Az 1845-iki egyetemes gyülés által kinevezett választmánynak az egyházrendezést tárgyazó javaslata

4 12 elnökség vezérlendi, 's ha az megürült volna, a' helyettesek. - A' választó gyűlés beszéddel lesz megnyitandó* és alkalmas, az egyház birtokában levő közhelyen tartandó. 11. $ Helybeli közgyűlés minden évben leg­alább kétszer tartassék. — Az egyikben az espe­rességi gyűlésre küldendő követek választása, a' község nevében ott előhozandó indítványok meg­határozása 's a' választmány tudósítása az idő­közbeni munkálatokról; a' másikban az egyház számadásairól szóló jelentés fog előkerülni. A' három, illetőleg hat évi választó közgyűlés ezen tanácskozási gyűlésektől elkülönözve az egyházi év elején tartandó. 12. §. Községi választmányi ülés évnegye­denként legalább egyszer összehívandó; szükség esetére mind közgyűlés, mind választmányi ülé­sek többször is tartathatnak. A'választmányi ülé­sek nyilvánosak, kivéve ha botrányos ügyek ke­rülnének tanácskozás alá. Tanácsló szavazata minden tagnak van, de eldöntő szavazattal csak a' választmányi tagok bírnak. 13. §. Minden gyűlést az elnökség egyetért­ve hivand össze. A' gyűlést az egyházi elnök imával és a' gyűlést kalauzoló beszéddel kezdendi meg, a' tanácskozások vezérlete 's a' határoza­tok kimondása a' világi elnököt illetik. 14. §. Mind a' köz-, mind a' választmányi gyűlés tanácskozásairól jegyzökönyvet vinni kö­teles. — Ezen jegyzökönyvet a' jegyző vezesse, ki a'választmányba is megválasztathatik, de, mint jegyző, szavazattal nem bir. A'hol illy, a'jegyzői hivatalra alkalmas személy nem volna, a jegy­zökönyvet a' lelkész viszi. 15. §. A' jegyzőkönyvbe iktatandó határoza­tok végrehajtás előtt hitelesítendők. A' hitelesí­tés hogy 's miképeni eszközlését maga az iiletö gyűlés határozza meg. Ezen határozat minden gyűlésekre kiterjed. 16. §. Ezen jegyzökönyveken kivül minden gyülekezetben különös számadási könyv is tar­tandó, mellybe a' gyülekezet minden alapítvá­nyai 's a' folyó bevételek a' gondnok által ren­desen Írassanak be. — Ha e' könyvet a' gondnok vezetni képes nem volna, a' jegyzőre bizassék; ha jegyző sem volna, vezesse a'lelkész. Ezen könyvek a' paplakon, vagy más biztos helyen, az anyakönyvek mellett tartandók. 17. §. Midőn valamelly gyülekezetben annak akár világi, akár egyházi elnöke ellen panasz for-* dul elő, az a' rendes elnökség előlülése alatt tár­gyalásba nem jöhet, hanem azt a' gondnok által egybehívandó választmányi ülés fogja az esperes­séghez felterjeszteni. Illy választmányi ülést azon­ban a' gondnok csak azon esetre hívhat össze, ha ezt legalább a' választmányi tagok két harmada kivánja. 18. Ha valamelly gyülekezetben a' lelkész meghal, a 1 helybeli választmány kötelessége leend, ezt tüstént az illető esperes vagy helyettesének feljelenteni, ki azt viszont a' kerületi püspöknek a' végett fogja tudtul adni, hogy ez az esperest az ismeretes papi jelöltekre figyelmeztethesse. Az esperes vagy helyettese gondot fordítand arra, hogy hat hét alatt, melly ideig a' hivatalt betöl­teni nem lehet, a' gyülekezet a' vasárnapi szó­noklatok alkalmával a' hivatalt elnyerni kivánó lelkészek-, káplánok- és hitjelöltekkel megismer­kedhessék,—fenmaradván a'gyülekezetnek azon joga, megkívánhatni, hogy azon egyházi személy, kit különösen meghallgatni kivánna, cz egyházi szónoklathoz rendeltessék. 19. §. Elmúlván a' hat héti határidő, a'hely­beli választmány, egyetértve az esperessel, a'vá­lasztás határidejét kitűzi. A' választás az esperes és esperességi felügyelő vagy esperesi helyettes és egyik esperességi ülnök előlülése alatt, de egész szabadsággal, minden kijelölés nélkül és a' 9-ik §-ban kitett mód szerint történik. — A' sza­vazatok szedése és jegyzése a' helybeli választ­mányt illeti. Az ekkép megválasztott lelkész meg­hívó levél által, mellyet az esperes vagy helyet­tese és a' helybeli választmány irand alá, a' hiva­talba meghívandó, és ezen meghivó levél nélkül a' gyülekezetbe lépnie tilos. Ha azonban az es­peresnek a' megválasztott egyén ellen fontos ki­fogásai volnának, igyekezzék a' gyülekezetet reá birni, hogy a' választolt egyéntől álljon el, — mi ha nem sikerülne, a' meghivó levél aláírását meg tagadhatja ugyan, de köteles eljárása okait az esperességi gyűlésen előadni, fenmaradván a' meg nem elégedő gyülekezetnek a' rendes felebbvi­tel útja. 20. §. Oliy gyülekezetek, mellyekben két vagy több lelkész van, a' lelkész halálát az espe­rességnek 's általa a' kerületi püspöknek szinte feljelentik, de az egész választást az esperesség befolyása nélkül a' helybeli választmány vezérli, és csupán eredményét adja tudtul az esperesnek, ki a' meghivó levelet aláirandja,'s a' megválasz­tott lelkészt a' hivatalba bevezetendi, ide is ki­terjedvén a' 19-ik §. végpontjának rendelete. 21. §. Azok, mellyek a' lelkész választására nézve megállapíttattak, az iskolatanílókra is kiter­jesztetnek, azon különbséggel, hogy a' tanítói hi­vatal megürülése esetében nem az esperes, hanem a' dekán tudósítandó, és ennek kötelessége leend a 1 helybeli választmánynyal gondoskodni arról, hogy az oktatás az új választásig folytattassék.— IIa ez máskép nem történhetnék, köteles a'lelkész is, a' mennyire hivatalos foglalatosságai engedik, a' tanítást vinni. 22. §. A'lelkész, mint ollyan, iskolafelügyelő 's az istentisztelet vezére, és e' két tekintetben a' tanító a' lelkésznek alája van rendelve. Ott, hol külön iskolai felügyelő van, ennek hivatala to­vábbá is megtartatik, fenhagyatván a' lelkésznek illy gyülekezetekben is a' vallás tanításárai fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom