethozásra kilencz ülnök szükséges. Azok, mellyek a' kerületi törvényszékre nézve a' 9. 's az esperességiekre a' 17. 19. 20. 's 21. § ban rendeltettek, ide is kiferjesztetnek. 11. Az egyházi testületek feladata leend ezen szabályok életbe léptetésök 's megtartásukról gondoskodni. Az egyházi törvények vagy ezen szabályokkal ellenkező végzéseket vagy szabályokat bármelly egyházi testület sem hozhat. Szabadságában álland azonban a' helybeli gyülekezetnek, ugy az esperességi 's kerületi gyűléseknek is, egyes, e' tervben nem említett esetekre szabályokat alkotni: de ezek mindenkor végrehajtás előtt a'közvetlen felebbviteli testületnek fölterjesztendők, nevezetesen a' helybeli gyülekezeteké, az esperességnek, az esperességeké a' kerületnek, a' kerületeké az egyetemes gyűlésnek. A'felebbviteli hatóságoknak más feladatuk nincsen, mint megvizsgálni, vájjon az alkotott szabályok a' protestantismus elvei,az egyházi törvény és minden magok utján az egész egyházi testület által elfogadott szabályokkal nem ellenkeznek-e. AZ EGYHÁZRENDEZÉSI TERV INDOKOLÁSA. Mielőtt az alalirt választmány azon föindokokat, mellyek a' ./• alatti egyházrendezési terv kidolgozásánál vezérelték, taglalná, bevezetéskép előrebocsátja ezeket : A' protestáns egyház tagjai tág értelemben mindnyájan, kik az egyház jótéteményeit 's áldásit élvezik ; szorosabb értelemben minden teljes korú, önállásu és az egyháztestület felállítása- és fentartásához szellemi vagy anyagi tehetséggel járuló szavazatos egyének. A' protestáns egyházszerkezet sarkelvei : szabadság, — mert maga az egyház czélja, a' keresztyén vallás és erények gyakorlata korlátokat nem szenved, — és egyenlőség, mert a' tagokat az egyház fentartásának kötelessége egyenlően illetvén, — mindnyájoknak egyenlő jogokkal kell birniok. — Önként következik e' szerint, hogy a' mennyiben az egyházigazgatás és a' társulat törvényeinek kezelése minden tagok által nem gyakorolható, — miután erre mindenki elegendő erőt, időt s képességet nem is fordíthat, — az említett intézkedéseknek néhány, tiszta bizoda-