Evangélikus Egyház és Iskola 1905.

1905-02-09 / 06. szám

nép" szivéhez a követkeső cimek alatt : I. íme az Urnák szemei vágynák az ötet félőkön — íí. Az igaz ember hitből él — III. Ha szinte én körültem tábort járnának is : nem fél az én szivem — IV. Ne félj, mert én veled vagyok — V. Erős várunk az ur Isten — VI. Én és az én házam tiszteljük az Urat — VII. Az Urnák beszéde megmarad örökké — VIII. Akár éljünk akár meghaljunk, az Úréi vagyunk. — E nyolc fejezetben elég hü képét nyerjük a reformátornak is és az ő korának is. Bizonyára senki sincs olvasóink között, aki velünk együtt ne érezné szükségét annak, hogy Luthert sokkal nagyobb mértékben vigyük népünk közzé, mint a hogy az tényleg megtörténik. Minden eszközt meg kell erre ragadnunk ; az előttünk fekvő füzelke is e célt szolgálja és azért ajánljnk lelkészeink, tanítóink szives figyelmébe. Ára a kiállításhoz viszonyítva csekély. A Luthert kezében a bibliával ábrázoló szines címképen kívül 13 Luther és a reformátió életéből vett kép díszíti és ékesíti a füzetet, melyet alkalmasnak tartunk arra, hogy a nép és az ifjúság között lehetőleg elterjesztessék. Pál apostolnak Filemenhoz irt levele, írás magyarázat. Louis Harms után : Rédci Károly pusztaföldvári evang leikész. Ára 50 fillér. Kapható a szerzőnél Pusztaföldváron (Békés in.) A ,,Hasonlatok a Kitéhoc. segédtankönyv által már előnyösen ismert fordító egyik legjobb német Írásmagyarázó nyomán 30 oldalon, öt részben nyújtja e füzetben magyar nyélven a Filemonhoz irt. levél magyarázatát. Az irást magyarázni kisebb és nagyobb gyülekezeteinkben ma már hál Istennek eléggé általános szokás, de az írást jól magyarázni nehéz dolog különösen a kezdő lelkipásztornak. A jelen füzetnek kettős érdeme az, hogy egyrészt magát a lilemoni levelet jól magyarázza, másrészt hasznos formai utmutatást ad egyéb bibliamagyarázatokhoz is. Evangélikus Népiskola. XVII. évfolyam 1 sz. megjelent a következő tartalommal: Mit hoz az új esztendő? Mohácsy Lajos. Az új népoktatási törvényjavaslat. Sass István. A népiskolai nevelés alapelvei Comenius „Nagy oktat.ástan"-a alapján. (Folytatás.) Hasznos útmutatások a gyakorlati gazdasági növényvédelem terén. Pósch Károly. Tárca, Reggeli ének. Tapasztalatok az iskolai nevelés köréből. Bándv János. Kossuth Lajos müvei. Kovács Sándor. Egyesületi élet. A sióvidéki ev. tanítóegyesület m, évi őszi gyűléséről 11. 11. Irodalom. Vegyesek. Erdélyi Protestáns Lap. (Balázs Ignác értekezleti megnyitó beszédéből.) „AZ 1818. évi VIII. t.-c. kimondotta a közös teherviselést; a IX. t.-c. a robot, dézsma és pénzbeli fizetések megszüntetését; a XX. t.-c. a vallások közötti teljes egyenlőséget és az egyházak szükségleteinek közálladalmi költségből való fedezését. És még ma is kiváltságai vannak az egyik felekezetnek a másik felett. Az egyik dédelgetett,.elkényeztetett gyermek; a másik szegény és lenézett. Es még ma is megvan a kepe, a földteher ez el nem enyésztetett jobbágyi szolgáltatása és még ma is a legszegényebb hivek legnagyobb megterheltetésévei, melynek nyomása alatt a vándorbotot kellet sok helyt kezökbe venniök, tarthatjuk fel egyházainkat, iskoláinkat s fizethetjük a modern ember igényeinek semmiképen meg nem felelő módon és mértékben papjainkat, tanítóinkat. Hát hol van a 48-iki törvényhozás dicső nagy "eszméje: az egyenlő közös teherviselés ? Hol van a XX. t.-c. nemes intenciója : a teljes egyenlőség és állami segélyezés ? Legyünk igazságosak ! Az államkormány több ízben igyekezett enyhíteni fájó sebeinket. De csak enyhíteni és nem teljesen begyógyítani. Mert amit imitt-amott nyújtott, államsegélyben egyházainknak, iskoláinknak vagy papjaink, tanítóink fizetésének csekély mérvű rendezésére : az az alamizsna koldus filléreinél alig vala több. Én politikát csinálni nem akarok, f] szent hely nem arra való. Csak az igazságot aicarom konstatálni, mikor kimondom, hogy pusztán a mai kormánynak jutott eszébe kormányprogrammá tenni s beváltani igyekezni az eddigieknél nagyobb mértékben, a 48-iki törvényhozás nemes intencióit. A legsürgősebben akarja rendezni az egyházi adózás égető kérdését, hogy ne fizessen erejét meghaladó mérvben valaki azért, mert kálvinista, másik meg semmit, mert pl. katholikus. Aztán ígéri, hogy az államháztartás egyensúlyának megzavarása nélkül rendezi az egyházi hivatalnokok fizetését, mely az államiakéval szemben szégyenletesen csekély s a hosszú ideig tartó előkészületnek, a tett szolgálatoknak egyáltalán nem megfelelő. Nyugdíj ügyünket dűlőre vinni segít. Az egyházi közigazgatás immár türhetlen költségei is lassanként fedezetet nyernek. Íme, itt van az ígéret. Negyedfélszáz éves küzdelmünk, nyomorúságunk után elvégre sikerült anynyit elérnünk, hogy kormánytérfiaink is belátják követeléseink jogosultságát. A többi aztán tőlünk függ, nagy tiszteletű közgyűlés. Megalkottuk az egyházi értekezleteket, hogy az alvó tagokat életre keltsük, munkába indítsuk s gyógyítására siessünk azoknak a fájó sebeknek, melyek egyházunk testén tátonganak. De megalkottuk azért is, hogy nem lankadó közös munkássággal, kölcsönös felvilágosítással, jogaink és igazaink védelmére, olyan erős közszellemet ébreszszünk, mely diadallal tör át az útjában álló akadályokon és nem nyugszik meg addig, mig célját el nem érte. Mit fog beváltani vagy beválthatni kormányunk a nekünk tett ígéreteiből, azt. én nem tudom. Én csak annyit tudok, hogy ezeket a kérdé-